MTI
NYT: a Google példáját kövesse a Microsoft és a Yahoo is!
A kínai keresőportáljának öncenzúrázását megszüntető Google példáját kövesse a Microsoft és a Yahoo is - követelte szerkesztőségi cikkében a The New York Times.
A liberális lap következetes és bátor lépésként üdvözölte, hogy az amerikai internetes szolgáltató bejelentette, nem hajlandó a kínai előírásokat betartva továbbra is szűrni a felhasználók kereséseit. Az újság szerint a döntés annak késői beismerése: az internetes cégek nem működhetnek közre egy kormány cenzúrázási politikájában anélkül, hogy ne válnának de facto bűnrészessé az elnyomásban.
A Yahoo közölte, hogy támogatja a Google döntését. A Microsoft azonban Bing nevű keresőjében még mindig alkalmazza az öncenzúrát Kínában. Bill Gates cégelnök, amikor a Google januárban bejelentette, hogy le fogja állítani a találatok szűrését, arról beszélt: ha egy vállalat Kínában akar üzletelni, be kell tartania annak törvényeit. A The New York Times leszögezte: senki ne képzelje, hogy a Kínai Kommunista Párt egyszeriben engedélyezni fogja az ország állampolgárainak az akadálytalan internetes hozzáférést a Google hongkongi szerverén keresztül, ahová az amerikai cég átirányítja a felhasználókat. Jelentések szerint Peking máris akadályozza a Google-kereséseket, és blokkolja a találatokat.
Ez azonban még mindig jobb mint az öncenzúra, amikor a Google például arra kényszerült, hogy a kínai vezetés számára kényes politikai témákban - például Tibet megszállása vagy a Tienanmen téri vérengzés ügyében - megszűrje a találatokat. Jogvédő csoportok támadták is a Google-t az öncenzúra miatt, amikor négy évvel ezelőtt keresőmotorját Kínába vitte. A Google akkor azzal érvelt: a kínaiak még mindig jobban járnak egy cenzúrázott Google-lal, mint nélküle.
A liberális lap megjegyezte: a Google-nak négy évébe telt, hogy beismerje érvelése helytelenségét, és csak azután volt erre hajlandó, hogy kínai hackerek megtámadták szervereit. A Google keresőóriás megengedheti magának, hogy megszüntesse a google.cn üzemeltetését, hiszen abból bevételeinek alig 1-2 százaléka származott. A Pekinggel való szembeszállásnak azonban nagyobb ára is lehet: a China Mobil, az ország legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója várhatóan elutasítja, hogy a Google keresőmotorját használja honlapján. A China Unicom pedig elvetheti azt a tervét, hogy a Google Android operációs rendszerének felhasználásával építsen telefont. Ezeket valószínűleg további intézkedések fogják követni.
A liberális lap következetes és bátor lépésként üdvözölte, hogy az amerikai internetes szolgáltató bejelentette, nem hajlandó a kínai előírásokat betartva továbbra is szűrni a felhasználók kereséseit. Az újság szerint a döntés annak késői beismerése: az internetes cégek nem működhetnek közre egy kormány cenzúrázási politikájában anélkül, hogy ne válnának de facto bűnrészessé az elnyomásban.
A Yahoo közölte, hogy támogatja a Google döntését. A Microsoft azonban Bing nevű keresőjében még mindig alkalmazza az öncenzúrát Kínában. Bill Gates cégelnök, amikor a Google januárban bejelentette, hogy le fogja állítani a találatok szűrését, arról beszélt: ha egy vállalat Kínában akar üzletelni, be kell tartania annak törvényeit. A The New York Times leszögezte: senki ne képzelje, hogy a Kínai Kommunista Párt egyszeriben engedélyezni fogja az ország állampolgárainak az akadálytalan internetes hozzáférést a Google hongkongi szerverén keresztül, ahová az amerikai cég átirányítja a felhasználókat. Jelentések szerint Peking máris akadályozza a Google-kereséseket, és blokkolja a találatokat.
Ez azonban még mindig jobb mint az öncenzúra, amikor a Google például arra kényszerült, hogy a kínai vezetés számára kényes politikai témákban - például Tibet megszállása vagy a Tienanmen téri vérengzés ügyében - megszűrje a találatokat. Jogvédő csoportok támadták is a Google-t az öncenzúra miatt, amikor négy évvel ezelőtt keresőmotorját Kínába vitte. A Google akkor azzal érvelt: a kínaiak még mindig jobban járnak egy cenzúrázott Google-lal, mint nélküle.
A liberális lap megjegyezte: a Google-nak négy évébe telt, hogy beismerje érvelése helytelenségét, és csak azután volt erre hajlandó, hogy kínai hackerek megtámadták szervereit. A Google keresőóriás megengedheti magának, hogy megszüntesse a google.cn üzemeltetését, hiszen abból bevételeinek alig 1-2 százaléka származott. A Pekinggel való szembeszállásnak azonban nagyobb ára is lehet: a China Mobil, az ország legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója várhatóan elutasítja, hogy a Google keresőmotorját használja honlapján. A China Unicom pedig elvetheti azt a tervét, hogy a Google Android operációs rendszerének felhasználásával építsen telefont. Ezeket valószínűleg további intézkedések fogják követni.