Alex
Mindenki a felhőrendszerek elterjedését várja
Az informatikai vezetők a privát és a nyilvános felhőrendszerek, a szervervirtualizáció és az egységes adatközponti hálózatok széles körű elterjedését jósolják. Az informatikai szakemberek jelentős költségmegtakarítást várnak a virtualizációtól: a válaszadók 40%-a 25 és 49% közötti megtakarítást remél.
A Cisco legújabb kutatása az adatközpontokkal, a virtualizációval és a számítási felhővel kapcsolatos tendenciákra hívja fel a figyelmet, elsősorban az egyre inkább mobil és több helyszínen dolgozó munkaerő informatikai igényeinek kiszolgálása szempontjából. A céget az érdekelte, hogy az informatikai vezetők miként fejlesztik az adatközpontokat, hogyan használják ki az új technológiákban rejlő lehetőségeket, és miképpen próbálnak alkalmazkodni az olyan tendenciákhoz, mint a közösségi hálók, az eszközök számának ugrásszerű növekedése, a videoszolgáltatások és az egyre mobilabbá váló munkaerő.
A 13 országra (Ausztrália, Brazília, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Japán, Kína, Mexikó, Németország, Olaszország, Oroszország és Spanyolország) kiterjedő felmérésben az informatikai szakemberek 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már használnak vagy éppen terveznek használni valamilyen felhőmegoldást, de ennél még magasabb az arány Brazíliában (70%), Kínában (69%) és Indiában (76%). A megkérdezettek a következőket tartják az elkövetkező három év legfontosabb adatközponti prioritásainak: az üzleti alkalmazások dinamikusabb és gyorsabb rendszerbe állítása (33%), az igényeknek és a kapacitásnak jobban megfelelő erőforrás-kezelés (31%), hibatűrőbb adatközpontok (19%), valamint alacsonyabb energia- és hűtési költségek (17%).
Az informatikai vezetők 52%-a már bevezetett felhőmegoldásokat, illetve tervezi azok bevezetését
Az informatikai válaszadók döntő többsége (88%) úgy véli, hogy az elkövetkező három évben a vállalati adatok és alkalmazások bizonyos részét privát vagy nyilvános felhőrendszerekben fogja tárolni. A tanulmányban szereplő 13 országban átlagosan a válaszadók 18% használ valamilyen felhőalapú megoldást, és további 34%-uk tervezi ilyen rendszerek bevezetését. A számítási felhős rendszerek legfontosabb felhasználói: Brazília (27%), Németország (27%), India (26%), Egyesült Államok (23%) és Mexikó (22%), amelyek felülmúlják az összes részt vevő országra számított átlagot (18%).
Minden harmadik informatikai szakember úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező három évben vállalati adataik és alkalmazásaik több mint felét privát felhőrendszereikbe ültetik át. A nyilvános felhők arányát Mexikó (71%), Brazília (53%) és az Egyesült Államok (46%) tekintetében teszik a legmagasabbra. A nyilvános felhők használatát tervező válaszadók közül minden harmadik (34%) egy éven belül tervezi a bevezetést, 44% két éven belül valószínűsíti a nyilvános felhők használatát, míg 21% két-három éven belül tartja ezt reálisan megvalósíthatónak.
Az informatikai vezetők többsége szerint a hálózatok szerepe az adatközpontokban az elkövetkező 3 évben nőni fog
A szervervirtualizáció elterjedsége egyelőre sem éles, sem tesztkörnyezetben nem túl magas. A válaszadók mindössze 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az éles üzemben működő szervereik legalább fele virtualizált, míg a nem éles üzemben működő szerverek esetében ez az arány 28 % volt. A virtualizáció bevezetésének legfontosabb indokaként az informatikusok a dinamikusabb informatikai rendszert (30%) emelték ki legfőbb okként, ezt követte az erőforrások költségcsökkentő célú optimalizálása (24%), valamint az alkalmazások gyorsabb jogosultságkiosztása (18%).
A virtualizációt leginkább akadályozó tényezők között a biztonsággal (20%) és a rendszerstabilitással kapcsolatos aggodalmak (18%), a virtualizált környezethez szükséges működési folyamatok kidolgozásának nehézsége (16%) és a felügyelet (16%) áll. Az összkép azonban az elkövetkező három év során változni fog. Az informatikai válaszadók közel fele (46%) úgy véli, hogy az éles környezetben működő kiszolgálók 50-100%-a virtualizált lesz.
