Gyurkity Péter
Sokmagosok és hibridek a chipháború újabb fejezetében
Mind az Intel, mind pedig az AMD érdekes fejlesztésekkel készül csatározásuk következõ fordulójára, ezek között pedig találunk az asztali és mobil, valamint a kifejezetten a nagy teljesítményû számítógépek szegmensébe szánt megoldásokat. Egyes meglévõ termékek ennek következtében akár el is tûnhetnek a piacról, az pedig továbbra is nagy kérdés, hogy melyik versenyzõ jöhet ki jobban ebbõl. Egyes vélemények szerint a csatába az nVidia is beleszólhat, mégpedig egy radikális lépéssel.
Az elmúlt két hétben ismét számtalan hír érkezett a fenti szereplõk terveirõl, valamint készülõben lévõ fejlesztéseikrõl, ez pedig véleményünk szerint megér egy hosszabb összefoglalót, hogy tisztán lássuk, mire is készülnek a nagyok a következõ évben. Elsõként az AMD szólalt meg, mégpedig a hibrid processzorok témájában. Ebbõl megtudhattuk, hogy saját megoldásaik a grafikus szegmensben legalább olyan gyorsak lesznek, mint a különálló kártyák, ez pedig mindenképpen jó hír azoknak, akik ezen integrált chipek mellett döntenek majd. Persze azt nem tehetik meg, hogy a csúcskategóriás példányok létjogosultságát is megkérdõjelezzék, de arra számítani lehet, hogy a belépõ szintû különálló grafikus kártyák idõvel teljesen eltûnhetnek a boltokból.
A cég három különbözõ hibrid változattal készül. Ezek közül a Llano viszi majd a prímet a maga négy Phenom II magjával és Radeon HD 5000 sorozatú grafikus vezérlõjével - ez utóbbi 480 stream processzort tartalmaz majd. Középen helyezkedne el a Redwood, amelyrõl azt tudjuk, hogy Radeon HD 5500 kategóriás vezérlõvel érkezik majd, a felsõ határ pedig itt 400 stream processzor lesz. A belépõ szintet a Cedar foglalná el, Radeon HD 5400 chippel és 80 stream processzorral. Ezek a megoldások nagy kihívást jelenthetnek a meglévõ különálló kártyák számára, egyben választ adnak egy égetõ kérdésre, hiszen a központi processzormagok és a GPU-k egyesítése egy házon belül megszünteti a kettõ közötti busz szükségességét, így annak esetleges szûk mivolta sem jelent majd problémát a jövõben.
Azt az AMD is kihangsúlyozza, hogy a játékosok nagy része a teljesítmény javulását (is) várja az integrált megoldásoktól, nyilván ezen kívánságoknak szeretnének megfelelni. A fanatikusok jó része egy évtizeden át hûséges maradt az ATI-hoz, ez pedig mindenképpen nagy erõt jelenthet számukra. Nyilván az a cégnek sem érdeke, hogy saját belépõ szintû megoldásait halálra ítélje az új hibrid chipekkel (APU, azaz accelerated processing unit), de nagyon valószínû, hogy ez egy idõ után elkerülhetetlen lesz. Idõközben azonban az is felmerült, hogy az ATI név jövõre végleg eltûnne a grafikus kártyákról, ezzel pedig végleg búcsút inthetünk majd az egyik legfontosabb emblémának.
A processzorok versenyében jelenleg hátrányban lévõ vállalat egyelõre azzal igyekszik magához csábítani az Intelhez átpártolt vásárlókat, hogy árat csökkent, ez pedig hatékony lépés lehet a további térvesztés megakadályozására. A fanatikusoknak szól azon ígéretük, miszerint leggyorsabb négymagosuk, a Phenom II X4 970 Black Edition, két változatban jelenik majd meg szeptember második felében, az egyik példány pedig két letiltott maggal érkezne, amelyeket a profik engedélyezhetnek majd a chipen. A friss adatok szerint az AMD ugyan egyes területeken javított korábbi eredményéhez képest (lásd a mobil chipek szegmensét), ám a szerverek területén befolyásuk egyharmadáról voltak kénytelenek lemondani, így jelenleg az Intel 93,5 százalékban uralja ezt a piacot.
