SG.hu·
Nem gyűjtheti többé a fájlcserélők IP-címeit a Logistep
A svájci legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a Logistep AG a jövőben nem szerezheti meg a P2P-hálózatokat használók IP-címeit, mivel ezzel megsérti az alpesi ország adatvédelmi törvényét.
A Logistep üzleti modellje azon alapul, hogy a szerzői jogvédő szervezetek megbízásából összegyűjti a fájlcserélő rendszereket használó internetezők személyes adatait, elsősorban IP-címeit, majd ezeket továbbítja megbízóinak. A cég működését kifogásolta a svájci szövetségi adatvédelmi biztos (EDÖB), aki úgy ítélte meg, hogy ez a gyakorlat sérti az alpesi állam adatvédelmi törvényét és beadványt nyújtott be a svájci legfelsőbb bírósághoz.
Az EDÖB még a 2008. január 9-i keltezésű ajánlásában írta le, hogy a Logistep az általa kifejlesztett szoftverrel kutatja át a P2P-hálózatok rendszereit a különböző szerzői jogilag védett művek illegális másolatai után. Amikor ezeket valaki letölti, a program automatikusan megjegyzi az illető forgalmi adatait és ezeket eltárolja a cég adatbázisában. Az információk ezután a szerzői jogvédő szervezetekhez kerülnek, amelyek ezek segítségével próbálják meg beazonosítani a fel- és a letöltőket, illetve az internetelőfizetőket.
Az egyesületek általában ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést és így - a forgalmi adatoknak köszönhetően is - sikerül megállapítaniuk a fájlcserélő személyazonosságát. Ezután kártérítési pert indítanak az adott személy ellen. A svájci adatvédelmi biztos arra a megállapításra jutott, hogy ez a gyakorlat jogsértő és azt közölte a Logisteppel, hogy haladéktalanul állítsa le a megszerzett adatok feldolgozását. Mivel a vállalat ezt elutasította, így a jogvédő a szövetségi közigazgatási bírósághoz fordult, amely viszont elutasította a beadványát. Az EDÖB azonban fellebbezett a döntés ellen, ekkor került az ügy a legfelsőbb bíróság elé.
A testület az 1C_285/2009-es eljárás keretében foglalkozott az adatvédelmi biztos beadványával. A szakember azt vetette a közigazgatási bíróság szemére, hogy az rosszul értelmezte az adatvédelmi törvényt. A legfelsőbb bíróság elfogadta az EDÖB érveit. Az indoklás szerint a Logistep által feldolgozott forgalmi információk, elsősorban az IP címek személyes adatnak minősülnek, s azokat a cég a tulajdonosok tudta nélkül és számukra követhetetlen módon dolgozta fel. Éppen ezért a bíróság eltiltotta a vállalatot a jogsértő gyakorlat folytatásától. A testület hozzáfűzte, hogy bár a digitális sokszorosítás miatt nehezebb érvényt szerezni a szerzői jogoknak, de tekintettel kell lenni arra is, hogy a Logistep gyakorlata súlyos beavatkozást jelentett az emberek magánéletébe, ez utóbbit pedig az államnak meg kell védenie.
A Logistep nem most veszített először jogi eljárást. 2005 decemberében a flensburgi tartományi bíróság hozott olyan határozatot, amelynek értelmében a cég a jövőben nem követelheti az internetszolgáltatóktól a fájlcseréléssel vádolt felhasználók személyes adatainak kiadását. A polgárjogi szervezetek és a fájlcserélők jelentős győzelemként ünnepelték az akkori ítéletet, amely kimondta: egyetlen internetszolgáltató sem tehető felelőssé, ha előfizetője a szerzői és egyéb jogi törvénybe ütköző cselekményt folytat, éppen ezért nem kötelezhető ezen személyek adatainak kiadására sem.
A Logistep üzleti modellje azon alapul, hogy a szerzői jogvédő szervezetek megbízásából összegyűjti a fájlcserélő rendszereket használó internetezők személyes adatait, elsősorban IP-címeit, majd ezeket továbbítja megbízóinak. A cég működését kifogásolta a svájci szövetségi adatvédelmi biztos (EDÖB), aki úgy ítélte meg, hogy ez a gyakorlat sérti az alpesi állam adatvédelmi törvényét és beadványt nyújtott be a svájci legfelsőbb bírósághoz.
Az EDÖB még a 2008. január 9-i keltezésű ajánlásában írta le, hogy a Logistep az általa kifejlesztett szoftverrel kutatja át a P2P-hálózatok rendszereit a különböző szerzői jogilag védett művek illegális másolatai után. Amikor ezeket valaki letölti, a program automatikusan megjegyzi az illető forgalmi adatait és ezeket eltárolja a cég adatbázisában. Az információk ezután a szerzői jogvédő szervezetekhez kerülnek, amelyek ezek segítségével próbálják meg beazonosítani a fel- és a letöltőket, illetve az internetelőfizetőket.
Az egyesületek általában ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést és így - a forgalmi adatoknak köszönhetően is - sikerül megállapítaniuk a fájlcserélő személyazonosságát. Ezután kártérítési pert indítanak az adott személy ellen. A svájci adatvédelmi biztos arra a megállapításra jutott, hogy ez a gyakorlat jogsértő és azt közölte a Logisteppel, hogy haladéktalanul állítsa le a megszerzett adatok feldolgozását. Mivel a vállalat ezt elutasította, így a jogvédő a szövetségi közigazgatási bírósághoz fordult, amely viszont elutasította a beadványát. Az EDÖB azonban fellebbezett a döntés ellen, ekkor került az ügy a legfelsőbb bíróság elé.
A testület az 1C_285/2009-es eljárás keretében foglalkozott az adatvédelmi biztos beadványával. A szakember azt vetette a közigazgatási bíróság szemére, hogy az rosszul értelmezte az adatvédelmi törvényt. A legfelsőbb bíróság elfogadta az EDÖB érveit. Az indoklás szerint a Logistep által feldolgozott forgalmi információk, elsősorban az IP címek személyes adatnak minősülnek, s azokat a cég a tulajdonosok tudta nélkül és számukra követhetetlen módon dolgozta fel. Éppen ezért a bíróság eltiltotta a vállalatot a jogsértő gyakorlat folytatásától. A testület hozzáfűzte, hogy bár a digitális sokszorosítás miatt nehezebb érvényt szerezni a szerzői jogoknak, de tekintettel kell lenni arra is, hogy a Logistep gyakorlata súlyos beavatkozást jelentett az emberek magánéletébe, ez utóbbit pedig az államnak meg kell védenie.
A Logistep nem most veszített először jogi eljárást. 2005 decemberében a flensburgi tartományi bíróság hozott olyan határozatot, amelynek értelmében a cég a jövőben nem követelheti az internetszolgáltatóktól a fájlcseréléssel vádolt felhasználók személyes adatainak kiadását. A polgárjogi szervezetek és a fájlcserélők jelentős győzelemként ünnepelték az akkori ítéletet, amely kimondta: egyetlen internetszolgáltató sem tehető felelőssé, ha előfizetője a szerzői és egyéb jogi törvénybe ütköző cselekményt folytat, éppen ezért nem kötelezhető ezen személyek adatainak kiadására sem.