MTI
WikiLeaks: Magyarországról a vezetők profiljait kérték
A WikiLeaks internetes oknyomozó portál újabb, s Magyarországot is érintõ bizalmas információkat szivárogtatott ki brit, német és amerikai médiapartnerein keresztül.
A londoni The Guardian által ismertetett iratokból kiderül, hogy Magyarországon dolgozó amerikai diplomatáktól "biometrikus adatok" összeállítását kérték "jelenlegi és majdani vezetõkrõl és tanácsadókról". A "biometrikus" kifejezés az újság által adott címben szerepel, a közzétett anyagban ugyanakkor "biográfiai" jellegû információk összeállításáról esik szó. A több oldalnyi, felsorolásszerû listán az elküldendõ információk között szerepelnek hivatali, szervezeti titulusok, nevek, beosztások, és "névjegykártyákon szereplõ egyéb információk", telefon-, mobil- és faxszámok.
Szerepelnek a jelentõs részben szabványosított szövegezésûnek tûnõ, de specifikusan magyar vonatkozású részeket is tartalmazó felsorolásban a NATO-kötelezettségek teljesítésére irányuló "tervek és erõfeszítések", a hozzáállás a NATO és amerikai erõk magyarországi állomásoztatásához, illetve a magyar erõk "országon kívüli bevetéséhez". Szerepel a szövegben információkérés az ellenzéki és szélsõséges csoportokról, beleértve azok hazai és külsõ támogatását. Külön említi a leírat ebben az összefüggésben a Magyar Gárdát. Kitér a felsorolás a szomszédos országokban élõ magyar kisebbségekkel, valamint a jövõ évi EU-elnökséggel és az euróövezettel kapcsolatos "politikára, tervekre és erõfeszítésekre".
A WikiLeaks által megszerzett iratokból kitûnt: az amerikai külügyminisztérium külföldön dolgozó munkatársait felszólították arra, hogy gyûjtsenek információkat a fogadó országok magas rangú képviselõirõl. Washingtonból ilyen jellegû utasításokat küldtek az Egyesült Államok afrikai, közel-keleti, kelet-európai és latin-amerikai nagykövetségei számára, valamint az ENSZ-beli amerikai képviseletnek. A The Guardian által ismertetett iratokból az is kiderül, hogy az amerikai diplomácia megsemmisítõ véleményeket fogalmazott meg Gordon Brown elõzõ brit kormányfõrõl. A Washingtonba küldött diplomáciai értékelések szerint Brown "egyik politikai katasztrófából a másikba támolyog", politikusi teljesítménye pedig "rettenetes".
A The New York Times által közzétett WikiLeaks-kiszivárogtatás szerint az amerikai kormány korábban is tudatában volt annak, hogy a korrupció Kabulban a legfelsõbb szinteken is elterjedt, a megvesztegetések, a zsarolások, valamint a sikkasztások mérete azonban megdöbbenést okozott az Egyesült Államokban. Erre utal, hogy a kabuli amerikai nagykövetség idén januárban egy hazaküldött táviratában arról írt, hogy Hamid Karzai elnök kormányában csupán egyetlen olyan miniszter van, akire nem vetült rá a korrupció, illetve a nepotizmus gyanúja. Az afgán kormány egyik képviselõje egy amerikai diplomatának egyfajta négylépcsõs korrupciós modellt vázolt fel. Elmondta, hogy az amerikai segélyprojektek esetében négyszeres megvesztegetés történik, mégpedig az építési pályázat kiírásakor, majd annak odaítélésekor, továbbá az építés során, végül az elkészült projekt felavatásakor.
