SG.hu·2011. március 31.

Vége a Firefox aranykorának

Az új böngészők megjelenésének, valamint a fejlesztők terveinek fényében egyre többen gondolják úgy, hogy alapvető változások előtt állunk a böngészők piacán. Mindenképpen érdekes fejlemény, hogy egyes vélemények szerint ezzel egyben véget is ért a Firefox előretörése, innentől kezdve az Internet Explorer esetében megszokott lassú visszaszorulás vár rá, miközben a többiek elhúzhatnak mellette, illetve megőrizhetik komoly előnyüket. Itt azonban már nem kizárólag böngészőkről, hanem komplett platformokról is szó van, amelyeken belül egyre fontosabb szerephez jut a mobil szegmens, amire mások viszont úgy hivatkoznak, hogy az egymástól eltérő versenyzők célkitűzései nem feltétlenül találkoznak minden esetben.

Az elmúlt hetekben több fontos hírről is beszámoltunk, ezeken végigfutva pedig nagyjából lekövethetők a böngészők területén végrehajtott lépések, elsősorban a nagyobb megjelenések, valamint az ezekkel kapcsolatos értekezések révén. A legnagyobb visszhangot egyértelműen a Firefox 4, valamint az Internet Explorer 9 kapta, hiszen ezek pótoltak némi elmaradást, jelentős késlekedést, eközben azonban befutott a Chrome 10 stabil, valamint a Chrome 11 fejlesztői változata, a Safari 5.04, az Opera v10.11 bétája. (Utóbbihoz az újonnan megnyílt Opera app store, az Opera Mini 6, illetve az Opera Mobile 11 csatlakozott). Elérhetővé vált a Firefox 4 Mobile RC, a Microsoft pedig további lépéseket tett az Internet Explorer 6 eltemetése felé vezető úton.

Az erőviszonyok jól kirajzolódnak a NetApplications szokásos felmérésében, különösen akkor, ha ezeket összevetjük a két évvel korábban mért adatokkal. Ebből azt láthatjuk, hogy az Internet Explorer 57 százalékon áll (a korábbi 67 százalék helyett), második továbbra is a Firefox (amely 22-ről 23 százalékra tudta javítani saját eredményét), a harmadik helyre a Chrome jött fel, amely megötszörözte befolyását és immár 10 százalék felett áll. Eközben a Safari a negyedik, 3 helyett már 6 százalékkal, az Opera pedig tovább stagnál alig 2 százalék felett. Ebből kiindulva leszögezhetjük, hogy - dacára a korábbi, ezzel ellentétes híreknek - a Chrome és a Safari elsősorban a Microsoft behemótjától tudtak elhódítani komoly területeket, miközben a Firefox megőrizte befolyását.

Szembetűnő, és ezt szinte minden, az új böngészőkkel, valamint az azok közötti versennyel kapcsolatos elemzés megemlíti, hogy a riválisok minden korábbinál jobban hasonlítanak egymásra, mind a kinézetet, mind pedig a támogatott technológiákat, valamint az egyes weboldalak megjelenítését illetően. A Chrome által meghonosított kezelőfelületet szinte egy az egyben lekoppintotta a Firefox 4, az Internet Explorer 9 is ebbe az irányba indult el (bár a Microsoft nyilván elsősorban a sebesség terén igyekezett behozni jelentős lemaradását), miközben kiemelt szerep jutott a HTML 5, valamint a WebGL támogatásának (néhány kivétellel). Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a Mozilla sűrítené a megjelenéseket, lemásolnák a Google által alkalmazott stratégiát, vagyis 5-6 hetente bukkanna fel az újabb verzió, hogy minél gyakoribb és gyorsabb váltásra ösztönözzék felhasználóikat.

Egyes vélemények szerint azonban itt már nem csak böngészőkről, hanem többé-kevésbé önálló platformokról is szó van, amelyek nagyon is komoly harcot indítottak mind az asztali számítógépek, mind pedig a mobil szegmens terén. Fontos változásként értékelik, hogy a különböző kiegészítőkre már kevesebb hangsúlyt helyeznek a fejlesztők, ezek szerepét az úgynevezett app-ok, vagyis a böngészőn belül futtatott alkalmazások veszik át, miközben az új szereplők igyekeznek a lehető legjobban lefedni a teljes felhasználói élményt.