Az informatikai szakemberek jelentős költségmegtakarítást várnak a virtualizációtól: a válaszadók 30%-a legfeljebb 24%-os, öt válaszadóból kettő (40%) pedig 25 és 49% közötti költségmegtakarítást remél a virtualizációtól. Átlagosan háromból egy informatikai vezető a mobil információelérést nevezte meg az adatközpontokat legjobban befolyásoló trendként, ami különösen igaz Kínára (47%), Brazíliára (40%) és Németországra (39%). Szinte ugyanilyen magas átlagot ért el a virtualizáció (32%), ezeket a tényezőket követte az egységes adatközponti hálózat (29%), a desktop-virtualizáció (27%) és a számítási felhő (17%).
Az adatközponti vezetők fokozott integrációt és együttműködést kívánnak kialakítani a vállalat adatközponti részlegei között
Az informatikai vezetőknek ki kellett választaniuk mindazon üzleti trendeket, amelyek az elkövetkező három évben a legjobban befolyásolják majd adatközpontjaikat. 40% úgy nyilatkozott, hogy az alkalmazások és az adatok mennyiségének növekedése lesz a soron következő három év legfontosabb üzleti trendje, ezt szorosan követi a biztonság és kockázatkezelés (39%), valamint a költségcsökkentés (34%). A listán szintén előkelő helyezést ért el a területileg szétszórt mobil és távoli munkaerő, valamint a video- és együttműködési technológiák szélesebb körű alkalmazása. Tízből hét válaszadó (69%) szerint nőni fog a hálózat szerepe az adatközpontban elfoglalt központi helye, valamint az erőforrások egyesítésében és felügyeletében betöltött funkciója miatt.
A megkérdezettek az elkövetkező három év legfontosabb adatközponti prioritásainak az üzleti alkalmazások dinamikusabb és gyorsabb rendszerbe állítását (33%), az igényeknek és a kapacitásnak jobban megfelelő erőforrás-kezelést (31%), a hibatűrőbb adatközpontokat (19%), valamint az alacsonyabb energia- és hűtési költségeket (17%) tartják. Az informatikai válaszadók 28%-a az adatközpontjaik tekintetében a legfontosabb technológiai stratégiának a tárolóhelyet és a helyi hálózati adatforgalmat egyesítő egységes adatközponti hálózatot tartja. Emellett 23% az adatközponti virtualizációt, 18% a számítási felhőket, 17% az egységes számítási rendszereket, 13% pedig a desktop-virtualizációt nevezte meg az adatközpontjaikkal kapcsolatos legfontosabb technológiai stratégiának.
Noha az egységes adatközponti környezet (unified computing system) teljesen új technológia, mégis az informatikai válaszadók közül minden ötödik (19%) már tesztelte, illetve be is vezette, míg további 41% tervezi, hogy a következő egy év során teszteli vagy bevezeti az egységes számítási megoldást. Az informatikai vezetők visszajelzései alapján a vállalatok átlagosan 14 adatközpontból álló szerverkapacitást üzemeltetnek.
Az informatikai szakemberek közel fele azon a véleményen van, hogy az elkövetkező három év során a korábban elkülönülten működő csoportok keresztképzése és együttműködése miatt új informatikai karrierlehetőségek jelennek majd meg. A válaszadók 27%-a a hatékonyabb munkavégzést említette az informatikai részlegek közötti együttműködés indokaként, 25% szerint pedig az új technológiák bevezetése kényszeríti ki a szorosabb integrációt. A keresztképzések és az együttműködés következtében megjelenő új informatikai karrierek legnagyobb mértékű fejlődését Indiában (59%), Kínában (56%), Spanyolországban (53%) és Mexikóban (53%) várják.
Az összes válaszadó 43%-a véli úgy, hogy az adatközponti vezetők részére indított legfrissebb képzési és tanúsítási programok következtében új informatikai álláslehetőségek jelennek meg a piacon. Ez különösen igaz volt Kínára (64%) és az Egyesült Államokra (52%). Összességében a válaszadók 41%-a gondolta úgy, hogy mindez új karrierlehetőségeket eredményez majd, és a lehetséges beosztások között említették az adatközpont-tervezőt és adatközpont-menedzsert; ez különösen Kínára (75%) és Indiára (51%) érvényes.
A Cisco azért készíttette el a felmérést, hogy pontosabb képet kapjon azokról a kihívásokról, amelyekkel a cégek a munkavállalói és üzleti elvárásoknak való megfelelés érdekében végzett munkájuk során szembesülnek. A nemzetközi felmérés két területen zajlott: egyrészt a munkavállalók, másrészt az informatikai szakemberek véleményét igyekezett feltérképezni. A felmérés mindkét részterületen 100-100 válaszadó bevonásával készült 13 országban, ami összesen 2600 megkérdezettet jelent.
