SG.hu
Az elektronikai ágazat indíthatja be az ipart
A magyar gazdaság teljesítménye mennyiségben és minőségben is látványosan javulhat, ha megszületik a gazdaságban ma is meghatározó elektronikai ipar számára fontos néhány intézkedés. Bár az eredmény hosszútávon érik be, Magyarország egy stabilan jövedelmező, megbízhatóan munkát biztosító országgá válhatna - hangzott el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elektronikai tagozatának mai sajtótájékoztatóján. A tagozat azt az elektronikai ágazatról szóló elemzést és javaslatcsomagot ismertette, amelyet a kormány számára készített el.
Az elektronikai ipar kilendítheti Magyarországot a gazdasági holtpontról: egy év alatt 35,7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, és már most a GDP 5,3 százalékát adja, megelőzve többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust. Az ipari termelésen belüli 24,5 százalékos hozzájárulásával az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel az elektronikai ipar.
"Magyarországnak nincsen nyersanyaga vagy olcsó munkaereje, azzal a néhány lehetőséggel kell gazdálkodnunk, amink van. Ilyen például elektronikai iparág, ami kiemelkedően jól teljesít a régióban, ráadásul az ágazat a következő évtizedben bizonyosan a világgazdaság húzómotorja marad. Ha nem szeretnénk kimaradni ebből a növekedésből, elengedhetetlen néhány probléma sürgős kezelése" - mondta el Gacsal József, az IVSZ alelnöke.
Az IVSZ elektronikai tagozatának elemzése összegyűjtötte a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit, és azt, hogy ezek megvalósulását hogyan tudja szolgálni az elektronikai ipar. A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatottság növelése, melyhez az elektronikai ipar jelentős mértékben hozzá tud járulni. Az elektronika az elkövetkező évtizedben még biztosan a világ vezető és legdinamikusabban fejlődő iparága lesz, így az elektronikai iparban foglalkoztatottak száma 10 év alatt akár megduplázódhat.
Az elektronikai iparban dolgozók mintegy 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlás biztosításához a köz- és a felsőoktatás megújítására van szükség, többek között a természettudományi képzés megerősítésére, az ipar és az oktatás szorosabb együttműködésére. A magyar elektronikai ipar már eddig is lényeges tényezője volt a vidékfejlesztésnek.
Az IVSZ elektronikai tanulmánya kompetencia-központok kialakítására tesz javaslatot, amelyet egy-egy terület termelő cégei és felsőoktatási intézményei alkotnának. Ezek a központok biztosítanák többek között a specifikus tudással rendelkező szakember-utánpótlást, K+F+I tevékenységet végeznének, gondoskodnának a beszállítók képzéséről, nemzetközi szakmai és K+F kapcsolatokat alakítanának ki. A tudásközpontok létrejöttükkel helyi munkalehetőséget teremtenek, emelik a helyi oktatási intézmények színvonalát, fejlesztik az adott térség nemzetközi kapcsolatait. Mindez jó esélyt teremt további befektetések letelepülésére is.
Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális, ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a beszállítókat, ami komoly lehetőséget jelent a hazai KKV-knak. Ahhoz azonban, hogy versenyre kelhessenek a nagy gyártók hagyományos beszállítóival és a környező országok vállalkozásaival, a magyar KKV-k erősítésére, támogatására van szükség. Az IVSZ elektronikai tagozata a KKV-k számára technológia- és tudásfejlesztő programokat, a beszállítói státusz elnyeréséhez EU forrásokból történő célzott támogatást, a K+F+I tevékenység megerősítését javasolja.
"A nemzetközi piacon versenyképes professzionális magyar mérnökcégként mi is folyamatosan szembesülünk a problémákkal. Elengedhetetlen a piac igényei szerinti szabályozott szak- és felsőoktatási képzés, valamint a használható nyelvtudás megszerzése 18 éves korig. Ehhez elsősorban jobb alapképzésre lenne szükség" - tette hozzá Mészáros Csaba, az Evopro Kft. ügyvezető igazgatója. Az IVSZ elektronikai tagozata szerint az ágazat előtt álló kihívások kezelése stratégia és akcióterv kidolgozását, majd annak következetes végrehajtását igényli. Az IVSZ szeptember 15-17. között megtartandó éves konferenciáján, a MENTA-n a kulcstéma a kormány infokommunikációs stratégiája lesz.