Chrome OS - a puszta böngésző ma már nem elég
Kitűnő példa erre a Google Chrome OS, amely gyakorlatilag a böngészőre épített operációs rendszer. A keresőcég valószínűleg helyesen érezte, hogy ezen áll vagy bukik minden, a jövőben pedig a böngésző jut majd minden korábbinál fontosabb szerephez. Nem véletlen, hogy a többiek is szeretnék kiterjeszteni befolyásukat a mobil szféra készülékeire: az Apple számára egy meglehetősen jól skálázható operációs rendszer áll rendelkezésre, a HP szintén a teljes pályát lefedné saját WebOS platformjával (amely a jövőben minden PC-n megjelenik majd), míg a Microsoft egyelőre az Internet Explorer 9 mobil változatával, ezt követően pedig a Windows 8 révén javítana pozícióján, amely immár ARM-processzorokon is vidáman elfut majd. Még a Motorola is saját webes mobil operációs rendszeren dolgozik, bár ők azért az asztali szegmensen nincsenek jelen.

Elsősorban erre, vagyis az önálló platformok megjelenésére, valamint a böngészők szerepének kiterjesztésére hivatkozva írják egyesek, hogy a Mozilla komoly hátrányba kerülhet az elkövetkező időszakban, lévén, hogy esetükben ez a platform (és a hozzá kapcsolódó app store) hiányzik. Ezen gondolatmenet szerint a kiegészítők 2011-ben már nem sokat jelentenek, a hangsúly az alkalmazásokon van.

Bár a fanatikus felhasználói bázis révén a Firefox még húzhatja egy ideig, a riválisoknak jóval kedvezőbb esélyeik vannak mind az asztali, mind pedig a mobil szegmensen belül. Mondják ezt még akkor is, ha a Firefox 4 sokkal gyorsabban talált otthonra a felhasználók szívében, mint az IE9 (hiszen alig néhány nappal megjelenésük után előbbi már 3, utóbbi pedig alig 1,8 százaléknál tartott), nem beszélve arról, hogy találhatunk olyan szempontokat is, amelyek kifejezetten az alapítvány mellett szólnak.

Rögtön ismételnék magunkat, és kiemelnénk, hogy egy alapítványról beszélünk, nem pedig pénzsóvár vállalatról, amely kizárólag a felhasználók pénzére áhítozik (és ebben a böngészőt tekinti kitűnő eszköznek). Ehhez kapcsolódóan legalább ilyen fontos, hogy a nagyok közül egyedül a Firefox-projekt teljesen nyílt, míg a többiek esetében egyértelműen kereskedelmi jellegű, avagy bizonyos korlátozásokat alkalmazó fejlesztésről van szó.

A Firefox végével kapcsolatos jóslatokat elvetők ehhez hozzáteszik, hogy éppen a Firefox (és az Opera) kínál egységes asztali és mobil élményt, a lehető legkevesebb eltérést ezek között, miközben a konkurens szoftverekről ez többnyire nem mondható el. (Lásd az Android és a Chrome által fémjelzett kettősséget, illetve az Android 2.x és 3.0 közötti különbségeket). Nem mehetünk el amellett sem, hogy a Mozilla rendelkezésére áll a külső fejlesztők garmadája, akik minden bizonnyal nem pártolnak majd el egyhamar, sőt a gyakoribb megjelenések őket is ösztönözhetik.