A Cisco legújabb kutatása az adatközpontokkal, a virtualizációval és a számítási felhővel kapcsolatos tendenciákra hívja fel a figyelmet, elsősorban az egyre inkább mobil és több helyszínen dolgozó munkaerő informatikai igényeinek kiszolgálása szempontjából. A céget az érdekelte, hogy az informatikai vezetők miként fejlesztik az adatközpontokat, hogyan használják ki az új technológiákban rejlő lehetőségeket, és miképpen próbálnak alkalmazkodni az olyan tendenciákhoz, mint a közösségi hálók, az eszközök számának ugrásszerű növekedése, a videoszolgáltatások és az egyre mobilabbá váló munkaerő.
A 13 országra (Ausztrália, Brazília, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Japán, Kína, Mexikó, Németország, Olaszország, Oroszország és Spanyolország) kiterjedő felmérésben az informatikai szakemberek 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már használnak vagy éppen terveznek használni valamilyen felhőmegoldást, de ennél még magasabb az arány Brazíliában (70%), Kínában (69%) és Indiában (76%). A megkérdezettek a következőket tartják az elkövetkező három év legfontosabb adatközponti prioritásainak: az üzleti alkalmazások dinamikusabb és gyorsabb rendszerbe állítása (33%), az igényeknek és a kapacitásnak jobban megfelelő erőforrás-kezelés (31%), hibatűrőbb adatközpontok (19%), valamint alacsonyabb energia- és hűtési költségek (17%).
Az informatikai vezetők 52%-a már bevezetett felhőmegoldásokat, illetve tervezi azok bevezetését
Az informatikai válaszadók döntő többsége (88%) úgy véli, hogy az elkövetkező három évben a vállalati adatok és alkalmazások bizonyos részét privát vagy nyilvános felhőrendszerekben fogja tárolni. A tanulmányban szereplő 13 országban átlagosan a válaszadók 18% használ valamilyen felhőalapú megoldást, és további 34%-uk tervezi ilyen rendszerek bevezetését. A számítási felhős rendszerek legfontosabb felhasználói: Brazília (27%), Németország (27%), India (26%), Egyesült Államok (23%) és Mexikó (22%), amelyek felülmúlják az összes részt vevő országra számított átlagot (18%).
Minden harmadik informatikai szakember úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező három évben vállalati adataik és alkalmazásaik több mint felét privát felhőrendszereikbe ültetik át. A nyilvános felhők arányát Mexikó (71%), Brazília (53%) és az Egyesült Államok (46%) tekintetében teszik a legmagasabbra. A nyilvános felhők használatát tervező válaszadók közül minden harmadik (34%) egy éven belül tervezi a bevezetést, 44% két éven belül valószínűsíti a nyilvános felhők használatát, míg 21% két-három éven belül tartja ezt reálisan megvalósíthatónak.
Az informatikai vezetők többsége szerint a hálózatok szerepe az adatközpontokban az elkövetkező 3 évben nőni fog
A szervervirtualizáció elterjedsége egyelőre sem éles, sem tesztkörnyezetben nem túl magas. A válaszadók mindössze 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az éles üzemben működő szervereik legalább fele virtualizált, míg a nem éles üzemben működő szerverek esetében ez az arány 28 % volt. A virtualizáció bevezetésének legfontosabb indokaként az informatikusok a dinamikusabb informatikai rendszert (30%) emelték ki legfőbb okként, ezt követte az erőforrások költségcsökkentő célú optimalizálása (24%), valamint az alkalmazások gyorsabb jogosultságkiosztása (18%).
A virtualizációt leginkább akadályozó tényezők között a biztonsággal (20%) és a rendszerstabilitással kapcsolatos aggodalmak (18%), a virtualizált környezethez szükséges működési folyamatok kidolgozásának nehézsége (16%) és a felügyelet (16%) áll. Az összkép azonban az elkövetkező három év során változni fog. Az informatikai válaszadók közel fele (46%) úgy véli, hogy az éles környezetben működő kiszolgálók 50-100%-a virtualizált lesz.
