Alaposan átalakítja néhány város költségvetését, hogy január elsejétől a távközlési cégek várhatóan nem telephelyükön fizetnek iparűzési adót (ipa), hanem azokon a településeken, ahol ügyfeleik, fogyasztóik igénybe veszik a szolgáltatásaikat - magyarul a számlázási címükhöz kötik az adókötelezettséget.

A jogszabály Budapestet (Magyar Telekom és Vodafone Magyarország), Budaörsöt (Invitel), illetve Törökbálintot (Telenor Magyarország) érinti leginkább. Turai István, Törökbálint polgármestere elmondta, a távközlési cég - amely tavaly júniusban költözött a városba - idén 2,2-2,3 milliárd forint iparűzési adót fizet, s a fenti törvénymódosítás miatt ekkora összegtől esik el az önkormányzat, bár a számlázási cím alapján némi pénzhez - 8-10 millió forinthoz - jut azért a város. Azért is érinti érzékenyen a döntés Törökbálintot, mert az említett több mint kétmilliárd forint a város költségvetésének 29, működési bevételének 43,5 százalékát teszi ki.

Az önkormányzat az összeg reményében több olyan hosszú távú elkötelezettséget vállalt, ami most veszélybe került - fogalmazott a polgármester. Az egyik ilyen projekt a városközpont rehabilitációja, amelyhez 833 millió forint uniós támogatást nyertek el. A másik veszélybe került beruházás a 24 tantermes iskola, sportcsarnok, uszoda építése.

Az alapproblémára megoldást jelentene az a készülő módosító javaslat, amelyet a terület képviselője jegyezne, s amely szerint az iparűzési adó felét az adótornyok, illetve az azokon mért forgalom alapján fizetnék a távközlési cégek, a másik 50 százalékot pedig a cég működési helyén, hisz ezeken több olyan - technikai, fejlesztési - tevékenységet végeznek a vállalatok, amelyek az adott helyhez kötődnek.

Arról lehet vitatkozni, hogy melyik adóelosztási rendszer mennyire igazságos, hogy a régi a jobb vagy az új - fogalmazott Budaörs polgármestere. Wittinghoff Tamás az adótitokra hivatkozva nem árulta el, hogy a városnak mekkora pénze származik a távközlési iparűzési adóból, az viszont biztos - mondta -, hogy ilyen előkészítetlenül, egyik pillanatról a másikra nem lenne szabad ilyen jelentős változtatásokat bevezetni. Több kérdést is felvetett a módosítás.

Tisztázatlan, hogy a távközlési cégek miként tudnak megfelelni az új elvárásnak, s milyen pluszterhet jelent számukra az, hogy a jelenlegi egy helyett 3200 településre számlázzanak, utaljanak iparűzési adót, s az sem egyértelmű, hogy például a feltöltőkártyás készülékek után kit illet meg az adó, hisz itt nincs számlázási cím. Egy elképzelés szerint az ez utóbbiból származó bevétel után fizetendő tételt kivennék az iparűzési adóból, ami viszont azt jelentené, hogy összességében kevesebb iparűzési adón osztoznának jóval többen.

A Telenor Magyarország nem kívánja megkérdőjelezni a helyi iparűzési adó mértékét vagy az adóbevétel újszerű elosztására irányuló szándékot. Ugyanakkor az előzetes konzultáció nélkül elfogadott törvénymódosítás komoly végrehajthatósági problémát vet fel és jelentős adminisztratív terhet jelent a Telenor számára. A cég bízik abban, hogy a megindult konzultáció olyan módosításhoz vezet, ami megkönnyítheti az adózás végrehajtását. A Telenor szerint az ilyen formában történő adóbeszedés nem hatékony, hiszen néhány településen olyan csekély lenne a helyi iparűzési adóból származó bevétel, hogy az adó beszedése, illetve a befizetés ellenőrzése lényegesen nagyobb terhet róna az érintett önkormányzatokra, mint amekkora bevételhez jutnának.