A vélemények tehát megoszlanak; korántsem olyan biztos, hogy a böngészőből kinövő, a mobil webes élményre koncentráló új platformok mindent visznek majd, a többiek pedig halálra ítéltettek. Az biztos, hogy minden nagyobb szereplő készül valamilyen újdonsággal (lásd Chrome OS, Windows 8, asztali webOS, stb.), de azt ma még nem lehet megjósolni, hogy ebből mi fog kisülni a végén. Egyelőre marad a böngészők versenyfutása (nevezhetjük ezt a klónok támadásának is, tekintettel a hasonlóságra), amihez képest egyesek szerint a kilencvenes évek Microsoft - Netscape párharca eltörpül majd, és meglátjuk, hogy a felhasználók melyik fejlesztés mellett voksolnak majd a legnagyobb arányban.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Mindenki szabadulna a süti fájloktól Elvesztette elsõ helyét az Internet Explorer Csempékre gyúrnak a népszerû böngészõk Komoly korláttal jön az Internet Explorer 9 Merre tovább, Google Chrome?Google Chrome: az internet meghódítása felé?Vége a böngészõháborúnak?A weboldalak teszik egyeduralkodóvá az Internet Explorert

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

http://ledzsalok.uw.hu/id/blubb

Tizenvalahány windows install, és két totálisan más szoftverkörnyezet mellett sem bír meglenni az Opera appcrash nélkül egyik gépemen sem, semmiféle userjs-t vagy egyéb mást nem használok, alap telepítés megy, még extension sem fut, ennek ellenére szakad össze spontán, de van hogy este megyek aludni, és reggel arra kelek hogy ott a monitoron az appcrash ablak, tehát mikor nem csinálok vele semmit még akkoris képes összeszakadni. Beállításokat, könyvjelzõket ... nem migrálok, a hordozható gép is teljesen másra való, meg a desktop is.

@Penge4
"Pályafutásom során talán 5 agresszív és fanatikus Opera felhasználóval találkoztam"
lehet szerencséd volt akkor, én sok külföldi oldalakon járok, és ott is kiemelten hangoztatják magukat egyes felhasználók.

"De még about:config és egyéb trükkök mellett is olyan 40-50 kiegészítõ kéne (amik közül rengeteget már alig fejlesztenek és már a 3.x verziókban is bugos volt/nem mûködött), akkor viszont már sem memóriahasználat, sem sebesség terén nem üti meg a mércét."
Én igen mélyen belemászós powerusernek vallom magam, és így is csak vagy 25+ kiterjesztés van telepítve. Legtöbbször 1 problémacsoportot ki lehet váltani 1 jó kiterjesztéssel, nem kell egy halom kisebbet telepíteni. És így is minimálisan nõtt meg a memóriaevése, a sebesség meg a GUI munkálat gyorsító/egyszerûsítõ kiterjesztéseknek hála gyakorlatilag nõtt is mint alapból, eleve ezért használom õket.

"Ez erõs volt. Az Operára a legkevésbé jellemzõ, hogy akár csak angol nyelven is hivatalos dokumentációkkal lássa el a felhasználókat. Ezeket általában kínai, orosz, német oldalakról ollózza össze valaki angol nyelven. Magyarul egyetlen blog van, mint félhivatalos forrás, de még az opera.com sem elérhetõ magyar nyelven."
Értsd hogy mire mondtam. Az Opera azzal a logikával dolgozik hogy õ majd megmondja mi a tuti a felhasználónak a beépített funkcióival, ezzel céloztam pl az Apple-re. A Fox ezzel szemben azt mondja hogy te magad döntsd el milyen extrára van szükséged.

A kiegészítõkkel kapcsolatban azért gondolom érzed a különbséget az között, hogy valakinek webfejlesztõnek kell legyen hogy valamit meg tudjon oldani, vagy CSS/JS scripteket pötyögnie , kontra azzal hogy feltelepíti a kiszemelt extra funkciót és használja. Ezzel az erõvel neki lehetne fogni kódolni a foxot is, teljesen nyitott source, és bármit hozzá tudunk írni, csak programozni tudjon az illetõ és sok ideje legyen. Még én sem díjazom az ötletet hogy magamnak kell megírnom/behekkelnem a programba egy-egy kigondolt funkciót esetlegesen.

"A TabMixPlus beépített funkció, az MDI ablakkezelõ miatt még talán többet is tud."
ismerem az Opera ablakkezelõ MDI funkcióit, tényleg igen átfogó, de nincs olyan széleskörû és részletes mint a TabMixPlus. Ha valami régi (több éves?) verziót néztél akkor javasolhatom hogy kukkants rá a mostaniakra, meg fogsz lepõdni. De ez csak egy említett kiegészítés amit kiemelten használok, a tabmunkálatokra létezik szintúgy több is ami további funkciókkal gazdagíthatja az alapokat.

