Berta Sándor
Minden távközlési rendszert lehallgatnának az amerikai hatóságok
Barack Obama kormánya különböző biztonsági hivatalokkal együttműködve dolgozik egy olyan törvénytervezeten, amely lehetővé tenné a különböző szervek számára az internetes kommunikációs szolgáltatások ellenőrzését.
A The New York Times tudósítása szerint a tengerentúli kabinet a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) és a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NSA) együtt készíti elő a jogszabálytervezetét. A dokumentumban szabályoznák, hogy az FBI, az NSA és a több tucatnyi más hivatal, a rendőrség és a titkosszolgálatok bármely online rendszert lehallgathatnák, legyen szó internetes telefonhívásokról, titkosított elektronikus levelezésről vagy chatbeszélgetésekről. A szolgáltatók vezetői kötelesek lennének a kért dokumentumokat bármikor az adott hivatal rendelkezésére bocsátani.
A szolgáltatásaikat az Egyesült Államokban is elérhetővé tévő, de külföldi tulajdonú cégeket köteleznék arra, hogy fenntartsanak egy amerikai irodát, hogy ott biztosítsák a lehallgatások végrehajtását. Az azonnali üzenetküldő szoftverek fejlesztőit pedig arra kérnék, hogy már a tervezéskor "lehallgatás-barátivá" tegyék a programjaikat. Az FBI tavaly 9,75 millió dollárt költött, idén pedig újabb 9 milliót fordít arra, hogy a kommunikációs társaságoknál támogassa a belső megfigyelés eszközeinek kiépítését.
Az USA-ban a távközlési társaságokat az 1994-es Communications Assistance for Law Enforcement Act kötelezi arra, hogy a hatóságok számára biztosítsanak egy külön lehallgatóhelyiséget. A nyomozó hatóságok erre támaszkodva tudják nyomon követni a gyanúsítottak kommunikációját. A kommunikáció legújabb formáira szakosodott internetes szolgáltatók, a telefontársaságokhoz hasonlóan, elvben szintén kötelezhetők arra, hogy a hatóságok számára lehetővé tegyék klienseik megfigyelését, ám mivel az 1994-es törvény rájuk nem vonatkozik, ezek a cégek nem voltak kénytelenek kiépíteni a megfigyelés műszaki feltételeit.
Az indoklás szerint a kibővített jogosítványokra különösen a Facebook, valamint a Skype és a Blackberry-készülékek térhódítása miatt van szükség. Utóbbiak ugyanis titkosított kapcsolatot tesznek lehetővé és ez szálka az amerikai hatóságok szemében, hiszen így rendkívül nehéz lehallgatni a terroristákat és a bűnözőket. A tervezetet várhatóan a novemberi kongresszusi választások után nyújtják majd be a képviselőháznak és a szenátusnak.
Az elképzelés ellen azonnal tiltakoztak az adatvédelmi szakemberek, az internetes cégek és a szakmai szervezetek. James X. Dempsey, a Center for Democracy and Technology (CDT) munkatársa azt emelte ki, hogy az előterjesztés elfogadása esetén teljesen újra kellene tervezni a decentralizált internetarchitektúrát. Mindez azt jelentené, mintha visszatekernénk az óra mutatóját és az online ajánlatok úgy működnének, mint a régi telefonrendszerek.
Biztonsági szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a kibővített legális lehallgatási jogok könnyen visszaélésekre adhatnak lehetőséget, míg az internetszolgáltatók az új rendszer kiépítésének rendkívüli technológiai és pénzügyi kihívásait emelték ki. Ráadásul ezáltal akadályoznák az innovatív szolgáltatások fejlesztését is.
Valerie Caproni, az FBI vezető jogásza ezzel szemben kijelentette, hogy itt nem a meglévő jogosítványok kiterjesztéséről, hanem azok alkalmazási lehetőségeiről van szó, méghozzá a nemzetbiztonság érdekében. A szakember szerint jelenleg gyakran hónapokra van szükség ahhoz, hogy egy szolgáltató felszereljen egy lehallgatóhelyiséget, míg a titkosított beszélgetések lehallgatására gyakorlatilag esélyük sincs. Caproni leszögezte: a készülékgyártók és a távközlési szolgáltatók továbbra is használhatnak majd titkosítást, de biztosítaniuk kell, hogy a tartalmakhoz a hatóságok is hozzáférjenek.