Ami a nagy rivális Intelt illeti, õk szintén készülnek saját megoldásukkal, amely a Sandy Bridge kódnevet kapta. Ennek feladata a jelenlegi Nehalem architektúra (a meglévõ Core i3, i5, és i7 asztali és mobil processzorok) leváltása lesz, immár hibrid felépítéssel, illetve speciális, a különbözõ médiaformátumok konvertálását segítõ áramkörökkel. Az Advanced Vector Extension (Intel AVX) utasításkészlet szintén a multimédiás feladatok végrehajtásában segít majd, ám a teljesítményt illetõen csak annyi hangzott el, hogy ez mindenképpen jobb lesz a jelenlegi generáció képviselõihez képest. 2011-es útitervükön emellett fontos szerep jut az SSD-meghajtóknak is, de ez már nem kapcsolódik szorosan témánkhoz.
A hibrid megoldásoknak különösen fontos szerep juthat majd a laptopok és noteszgépek terén, hiszen a legújabb elõrejelzések szerint itt a különálló grafikus chipek némi térnyerése után ismét felgyorsulhat az integrált változatok erõsödése. Az iSuppli arra számít, hogy ez utóbbiak az idei 40 százalékos részesedés után négy év múlva már az összes mobil számítógép 83 százalékában lesznek jelen, miközben a különálló mobil grafikus vezérlõk forgalma a tavaly elért 73 millióról egészen 62 millióra olvadhat. A különbözõ netbook és úgynevezett "ultraportable" termékek nagyban hozzájárulnak majd az erõviszonyok ilyetén alakulásához, amely mellett persze a táblákról sem feledkezhetünk el.
Az Intel emellett sokmagos fejlesztéssel is készül, amely az MIC (many Intel cores) néven szerepel. Ebbõl két változaton dolgoznak, várhatóan eltérõ szerepekkel, hiszen amíg a Knights Ferry a maga 32 x86 magjával, 8 MB másodszintû gyorsítótárával, és 1,2 GHz-es órajelével kifejezetten fejlesztõi célra készül, addig a Knights Corner már megjelenhet a kereskedelmi forgalomban. Természetesen nem az asztali vagy mobil számítógépek szegmensében számíthatunk ennek debütálására, hanem a HPC (high performance computing) összeállítások területén, itt azonban rögtön meg is jegyzik, hogy leginkább a párhuzamos munkára és feldolgozásra felkészített alkalmazásoknál jöhet jól a megoldás, a legtöbb szoftver továbbra is a Xeon chipeken fut majd a leggyorsabban (persze, mi mást is mondhatnának, ha nem akarják halálra ítélni jelenlegi szervervonalukat).
Amíg az Intel a Knights Corner chipekbe helyezi bizalmát a HPC terén, addig az AMD folytatja saját FireStream vonalát, az nVidia pedig továbbra is a Tesla családon dolgozik. Tekintettel arra, hogy ezen a területen az alkalmazások jó része kifejezetten a célhardver számára készül, az eltérõ megoldások közötti átjárás hiánya nem annyira fájó. Az Intellel kapcsolatban még annyit jegyeznek meg, hogy a fejlesztés erõsen támaszkodik a Larrabee projekt eredményeire, amely végül nem vezetett egy önálló termék felbukkanásához.
Az elmúlt napokban szintén érdekes megállapítások és jóslatok jelentek meg az nVidia jövendõbeli szerepét illetõen. Egyes elemzõk ugyanis úgy vélekednek, hogy a cég saját fennmaradása érdekében mindenképpen kénytelen lesz beszállni az x86-piacba, így valamilyen módon szert kell tennie az ehhez szükséges technológiára. Amennyiben ezt valóban elérnék, elkészíthetnék saját hibrid processzoraikat, amelyek nagyobb eséllyel vennék fel a versenyt az Intel és az AMD új fejlesztéseivel, mint a különálló grafikus kártyák. Az AMD annak idején pont azért vásárolta fel az ATI-t hogy felkészüljön a hibridek korára, és már akkor rebesgették, hogy az nVidia a VIA megszerzésével válaszolhatna erre a merész húzásra. Erre eddig nem került sor, ám lehet, hogy nem kell sokáig várnunk a következõ akvizícióra.