"BlockIt" a visszajelzések azt mutatják hogy nem igen userfriendly a kezelõfelülete, és közel nem olyan kidolgozott mint a noscript (bár személyesen nem használtam). A NS is képes részlegesen feloldani script elemenseket amúgy az oldalakon, nem csak az egész domain-en. Ugyanebbõl logikusan kiindulva gondolom képes részlegesen is zárni bizonyos scrtipteket, de nekem kiemelten erre még sohasem volt igényem hogy utána nézzek hogyan, illetve milyen kulcskombinázióval tudom megoldani.

"A Firefox addig, amíg a Google meg nem vonja tõlük a támogatást."
feltételezés Penge4. Ha meg is történik, majd meglátjuk hogyan lépnek tovább.

"Már így is temetik a hírportálok és "öreg, elavult, idejétmúlt" jelzõkkel illetik."
több kattintás a szenzációhajhász hírekre, legtöbbször úgyis trollkodnak, te is tudod jól. Más hírportálok meg örülnek hogy itt a 4.0 verzió és ecsetelik hogy mennyit fejlõdött az elõdjéhez képest.

"Nem kell neki sok év, hogy csökkenni kezdjen a részesedése és csak a hardcore felhasználók maradjanak meg, akik Adblock Plus-on kívül más kiegészítõket is használtak és nem tudják kiváltani."
Ismét csak feltételezés. IE-t is sokan végérvényesen temették, aztán egy jó irányba megindult fejlesztéssel ismét köszöni és megvan.

"Vége a Firefox aranykorának"

Éppen ellenkezõleg gondolom, a Firefox aranykora még csak most jön ! A 4-es verziótól kezdve ugyanis olyan funkciók kerültek bevezetésre amelyek egyik konkurensnél sincsenek meg, vagy legalábbis nem ilyen minõségben.
Vegyük sorba:

Szinkronizáció:

Operánál van ugyan rá lehetõség, de csak a könyvjelzõket szinkronizálja, ráadásul az egész zárt kódú, úgyhogy aki félti a titkait kiadni egy olyan cégnek amiben nem bízik annak nem túl megnyerõ.
Chrome-nál már van lehetõségünk a jelszavainkat is kiadni a nagy testvérnek, a nyílt kódúként beharangozott, de valójában zárt kódú Chrome böngészõvel, ahol semmiféle a Firefoxnál meglévõ szinkronizációs kulcs nem védi és garantálja hogy a -Firefox- szervereire feltöltött könyvjelzõkhöz, és jelszavainkhoz, valamint beállításainkhoz, még maga a cég sem tud hozzáférni. A nagy tesó Gógli persze mindenhez hozzá tud férni, amit mi magunk adunk ki neki.

Soha nem látott testreszabhatóság:

Kedvenc böngészõnket immár az Operával vetekedõ módon tudjuk egyénileg testreszabni, a gombokat,
sávokat átpakolni, saját felületet ráhúzni, amivel akár Safari kinézetû is lehet.

Több ezer hasznosabbnál hasznosabb kiegészítõ (addon és extension):

A Firefoxhoz elérhetõ több ezer addon-nal ez a böngészõ toronymagasan vezeti a listát a funkcionalitásban,
a hozzá elérhetõ keresõmezõk, mint pl. a Sztaki, Wikipédia, Youtube, ubuntu package, HWSW fórum, Bing, Yahoo stb. stb. keresõk, a teljesség igénye nélkül, az elérhetõ beépülõk, mint a Foxit reader pluginje amellyel biztonságosan tudunk a böngészõn belül PDF állományokat megjeleníteni, a Flash lejátszó más böngészõkön soha nem látott felhasználóbarát módon való, szinte automatikus települése, a különbözõ szkript és add-blokkerek, flash-block, proxyfikátorok, a böngészési elõzmények és sütik VALÓS ÉS TÉNYLEGES kiürítésére szolgáló kiegészítõk, mint a BetterPrivacy, amelyekkel mind-mind fényévekkel a többi böngészõ elõtt jár ahol csak mostanában kezdik bevezetni a böngészési elõzmények által a böngészési szokásainkat kutató weboldalak ellehetetlenítését, pl. az IE9-nél a nevetséges Trekking Proteksön-t.