A The New York Times tudósítása szerint a tengerentúli kabinet a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) és a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NSA) együtt készíti elő a jogszabálytervezetét. A dokumentumban szabályoznák, hogy az FBI, az NSA és a több tucatnyi más hivatal, a rendőrség és a titkosszolgálatok bármely online rendszert lehallgathatnák, legyen szó internetes telefonhívásokról, titkosított elektronikus levelezésről vagy chatbeszélgetésekről. A szolgáltatók vezetői kötelesek lennének a kért dokumentumokat bármikor az adott hivatal rendelkezésére bocsátani.
A szolgáltatásaikat az Egyesült Államokban is elérhetővé tévő, de külföldi tulajdonú cégeket köteleznék arra, hogy fenntartsanak egy amerikai irodát, hogy ott biztosítsák a lehallgatások végrehajtását. Az azonnali üzenetküldő szoftverek fejlesztőit pedig arra kérnék, hogy már a tervezéskor "lehallgatás-barátivá" tegyék a programjaikat. Az FBI tavaly 9,75 millió dollárt költött, idén pedig újabb 9 milliót fordít arra, hogy a kommunikációs társaságoknál támogassa a belső megfigyelés eszközeinek kiépítését.
Az USA-ban a távközlési társaságokat az 1994-es Communications Assistance for Law Enforcement Act kötelezi arra, hogy a hatóságok számára biztosítsanak egy külön lehallgatóhelyiséget. A nyomozó hatóságok erre támaszkodva tudják nyomon követni a gyanúsítottak kommunikációját. A kommunikáció legújabb formáira szakosodott internetes szolgáltatók, a telefontársaságokhoz hasonlóan, elvben szintén kötelezhetők arra, hogy a hatóságok számára lehetővé tegyék klienseik megfigyelését, ám mivel az 1994-es törvény rájuk nem vonatkozik, ezek a cégek nem voltak kénytelenek kiépíteni a megfigyelés műszaki feltételeit.
Az indoklás szerint a kibővített jogosítványokra különösen a Facebook, valamint a Skype és a Blackberry-készülékek térhódítása miatt van szükség. Utóbbiak ugyanis titkosított kapcsolatot tesznek lehetővé és ez szálka az amerikai hatóságok szemében, hiszen így rendkívül nehéz lehallgatni a terroristákat és a bűnözőket. A tervezetet várhatóan a novemberi kongresszusi választások után nyújtják majd be a képviselőháznak és a szenátusnak.
Az elképzelés ellen azonnal tiltakoztak az adatvédelmi szakemberek, az internetes cégek és a szakmai szervezetek. James X. Dempsey, a Center for Democracy and Technology (CDT) munkatársa azt emelte ki, hogy az előterjesztés elfogadása esetén teljesen újra kellene tervezni a decentralizált internetarchitektúrát. Mindez azt jelentené, mintha visszatekernénk az óra mutatóját és az online ajánlatok úgy működnének, mint a régi telefonrendszerek.
Biztonsági szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a kibővített legális lehallgatási jogok könnyen visszaélésekre adhatnak lehetőséget, míg az internetszolgáltatók az új rendszer kiépítésének rendkívüli technológiai és pénzügyi kihívásait emelték ki. Ráadásul ezáltal akadályoznák az innovatív szolgáltatások fejlesztését is.
Valerie Caproni, az FBI vezető jogásza ezzel szemben kijelentette, hogy itt nem a meglévő jogosítványok kiterjesztéséről, hanem azok alkalmazási lehetőségeiről van szó, méghozzá a nemzetbiztonság érdekében. A szakember szerint jelenleg gyakran hónapokra van szükség ahhoz, hogy egy szolgáltató felszereljen egy lehallgatóhelyiséget, míg a titkosított beszélgetések lehallgatására gyakorlatilag esélyük sincs. Caproni leszögezte: a készülékgyártók és a távközlési szolgáltatók továbbra is használhatnak majd titkosítást, de biztosítaniuk kell, hogy a tartalmakhoz a hatóságok is hozzáférjenek.