Az elmúlt két hétben ismét számtalan hír érkezett a fenti szereplõk terveirõl, valamint készülõben lévõ fejlesztéseikrõl, ez pedig véleményünk szerint megér egy hosszabb összefoglalót, hogy tisztán lássuk, mire is készülnek a nagyok a következõ évben. Elsõként az AMD szólalt meg, mégpedig a hibrid processzorok témájában. Ebbõl megtudhattuk, hogy saját megoldásaik a grafikus szegmensben legalább olyan gyorsak lesznek, mint a különálló kártyák, ez pedig mindenképpen jó hír azoknak, akik ezen integrált chipek mellett döntenek majd. Persze azt nem tehetik meg, hogy a csúcskategóriás példányok létjogosultságát is megkérdõjelezzék, de arra számítani lehet, hogy a belépõ szintû különálló grafikus kártyák idõvel teljesen eltûnhetnek a boltokból.
A cég három különbözõ hibrid változattal készül. Ezek közül a Llano viszi majd a prímet a maga négy Phenom II magjával és Radeon HD 5000 sorozatú grafikus vezérlõjével - ez utóbbi 480 stream processzort tartalmaz majd. Középen helyezkedne el a Redwood, amelyrõl azt tudjuk, hogy Radeon HD 5500 kategóriás vezérlõvel érkezik majd, a felsõ határ pedig itt 400 stream processzor lesz. A belépõ szintet a Cedar foglalná el, Radeon HD 5400 chippel és 80 stream processzorral. Ezek a megoldások nagy kihívást jelenthetnek a meglévõ különálló kártyák számára, egyben választ adnak egy égetõ kérdésre, hiszen a központi processzormagok és a GPU-k egyesítése egy házon belül megszünteti a kettõ közötti busz szükségességét, így annak esetleges szûk mivolta sem jelent majd problémát a jövõben.
Azt az AMD is kihangsúlyozza, hogy a játékosok nagy része a teljesítmény javulását (is) várja az integrált megoldásoktól, nyilván ezen kívánságoknak szeretnének megfelelni. A fanatikusok jó része egy évtizeden át hûséges maradt az ATI-hoz, ez pedig mindenképpen nagy erõt jelenthet számukra. Nyilván az a cégnek sem érdeke, hogy saját belépõ szintû megoldásait halálra ítélje az új hibrid chipekkel (APU, azaz accelerated processing unit), de nagyon valószínû, hogy ez egy idõ után elkerülhetetlen lesz. Idõközben azonban az is felmerült, hogy az ATI név jövõre végleg eltûnne a grafikus kártyákról, ezzel pedig végleg búcsút inthetünk majd az egyik legfontosabb emblémának.
A processzorok versenyében jelenleg hátrányban lévõ vállalat egyelõre azzal igyekszik magához csábítani az Intelhez átpártolt vásárlókat, hogy árat csökkent, ez pedig hatékony lépés lehet a további térvesztés megakadályozására. A fanatikusoknak szól azon ígéretük, miszerint leggyorsabb négymagosuk, a Phenom II X4 970 Black Edition, két változatban jelenik majd meg szeptember második felében, az egyik példány pedig két letiltott maggal érkezne, amelyeket a profik engedélyezhetnek majd a chipen. A friss adatok szerint az AMD ugyan egyes területeken javított korábbi eredményéhez képest (lásd a mobil chipek szegmensét), ám a szerverek területén befolyásuk egyharmadáról voltak kénytelenek lemondani, így jelenleg az Intel 93,5 százalékban uralja ezt a piacot.