Nem utolsósorban a Firefox-nak már van Androidos verziója is, ami szintén aláássa azoknak a reményét akik legszivesebben már temetnék ezt a böngészõt.

Tovább a cikkre válaszolva :

"miközben a többiek elhúzhatnak mellette"

Jelenleg úgy fest a helyzet, hogy globálisan csak az EXplórer elõzi meg , amelynek SZVSZ semmi elõnye nincs a Firefoxszal szemben kizárólag a Windows alap integrációja miatt ezet, de aki csak eggyet is megemlít itt az IE nem létezõ elõnyeibõl annak külön fogok itt begratulálni.
Magyarországon a Firefox vezet és szintén globálisan maximum a Chrome jön fel a 3. helyre mélyen a Firefox alatt. Nem mondom jó az a Króm is, csak Foxy jobb, sokkal. Kb. pont annyival mint amennyivel vezet is elõtte, úgy 2x.

Végsõ összegzés:

Miközben a Firefox soha nem látott letöltési rekordokat dönt meg. Az IE9-nél az elsõ hét alatt több, csaknem 50 milliós letöltést mértek, ami az IE9-nek a fél-éves tesztelése során sem sikerült, de sztem még azóta az RTM megjelenése után se, erre jön egy cikk itt az ezsgén ami nagy betûkkel az elsõ sorban KIJELENTI, még csak nem is feltételes vagy kérdõ módban, hogy a :

"Vége a Firefox aranykorának"

<#banplz>

Elsõként nyisd meg az opera:plugins lapot. Itt tilts le minden olyan beépülõt, amit nem használsz. Itt restart nélkül engedélyezheted és tilthatod õket. Amit nem használsz sûrûn, azt is javasolt letiltani. Felesleges és biztonsági rés is lehet belõle.

Ha még mindig nem javul, akkor az oldalakat próbáld behatárolni, hogy a 60 lap milyen weboldalakból áll.

Javaslom a Flash-sel és scriptekkel dúsított oldalakra leszûkíteni a kört. Úgy értem, a Wikipédiás lapok és a Google találati oldalai nem okozhatják, ahogy az SG sem.

A kiegészítõid, UserJS-eid (ha használsz) között is szétnézhetsz.

Esetleg egy tiszta telepítés vagy profiltakarítás, ha a két gép között ugyanazt a profilt mozgatod.

Akkor nem ugyanarra gondolunk.

Ctrl+F12->Advanced->Fonts-nál a Webpage és a Webpage <pre> részek egyrészt globális beállítások, másrészt csak akkor mûködnek, ha az adott weboldalon nincs definiálva alapértelmezett font.

De ez kevés oldalon van így, azt arról veszed észre, hogy Times New Roman betûtípust látsz.

Itt az SG-n például: font-family: "arial", "verdana", "helvetica", sans-serif;

Tehát elsõként Arial. Ha olyan nincs (mondjuk Linux rendszereken), akkor Verdana, ha az sincs, akkor Helvetica (ez mondjuk így hülyeség, mert Verdana mindenhol van, Helvetica pedig csak Linuxon, Windowsra csak fizetõs formában érhetõ el), és ha az sincs, akkor talpas betûtípus (sans-serif).

Ha én mondjuk itt az SG-n (de csak az SG-n) szeretnék 16-os betûtípust (anélkül, hogy a teljes oldalt zoomolnám) és a kék nick fejléceket zöldre akarnám színezni, valamint a Fõoldal, IT/Tech, ...stb. sort háttérkép helyett border-radius-zal szeretném megoldani, akkor userCSS-t kell írnom.

Akár a hozzászólásdoboz alatti kis gombok is megoldhatók pure CSS-vel.

Szóval ezek az IE8 miatt vannak így, ilyen igénytelen formában megoldva (és a korábbi verziók, ha az SG még támogatja õket).

