MTI
Nyitrai: új üzleti modell kell az audiovizuális tartalmakra
Az audiovizuális tartalmakkal kapcsolatban a jövőben nem szabad szembeállítani a fogyasztót és az alkotót, s új üzleti modellre van szükség ezen a területen - fejtette ki Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára egy kedden kezdődött kétnapos szakértői konferencián.
Az audiovizuális ipar jövőjéről április 19-én és 20-án tartott konferencián Budapesten Nyitrai Zsolt, aki egyben az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács távközlési formációjának elnöke is, kifejtette: az audiovizuális tartalmak kapcsán új megoldásokat kell találni, hiszen az elvégzett munkáért fizetni kell. Ez az európai piacgazdaság erkölcsileg legmesszemenőbben méltányolható vastörvénye. A fogyasztó és alkotó szembeállítása nem vezet sehová, olyan zsákutca, amelyikben senki nem érezné jól magát - fogalmazott.
Párbeszédre és konszenzusra más területeken is szükség van, fel kell oldani a látszólagos érdekellentétet a tartalmakat előállító és az azok megjelenítésére képes fejlesztők között. A két félnek látszólag komoly érdekellentéte van, de az érdekeik tulajdonképpen közösek. Nevezetesen, hogy minél modernebb módon, minél több fogyasztó számára elérhetővé szeretnék tenni az alkotásokat. Párbeszédet kell biztosítani ahhoz, hogy sikerüljön megtalálni a konszenzusos megoldásokat, amelyek aztán minden igénynek megfelelően rendezik az említett kérdéseket - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Antti Ilmari Peltomäki, az Európai Bizottság Információstársadalmi és Médiaügyi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy az audiovizuális iparág kapcsán nagyon sok változásnak lehetünk a tanúi az utóbbi időben. Annak idején a televízióban nem volt sok választék, ma viszont 24 órában elérhető a televízió és az internet, s a társas oldalak is működnek. Ez megmutatja azt is, hogy mire számíthatunk ezen a téren a jövőben - hívta fel a figyelmet a főigazgató-helyettes, aki szerint a két kulcsszó a digitalizálás és a konvergencia. Hiszen gyakorlatilag bármit, bármikor, bárhol, tetszőleges eszközön el lehet majd érni.
Műszaki oldalon azon dolgoznak, hogy intuitív, illetve részletgazdag vizuális élményekben részesítsék a fogyasztókat. Az Európai Unió televíziós csatornáinak száma 274-ről 414-re nőtt néhány év alatt és a 3D-s mozi valósággá vált immár mindenki számára. A főigazgató-helyettes beszélt az Európai Unió fő kezdeményezéseiről is az audiovizuális tartalmak terén. A 2020-as stratégia "zászlóshajója" a Digitális Agenda, ami részben az infokommunikáció, illetve a digitális média jövőjéről szól. Az erre vonatkozó szakmapolitikai dokumentumot 2010 májusában fogadta el az Európai Bizottság.
A szabályozási reform kapcsán kifejtette: az audiovizuális, illetve a médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv megadta az alapvetéseket ezen a területen. Sikerült tisztázni a televíziós hirdetések szabályait a kiskorúak, illetve a gyűlöletkeltés kapcsán, továbbá az adott származási ország szabályainak a kötelező betartását. Fontos elveket sikerült bevezetni a független szabályozó hatóságok tekintetében is. Felhívta a figyelmet arra, hogy még a magyar soros elnökség idején megszervezik a digitális közgyűlést június 16-17-én Brüsszelben. Ezen a tagállamok, az intézmények, a polgárok, illetve az ágazat képviselői vesznek részt és a jövőről, a kihívásokról beszélnek majd.
Az audiovizuális ipar jövőjéről április 19-én és 20-án tartott konferencián Budapesten Nyitrai Zsolt, aki egyben az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács távközlési formációjának elnöke is, kifejtette: az audiovizuális tartalmak kapcsán új megoldásokat kell találni, hiszen az elvégzett munkáért fizetni kell. Ez az európai piacgazdaság erkölcsileg legmesszemenőbben méltányolható vastörvénye. A fogyasztó és alkotó szembeállítása nem vezet sehová, olyan zsákutca, amelyikben senki nem érezné jól magát - fogalmazott.
Párbeszédre és konszenzusra más területeken is szükség van, fel kell oldani a látszólagos érdekellentétet a tartalmakat előállító és az azok megjelenítésére képes fejlesztők között. A két félnek látszólag komoly érdekellentéte van, de az érdekeik tulajdonképpen közösek. Nevezetesen, hogy minél modernebb módon, minél több fogyasztó számára elérhetővé szeretnék tenni az alkotásokat. Párbeszédet kell biztosítani ahhoz, hogy sikerüljön megtalálni a konszenzusos megoldásokat, amelyek aztán minden igénynek megfelelően rendezik az említett kérdéseket - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Antti Ilmari Peltomäki, az Európai Bizottság Információstársadalmi és Médiaügyi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy az audiovizuális iparág kapcsán nagyon sok változásnak lehetünk a tanúi az utóbbi időben. Annak idején a televízióban nem volt sok választék, ma viszont 24 órában elérhető a televízió és az internet, s a társas oldalak is működnek. Ez megmutatja azt is, hogy mire számíthatunk ezen a téren a jövőben - hívta fel a figyelmet a főigazgató-helyettes, aki szerint a két kulcsszó a digitalizálás és a konvergencia. Hiszen gyakorlatilag bármit, bármikor, bárhol, tetszőleges eszközön el lehet majd érni.
Műszaki oldalon azon dolgoznak, hogy intuitív, illetve részletgazdag vizuális élményekben részesítsék a fogyasztókat. Az Európai Unió televíziós csatornáinak száma 274-ről 414-re nőtt néhány év alatt és a 3D-s mozi valósággá vált immár mindenki számára. A főigazgató-helyettes beszélt az Európai Unió fő kezdeményezéseiről is az audiovizuális tartalmak terén. A 2020-as stratégia "zászlóshajója" a Digitális Agenda, ami részben az infokommunikáció, illetve a digitális média jövőjéről szól. Az erre vonatkozó szakmapolitikai dokumentumot 2010 májusában fogadta el az Európai Bizottság.
A szabályozási reform kapcsán kifejtette: az audiovizuális, illetve a médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv megadta az alapvetéseket ezen a területen. Sikerült tisztázni a televíziós hirdetések szabályait a kiskorúak, illetve a gyűlöletkeltés kapcsán, továbbá az adott származási ország szabályainak a kötelező betartását. Fontos elveket sikerült bevezetni a független szabályozó hatóságok tekintetében is. Felhívta a figyelmet arra, hogy még a magyar soros elnökség idején megszervezik a digitális közgyűlést június 16-17-én Brüsszelben. Ezen a tagállamok, az intézmények, a polgárok, illetve az ágazat képviselői vesznek részt és a jövőről, a kihívásokról beszélnek majd.