Az elektronikai ipar kilendítheti Magyarországot a gazdasági holtpontról: egy év alatt 35,7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, és már most a GDP 5,3 százalékát adja, megelőzve többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust. Az ipari termelésen belüli 24,5 százalékos hozzájárulásával az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel az elektronikai ipar.
"Magyarországnak nincsen nyersanyaga vagy olcsó munkaereje, azzal a néhány lehetőséggel kell gazdálkodnunk, amink van. Ilyen például elektronikai iparág, ami kiemelkedően jól teljesít a régióban, ráadásul az ágazat a következő évtizedben bizonyosan a világgazdaság húzómotorja marad. Ha nem szeretnénk kimaradni ebből a növekedésből, elengedhetetlen néhány probléma sürgős kezelése" - mondta el Gacsal József, az IVSZ alelnöke.
Az IVSZ elektronikai tagozatának elemzése összegyűjtötte a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit, és azt, hogy ezek megvalósulását hogyan tudja szolgálni az elektronikai ipar. A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatottság növelése, melyhez az elektronikai ipar jelentős mértékben hozzá tud járulni. Az elektronika az elkövetkező évtizedben még biztosan a világ vezető és legdinamikusabban fejlődő iparága lesz, így az elektronikai iparban foglalkoztatottak száma 10 év alatt akár megduplázódhat.
Az elektronikai iparban dolgozók mintegy 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlás biztosításához a köz- és a felsőoktatás megújítására van szükség, többek között a természettudományi képzés megerősítésére, az ipar és az oktatás szorosabb együttműködésére. A magyar elektronikai ipar már eddig is lényeges tényezője volt a vidékfejlesztésnek.
Az IVSZ elektronikai tanulmánya kompetencia-központok kialakítására tesz javaslatot, amelyet egy-egy terület termelő cégei és felsőoktatási intézményei alkotnának. Ezek a központok biztosítanák többek között a specifikus tudással rendelkező szakember-utánpótlást, K+F+I tevékenységet végeznének, gondoskodnának a beszállítók képzéséről, nemzetközi szakmai és K+F kapcsolatokat alakítanának ki. A tudásközpontok létrejöttükkel helyi munkalehetőséget teremtenek, emelik a helyi oktatási intézmények színvonalát, fejlesztik az adott térség nemzetközi kapcsolatait. Mindez jó esélyt teremt további befektetések letelepülésére is.
Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális, ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a beszállítókat, ami komoly lehetőséget jelent a hazai KKV-knak. Ahhoz azonban, hogy versenyre kelhessenek a nagy gyártók hagyományos beszállítóival és a környező országok vállalkozásaival, a magyar KKV-k erősítésére, támogatására van szükség. Az IVSZ elektronikai tagozata a KKV-k számára technológia- és tudásfejlesztő programokat, a beszállítói státusz elnyeréséhez EU forrásokból történő célzott támogatást, a K+F+I tevékenység megerősítését javasolja.
"A nemzetközi piacon versenyképes professzionális magyar mérnökcégként mi is folyamatosan szembesülünk a problémákkal. Elengedhetetlen a piac igényei szerinti szabályozott szak- és felsőoktatási képzés, valamint a használható nyelvtudás megszerzése 18 éves korig. Ehhez elsősorban jobb alapképzésre lenne szükség" - tette hozzá Mészáros Csaba, az Evopro Kft. ügyvezető igazgatója. Az IVSZ elektronikai tagozata szerint az ágazat előtt álló kihívások kezelése stratégia és akcióterv kidolgozását, majd annak következetes végrehajtását igényli. Az IVSZ szeptember 15-17. között megtartandó éves konferenciáján, a MENTA-n a kulcstéma a kormány infokommunikációs stratégiája lesz.