Az informatikai szakemberek jelentős költségmegtakarítást várnak a virtualizációtól: a válaszadók 30%-a legfeljebb 24%-os, öt válaszadóból kettő (40%) pedig 25 és 49% közötti költségmegtakarítást remél a virtualizációtól. Átlagosan háromból egy informatikai vezető a mobil információelérést nevezte meg az adatközpontokat legjobban befolyásoló trendként, ami különösen igaz Kínára (47%), Brazíliára (40%) és Németországra (39%). Szinte ugyanilyen magas átlagot ért el a virtualizáció (32%), ezeket a tényezőket követte az egységes adatközponti hálózat (29%), a desktop-virtualizáció (27%) és a számítási felhő (17%).
Az adatközponti vezetők fokozott integrációt és együttműködést kívánnak kialakítani a vállalat adatközponti részlegei között
Az informatikai vezetőknek ki kellett választaniuk mindazon üzleti trendeket, amelyek az elkövetkező három évben a legjobban befolyásolják majd adatközpontjaikat. 40% úgy nyilatkozott, hogy az alkalmazások és az adatok mennyiségének növekedése lesz a soron következő három év legfontosabb üzleti trendje, ezt szorosan követi a biztonság és kockázatkezelés (39%), valamint a költségcsökkentés (34%). A listán szintén előkelő helyezést ért el a területileg szétszórt mobil és távoli munkaerő, valamint a video- és együttműködési technológiák szélesebb körű alkalmazása. Tízből hét válaszadó (69%) szerint nőni fog a hálózat szerepe az adatközpontban elfoglalt központi helye, valamint az erőforrások egyesítésében és felügyeletében betöltött funkciója miatt.
A megkérdezettek az elkövetkező három év legfontosabb adatközponti prioritásainak az üzleti alkalmazások dinamikusabb és gyorsabb rendszerbe állítását (33%), az igényeknek és a kapacitásnak jobban megfelelő erőforrás-kezelést (31%), a hibatűrőbb adatközpontokat (19%), valamint az alacsonyabb energia- és hűtési költségeket (17%) tartják. Az informatikai válaszadók 28%-a az adatközpontjaik tekintetében a legfontosabb technológiai stratégiának a tárolóhelyet és a helyi hálózati adatforgalmat egyesítő egységes adatközponti hálózatot tartja. Emellett 23% az adatközponti virtualizációt, 18% a számítási felhőket, 17% az egységes számítási rendszereket, 13% pedig a desktop-virtualizációt nevezte meg az adatközpontjaikkal kapcsolatos legfontosabb technológiai stratégiának.
Noha az egységes adatközponti környezet (unified computing system) teljesen új technológia, mégis az informatikai válaszadók közül minden ötödik (19%) már tesztelte, illetve be is vezette, míg további 41% tervezi, hogy a következő egy év során teszteli vagy bevezeti az egységes számítási megoldást. Az informatikai vezetők visszajelzései alapján a vállalatok átlagosan 14 adatközpontból álló szerverkapacitást üzemeltetnek.
Az informatikai szakemberek közel fele azon a véleményen van, hogy az elkövetkező három év során a korábban elkülönülten működő csoportok keresztképzése és együttműködése miatt új informatikai karrierlehetőségek jelennek majd meg. A válaszadók 27%-a a hatékonyabb munkavégzést említette az informatikai részlegek közötti együttműködés indokaként, 25% szerint pedig az új technológiák bevezetése kényszeríti ki a szorosabb integrációt. A keresztképzések és az együttműködés következtében megjelenő új informatikai karrierek legnagyobb mértékű fejlődését Indiában (59%), Kínában (56%), Spanyolországban (53%) és Mexikóban (53%) várják.
Az összes válaszadó 43%-a véli úgy, hogy az adatközponti vezetők részére indított legfrissebb képzési és tanúsítási programok következtében új informatikai álláslehetőségek jelennek meg a piacon. Ez különösen igaz volt Kínára (64%) és az Egyesült Államokra (52%). Összességében a válaszadók 41%-a gondolta úgy, hogy mindez új karrierlehetőségeket eredményez majd, és a lehetséges beosztások között említették az adatközpont-tervezőt és adatközpont-menedzsert; ez különösen Kínára (75%) és Indiára (51%) érvényes.
A Cisco azért készíttette el a felmérést, hogy pontosabb képet kapjon azokról a kihívásokról, amelyekkel a cégek a munkavállalói és üzleti elvárásoknak való megfelelés érdekében végzett munkájuk során szembesülnek. A nemzetközi felmérés két területen zajlott: egyrészt a munkavállalók, másrészt az informatikai szakemberek véleményét igyekezett feltérképezni. A felmérés mindkét részterületen 100-100 válaszadó bevonásával készült 13 országban, ami összesen 2600 megkérdezettet jelent.