Törvénybe ütközik, hogy a WikiLeaks portál nyilvánosságra hoz titkos amerikai diplomáciai dokumentumokat, de ez a tény nem tud kárt okozni az Egyesült Államok külkapcsolataiban - jelentette ki Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. Szerinte több olyan dokumentum van a nyilvánosságra hozottak között, amelyet kiragadtak szövegkörnyezetébõl. Eric Besson, a digitális gazdaságért felelõs francia miniszter arra kérte az illetékes hatóságokat, hogy tiltsák le a WikiLeakset a franciaországi szerverekrõl - közölte a tárca. Az amerikai kormánydokumentumokat kiszivárogtató portál tartalmainak egy része azután került át a franciaországi OVH szervereire, hogy azt az amerikai Amazon letiltotta. "Elfogadhatatlan ez a helyzet. Franciaország nem biztosíthat fogadó portált olyan internetes oldalaknak, amelyek sértik a diplomáciai kapcsolatok bizalmas jellegét és a diplomáciai titok által védett személyeket veszélybe sodornak" - indokolta a kérést a miniszter.
Moszkva nem dramatizálja a WikiLeaks honlapján ismertetett amerikai diplomáciai jelentéseket, nem paranoid, ezért az orosz-amerikai kapcsolatokat nem köti holmi kiszivárogtatásokhoz - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz államfõ. Kijelentette: nem lát az ügyben semmi kritikus mozzanatot, annál is kevésbé, mert mindenki másként ítéli meg, értékeli a dolgokat. "Ha az orosz külügyminisztérium, vagy a titkosszolgálataink egyebek között amerikai partnereinkrõl készült jelentései kerülnének be - isten õrizz - a sajtóba, õk is nagy örömüket lelnék bennük" - mondta az elnök. Úgy vélte azonban: a Wikileaks közlései az amerikai diplomácia cinizmusát mutatják és hatással lehetnek Washington más országokkal való kapcsolataira.
A Bild címû német lap szerint a németek többsége helyesli a bizalmas amerikai külügyi dokumentumok kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által . A legnagyobb példányszámú német újság által közölt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 50 százaléka volt azon a véleményen, hogy a portál helyesen járt el a külügyi iratok kiszivárogtatásával. A megkérdezettek 32 százaléka ezzel szemben helytelenítette a WikiLeaks eljárását, míg 18 százalék nem nyilvánított véleményt.
A londoni The Guardian által ismertetett iratokból kiderül, hogy Magyarországon dolgozó amerikai diplomatáktól "biometrikus adatok" összeállítását kérték "jelenlegi és majdani vezetõkrõl és tanácsadókról". A "biometrikus" kifejezés az újság által adott címben szerepel, a közzétett anyagban ugyanakkor "biográfiai" jellegû információk összeállításáról esik szó. A több oldalnyi, felsorolásszerû listán az elküldendõ információk között szerepelnek hivatali, szervezeti titulusok, nevek, beosztások, és "névjegykártyákon szereplõ egyéb információk", telefon-, mobil- és faxszámok.
Szerepelnek a jelentõs részben szabványosított szövegezésûnek tûnõ, de specifikusan magyar vonatkozású részeket is tartalmazó felsorolásban a NATO-kötelezettségek teljesítésére irányuló "tervek és erõfeszítések", a hozzáállás a NATO és amerikai erõk magyarországi állomásoztatásához, illetve a magyar erõk "országon kívüli bevetéséhez". Szerepel a szövegben információkérés az ellenzéki és szélsõséges csoportokról, beleértve azok hazai és külsõ támogatását. Külön említi a leírat ebben az összefüggésben a Magyar Gárdát. Kitér a felsorolás a szomszédos országokban élõ magyar kisebbségekkel, valamint a jövõ évi EU-elnökséggel és az euróövezettel kapcsolatos "politikára, tervekre és erõfeszítésekre".