Ami a nagy rivális Intelt illeti, õk szintén készülnek saját megoldásukkal, amely a Sandy Bridge kódnevet kapta. Ennek feladata a jelenlegi Nehalem architektúra (a meglévõ Core i3, i5, és i7 asztali és mobil processzorok) leváltása lesz, immár hibrid felépítéssel, illetve speciális, a különbözõ médiaformátumok konvertálását segítõ áramkörökkel. Az Advanced Vector Extension (Intel AVX) utasításkészlet szintén a multimédiás feladatok végrehajtásában segít majd, ám a teljesítményt illetõen csak annyi hangzott el, hogy ez mindenképpen jobb lesz a jelenlegi generáció képviselõihez képest. 2011-es útitervükön emellett fontos szerep jut az SSD-meghajtóknak is, de ez már nem kapcsolódik szorosan témánkhoz.
A hibrid megoldásoknak különösen fontos szerep juthat majd a laptopok és noteszgépek terén, hiszen a legújabb elõrejelzések szerint itt a különálló grafikus chipek némi térnyerése után ismét felgyorsulhat az integrált változatok erõsödése. Az iSuppli arra számít, hogy ez utóbbiak az idei 40 százalékos részesedés után négy év múlva már az összes mobil számítógép 83 százalékában lesznek jelen, miközben a különálló mobil grafikus vezérlõk forgalma a tavaly elért 73 millióról egészen 62 millióra olvadhat. A különbözõ netbook és úgynevezett "ultraportable" termékek nagyban hozzájárulnak majd az erõviszonyok ilyetén alakulásához, amely mellett persze a táblákról sem feledkezhetünk el.
Az Intel emellett sokmagos fejlesztéssel is készül, amely az MIC (many Intel cores) néven szerepel. Ebbõl két változaton dolgoznak, várhatóan eltérõ szerepekkel, hiszen amíg a Knights Ferry a maga 32 x86 magjával, 8 MB másodszintû gyorsítótárával, és 1,2 GHz-es órajelével kifejezetten fejlesztõi célra készül, addig a Knights Corner már megjelenhet a kereskedelmi forgalomban. Természetesen nem az asztali vagy mobil számítógépek szegmensében számíthatunk ennek debütálására, hanem a HPC (high performance computing) összeállítások területén, itt azonban rögtön meg is jegyzik, hogy leginkább a párhuzamos munkára és feldolgozásra felkészített alkalmazásoknál jöhet jól a megoldás, a legtöbb szoftver továbbra is a Xeon chipeken fut majd a leggyorsabban (persze, mi mást is mondhatnának, ha nem akarják halálra ítélni jelenlegi szervervonalukat).
Amíg az Intel a Knights Corner chipekbe helyezi bizalmát a HPC terén, addig az AMD folytatja saját FireStream vonalát, az nVidia pedig továbbra is a Tesla családon dolgozik. Tekintettel arra, hogy ezen a területen az alkalmazások jó része kifejezetten a célhardver számára készül, az eltérõ megoldások közötti átjárás hiánya nem annyira fájó. Az Intellel kapcsolatban még annyit jegyeznek meg, hogy a fejlesztés erõsen támaszkodik a Larrabee projekt eredményeire, amely végül nem vezetett egy önálló termék felbukkanásához.
Az elmúlt napokban szintén érdekes megállapítások és jóslatok jelentek meg az nVidia jövendõbeli szerepét illetõen. Egyes elemzõk ugyanis úgy vélekednek, hogy a cég saját fennmaradása érdekében mindenképpen kénytelen lesz beszállni az x86-piacba, így valamilyen módon szert kell tennie az ehhez szükséges technológiára. Amennyiben ezt valóban elérnék, elkészíthetnék saját hibrid processzoraikat, amelyek nagyobb eséllyel vennék fel a versenyt az Intel és az AMD új fejlesztéseivel, mint a különálló grafikus kártyák. Az AMD annak idején pont azért vásárolta fel az ATI-t hogy felkészüljön a hibridek korára, és már akkor rebesgették, hogy az nVidia a VIA megszerzésével válaszolhatna erre a merész húzásra. Erre eddig nem került sor, ám lehet, hogy nem kell sokáig várnunk a következõ akvizícióra.