SG.hu·
Európán belüli átutalásokba is betekinthetnek az amerikaiak
Az Európai Bizottság a Financial Times kérdésére válaszul elismerte, hogy a Swiftnet Fin rendszer segítségével az USA az egyik európai országból a másikba történő tranzakciókba is bepillantást nyerhet.
Az újság által közölt információ azt jelenti, hogy az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb mértékben tekinthet bele az európai felhasználók átutalásainak részleteibe. A hírt megerősítette a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) egyik szóvivője is. Thomas de Maiziere német belügyminiszter korábban azt állította, hogy a megállapodás alapvetően nem vonatkozik az Európán belüli tranzakciókra.
Kiderült, hogy a szerződés kizárólag azokat a pénzügyi adatokat védi, amiket a 2008-ban bevezetett, egységes európai fizetési rendszeren (Sepa) keresztül továbbítanak. A SWIFT azonban még tavaly is havonta 200 millió európai-, közel-keleti és afrikai tranzakciót bonyolított a Swiftnet Fin rendszeren keresztül. Ennek oka, hogy sok kisebb pénzintézet és takarékszövetkezet számára komoly költséget jelentene a Sepa szabványra való váltás, ezért maradnak a régi megoldásnál. Az átállásnak ugyanakkor az Európai Unió előírásai alapján legkésőbb 2013-ig mindenképpen meg kell történnie.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy az amerikai hatóságok hány Európán belüli átutalás adataiba tekintettek bele és az is kérdés, hogy az Europol miért engedélyezte ezeket az információlekérdezéseket, mikor tavaly augusztus óta a hivatalnak joga van leállítani az USA felé történő adatátadásokat. A megállapodás szerint az Europolnak az amerikai hatóságok minden kérését meg kell vizsgálnia és csak a terrorizmus elleni harc szempontjából indokolható, szükségesen minimális adatmennyiséget szabad átengednie. A szerződése szövege kimondja, hogy a független nyomozókból álló testületet felruházták azzal a joggal, hogy beavatkozzanak, ha az adott amerikai kérést nem tartják indokoltnak.
A hír meglepte az európai parlamenti képviselőket. Birgit Sippel és Alexander Alvaro, az európai szocialisták, illetve a liberálisok SWIFT-tárgyalásvezetői kizárólag úgy voltak hajlandók megszavazni az egyezményt, hogy az Egyesült Államok nem tekinthet bele az Európán belüli átutalások részleteibe. "Abból indultam ki, hogy jóval előrébb tartunk a Sepa-átállási folyamatban" - nyilatkozta Alvaro.
Az ügyet Martin Ehrenhauser osztrák független EP-képviselő robbantotta ki, aki megkereste Cecilia Malmström európai belügyi biztost. A politikus világított rá a Sepa- és a Swiftnet Fin-adatokkal kapcsolatos háttérinformációkra. "Európának nem teljesült az a feltétele, hogy az adatátadásból a kontinensen belüli tranzakciók részletei kimaradjanak. Éppen ezért újra kell indítani a tárgyalásokat" - hangsúlyozta Ehrenhauser.
Az újság által közölt információ azt jelenti, hogy az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb mértékben tekinthet bele az európai felhasználók átutalásainak részleteibe. A hírt megerősítette a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) egyik szóvivője is. Thomas de Maiziere német belügyminiszter korábban azt állította, hogy a megállapodás alapvetően nem vonatkozik az Európán belüli tranzakciókra.
Kiderült, hogy a szerződés kizárólag azokat a pénzügyi adatokat védi, amiket a 2008-ban bevezetett, egységes európai fizetési rendszeren (Sepa) keresztül továbbítanak. A SWIFT azonban még tavaly is havonta 200 millió európai-, közel-keleti és afrikai tranzakciót bonyolított a Swiftnet Fin rendszeren keresztül. Ennek oka, hogy sok kisebb pénzintézet és takarékszövetkezet számára komoly költséget jelentene a Sepa szabványra való váltás, ezért maradnak a régi megoldásnál. Az átállásnak ugyanakkor az Európai Unió előírásai alapján legkésőbb 2013-ig mindenképpen meg kell történnie.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy az amerikai hatóságok hány Európán belüli átutalás adataiba tekintettek bele és az is kérdés, hogy az Europol miért engedélyezte ezeket az információlekérdezéseket, mikor tavaly augusztus óta a hivatalnak joga van leállítani az USA felé történő adatátadásokat. A megállapodás szerint az Europolnak az amerikai hatóságok minden kérését meg kell vizsgálnia és csak a terrorizmus elleni harc szempontjából indokolható, szükségesen minimális adatmennyiséget szabad átengednie. A szerződése szövege kimondja, hogy a független nyomozókból álló testületet felruházták azzal a joggal, hogy beavatkozzanak, ha az adott amerikai kérést nem tartják indokoltnak.
A hír meglepte az európai parlamenti képviselőket. Birgit Sippel és Alexander Alvaro, az európai szocialisták, illetve a liberálisok SWIFT-tárgyalásvezetői kizárólag úgy voltak hajlandók megszavazni az egyezményt, hogy az Egyesült Államok nem tekinthet bele az Európán belüli átutalások részleteibe. "Abból indultam ki, hogy jóval előrébb tartunk a Sepa-átállási folyamatban" - nyilatkozta Alvaro.
Az ügyet Martin Ehrenhauser osztrák független EP-képviselő robbantotta ki, aki megkereste Cecilia Malmström európai belügyi biztost. A politikus világított rá a Sepa- és a Swiftnet Fin-adatokkal kapcsolatos háttérinformációkra. "Európának nem teljesült az a feltétele, hogy az adatátadásból a kontinensen belüli tranzakciók részletei kimaradjanak. Éppen ezért újra kell indítani a tárgyalásokat" - hangsúlyozta Ehrenhauser.