A WikiLeaks által megszerzett iratokból kitûnt: az amerikai külügyminisztérium külföldön dolgozó munkatársait felszólították arra, hogy gyûjtsenek információkat a fogadó országok magas rangú képviselõirõl. Washingtonból ilyen jellegû utasításokat küldtek az Egyesült Államok afrikai, közel-keleti, kelet-európai és latin-amerikai nagykövetségei számára, valamint az ENSZ-beli amerikai képviseletnek. A The Guardian által ismertetett iratokból az is kiderül, hogy az amerikai diplomácia megsemmisítõ véleményeket fogalmazott meg Gordon Brown elõzõ brit kormányfõrõl. A Washingtonba küldött diplomáciai értékelések szerint Brown "egyik politikai katasztrófából a másikba támolyog", politikusi teljesítménye pedig "rettenetes".
A The New York Times által közzétett WikiLeaks-kiszivárogtatás szerint az amerikai kormány korábban is tudatában volt annak, hogy a korrupció Kabulban a legfelsõbb szinteken is elterjedt, a megvesztegetések, a zsarolások, valamint a sikkasztások mérete azonban megdöbbenést okozott az Egyesült Államokban. Erre utal, hogy a kabuli amerikai nagykövetség idén januárban egy hazaküldött táviratában arról írt, hogy Hamid Karzai elnök kormányában csupán egyetlen olyan miniszter van, akire nem vetült rá a korrupció, illetve a nepotizmus gyanúja. Az afgán kormány egyik képviselõje egy amerikai diplomatának egyfajta négylépcsõs korrupciós modellt vázolt fel. Elmondta, hogy az amerikai segélyprojektek esetében négyszeres megvesztegetés történik, mégpedig az építési pályázat kiírásakor, majd annak odaítélésekor, továbbá az építés során, végül az elkészült projekt felavatásakor.
Törvénybe ütközik, hogy a WikiLeaks portál nyilvánosságra hoz titkos amerikai diplomáciai dokumentumokat, de ez a tény nem tud kárt okozni az Egyesült Államok külkapcsolataiban - jelentette ki Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. Szerinte több olyan dokumentum van a nyilvánosságra hozottak között, amelyet kiragadtak szövegkörnyezetébõl. Eric Besson, a digitális gazdaságért felelõs francia miniszter arra kérte az illetékes hatóságokat, hogy tiltsák le a WikiLeakset a franciaországi szerverekrõl - közölte a tárca. Az amerikai kormánydokumentumokat kiszivárogtató portál tartalmainak egy része azután került át a franciaországi OVH szervereire, hogy azt az amerikai Amazon letiltotta. "Elfogadhatatlan ez a helyzet. Franciaország nem biztosíthat fogadó portált olyan internetes oldalaknak, amelyek sértik a diplomáciai kapcsolatok bizalmas jellegét és a diplomáciai titok által védett személyeket veszélybe sodornak" - indokolta a kérést a miniszter.
Moszkva nem dramatizálja a WikiLeaks honlapján ismertetett amerikai diplomáciai jelentéseket, nem paranoid, ezért az orosz-amerikai kapcsolatokat nem köti holmi kiszivárogtatásokhoz - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz államfõ. Kijelentette: nem lát az ügyben semmi kritikus mozzanatot, annál is kevésbé, mert mindenki másként ítéli meg, értékeli a dolgokat. "Ha az orosz külügyminisztérium, vagy a titkosszolgálataink egyebek között amerikai partnereinkrõl készült jelentései kerülnének be - isten õrizz - a sajtóba, õk is nagy örömüket lelnék bennük" - mondta az elnök. Úgy vélte azonban: a Wikileaks közlései az amerikai diplomácia cinizmusát mutatják és hatással lehetnek Washington más országokkal való kapcsolataira.
A Bild címû német lap szerint a németek többsége helyesli a bizalmas amerikai külügyi dokumentumok kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által . A legnagyobb példányszámú német újság által közölt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 50 százaléka volt azon a véleményen, hogy a portál helyesen járt el a külügyi iratok kiszivárogtatásával. A megkérdezettek 32 százaléka ezzel szemben helytelenítette a WikiLeaks eljárását, míg 18 százalék nem nyilvánított véleményt.