Hát nekem 2 gépen is, windows verziótól függetlenül állandóan van appcrash. Lehet a 60+ tabot nem bírja 10.53 óta, fogalmam sincs, de én nem csinálok vele semmit ami a crash-t okozhatja, rendszerint alapbeállításokkal használom az operát, és minden más programom köszöni szépen jól van.

"Perpill Operával csak az az egyetlen bajom, hogy 10.35 óta gyakori az appcrash!"

Olyan nem volt. 10.53-ra gondolsz?

Összeomlás nagyon ritkán van, fõleg a végleges verziókban, 10.5x környékén volt, de akkor az egész JS motort kicserélték, meg a layout-ot onnantól a VEGA rendereli, ami a késõbbi hardveres gyorsítás alapja.

Innentõl vannak többnyire idegesítõ bugok, de összeomlások nem.

Meg mivel régi dolgokat kukáztak, ezért egy csomó minden (JS alapú BBCode menü) nem mûködik, mert selectionStart és selectionEnd kéne helyette.

Vagy a régi DLL patch, amivel ki lehetett iktatni az állandó felugrót, ha engedélyezted a userJS-eket HTTPS oldalakon is, már az új verziókban nem mûködik.

Ugyanúgy a Snap Links userJS-ek is szarok, mert bugos a dispatchEvent

A box-shadow szintén bugos.

De ezek egyike sem okoz összeomlást és csak a power usereket érintik, így sajnos nincs túl nagy prioritása egyiknek sem...

Ilyen apróságok, amiknek egy része bug, másik része a fejlesztések hiánya.

Például az új skin.ini szekciók leírása is hiányzik 10.60 óta. http://homepage.hispeed.ch/ttt-o/guide/32full/a-aa-changelogs.html

Ahogy az operaprefs.ini dokumentáció is most nézem, VÉGRE FRISSÜLT!!! (sem frissült 9.64 óta).

"sehol sem látok FPS számlálót játékon kívül csak ebben a förmedvényben."

link

Hát, lehet hogy nem egy dologra gondolunk de több olyan dolgot is operában csinálok, amihez te JS-t vagy ini fájl szerkesztést használsz. Én például tudok betütípust váltani a settings menüben.

AutoPager van, Customize Your Web nincs, webfejlesztõi tudással viszont megoldható (userJS, userCSS), Font Replacer szintén userJS-sel megoldható, Menu Editor beépített funkció, habár INI fájlokat kell hozzá szerkeszteni, SmoothWheel nincs,

NoScript helyett viszont van BlockIt, ami szerintem még jobb is, ugyanis NoScripttel csak azt döntheted el, hogy mely domainekrõl engedélyezel (globálisan) scripteket, illetve hogy egy adott domainen engedélyezel-e mindent.

A BlockIt-ben pedig scriptenként eldöntheted, hogy például az adott oldalon a legördülõ menühöz szükséges scriptet engedélyezed, de a saját belsõ webstat scriptjüket már nem.

És tud képeket és iframeket is blokkolni.

A TabMixPlus beépített funkció, az MDI ablakkezelõ miatt még talán többet is tud.

Ettõl függetlenül viszont elismerem, hogy bizonyos esetekben nincs alternatíva a Firefoxos kiegészítõkre.

Például a mai napig szeretnék Operához egy olyat (bár attól azért tudhatna többet, például meghatározott szöveg, kép, illetve script megléte esetén jelez csak), mint az Update Scanner.

Sajnos az RSS sok helyen nem túl gyakori, ahol kéne.

"Sacc/kb tippre IE/FF/Chrome szenthármasság fog kialakulni kb egyforma piaci arányokkal, de mellettük ott fognak figyelni, persze egységesen kisebb arányokban a hipster böngészõk is biztosan."

A Firefox addig, amíg a Google meg nem vonja tõlük a támogatást.

Már így is temetik a hírportálok és "öreg, elavult, idejétmúlt" jelzõkkel illetik.

Nem kell neki sok év, hogy csökkenni kezdjen a részesedése és csak a hardcore felhasználók maradjanak meg, akik Adblock Plus-on kívül más kiegészítõket is használtak és nem tudják kiváltani.

További bejegyzések a fórumban...