SG.hu
Az EU kifogásolja, hogy a Google dönti el, hogy mi a hír
Az Európai Unió új vizsgálatot indított a Google ellen a hírekkel kapcsolatos keresési eredmények torzításának gyanúja miatt.
Az Európai Unió versenyfelügyeleti hatósága újabb vizsgálatot indított a Google ellen, miután felmerült a gyanú, hogy a vállalat tisztességtelenül hátrébb sorolja egyes híroldalak találatait a keresési eredményekben. Az ügy akár tovább növelheti a cég eddigi 9,5 milliárd eurós uniós bírságainak összegét, és tovább mérgesítheti a már amúgy is feszült viszonyt az Európai Unió és a Trump-kormányzat között.
Az Európai Bizottság közölte, hogy az Alphabet tulajdonában álló Google feltehetően megsérti az uniós Digitális Piacokról szóló törvényt (Digital Markets Act, DMA) azzal, hogy hátrébb sorolja azon kiadók weboldalait, amelyek kereskedelmi partnerektől származó tartalmakat is közzétesznek. "Vizsgálatot indítunk annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk róla: a hírszolgáltatók nem esnek el fontos bevételektől egy amúgy is nehéz időszakban az iparág számára” - mondta Teresa Ribera, az EU versenyjogi biztosa.
A Bizottság szerint a Google a „site reputation abuse policy” (webhely-hírnév-visszaélési irányelv) címén olyan gyakorlatot folytat, amely „közvetlenül érinti a kiadók által használt, bevett és legitim módszert, amellyel weboldalaikat és tartalmaikat bevételtermelésre használják.” Az EU versenyhivatala célul tűzte ki, hogy a vizsgálatot 12 hónapon belül lezárja. Amennyiben a Google nem orvosolja az esetleges szabálysértéseket, a bírság akár a globális éves árbevétel 10%-át is elérheti.
Pandu Nayak, a Google keresésért felelős vezető tudósa egy blogbejegyzésben „teljesen félrevezetőnek” nevezte az EU vizsgálatát, amely szerinte „milliónyi európai felhasználóinak árthat.” A cég álláspontja szerint az említett irányelv az úgynevezett „fizetett, harmadik féltől származó tartalmak” elleni védelem miatt szükséges, mivel ezek a fizetett anyagok sokszor indokolatlanul kerülnek előrébb a keresési találatokban.
Az új vizsgálat mindössze néhány héttel azután indul, hogy a Google szeptemberben csaknem 3 milliárd eurós bírságot kapott azért, mert saját hirdetési technológiáit részesítette előnyben a versenytársak rovására. Ez az ítélet heves reakciót váltott ki Donald Trump amerikai elnöktől, aki diszkriminatívnak nevezte a döntést. A szeptemberi büntetést megelőzte már egy 4,13 milliárd eurós bírság az Android rendszerrel kapcsolatban, valamint egy 2,42 milliárd eurós büntetés az ár-összehasonlító keresések torzítása miatt. A 1,49 milliárdos AdSense-ügyben kiszabott bírságot viszont tavaly megsemmisítették.
A Google emellett továbbra is szélesebb körű vizsgálat alatt áll Brüsszelben a DMA előírásainak megsértése miatt. A törvény 2023-ban lépett hatályba, és célja, hogy korlátozza a világ legnagyobb technológiai platformjainak piaci hatalmát egy sor kötelező előírással és tiltással. Egy másik ügyben a vállalatot idén korábban már elmarasztalták, amiért saját szolgáltatásait részesítette előnyben a keresőmotorján belül, és megakadályozta, hogy alkalmazásfejlesztők a Google Play áruházon kívüli ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. A Google azóta igyekszik megoldást találni ezekre a problémákra, de a további bírságok veszélye továbbra is komolyan fennáll.
Az Európai Unió versenyfelügyeleti hatósága újabb vizsgálatot indított a Google ellen, miután felmerült a gyanú, hogy a vállalat tisztességtelenül hátrébb sorolja egyes híroldalak találatait a keresési eredményekben. Az ügy akár tovább növelheti a cég eddigi 9,5 milliárd eurós uniós bírságainak összegét, és tovább mérgesítheti a már amúgy is feszült viszonyt az Európai Unió és a Trump-kormányzat között.
Az Európai Bizottság közölte, hogy az Alphabet tulajdonában álló Google feltehetően megsérti az uniós Digitális Piacokról szóló törvényt (Digital Markets Act, DMA) azzal, hogy hátrébb sorolja azon kiadók weboldalait, amelyek kereskedelmi partnerektől származó tartalmakat is közzétesznek. "Vizsgálatot indítunk annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk róla: a hírszolgáltatók nem esnek el fontos bevételektől egy amúgy is nehéz időszakban az iparág számára” - mondta Teresa Ribera, az EU versenyjogi biztosa.
A Bizottság szerint a Google a „site reputation abuse policy” (webhely-hírnév-visszaélési irányelv) címén olyan gyakorlatot folytat, amely „közvetlenül érinti a kiadók által használt, bevett és legitim módszert, amellyel weboldalaikat és tartalmaikat bevételtermelésre használják.” Az EU versenyhivatala célul tűzte ki, hogy a vizsgálatot 12 hónapon belül lezárja. Amennyiben a Google nem orvosolja az esetleges szabálysértéseket, a bírság akár a globális éves árbevétel 10%-át is elérheti.
Pandu Nayak, a Google keresésért felelős vezető tudósa egy blogbejegyzésben „teljesen félrevezetőnek” nevezte az EU vizsgálatát, amely szerinte „milliónyi európai felhasználóinak árthat.” A cég álláspontja szerint az említett irányelv az úgynevezett „fizetett, harmadik féltől származó tartalmak” elleni védelem miatt szükséges, mivel ezek a fizetett anyagok sokszor indokolatlanul kerülnek előrébb a keresési találatokban.
Az új vizsgálat mindössze néhány héttel azután indul, hogy a Google szeptemberben csaknem 3 milliárd eurós bírságot kapott azért, mert saját hirdetési technológiáit részesítette előnyben a versenytársak rovására. Ez az ítélet heves reakciót váltott ki Donald Trump amerikai elnöktől, aki diszkriminatívnak nevezte a döntést. A szeptemberi büntetést megelőzte már egy 4,13 milliárd eurós bírság az Android rendszerrel kapcsolatban, valamint egy 2,42 milliárd eurós büntetés az ár-összehasonlító keresések torzítása miatt. A 1,49 milliárdos AdSense-ügyben kiszabott bírságot viszont tavaly megsemmisítették.
A Google emellett továbbra is szélesebb körű vizsgálat alatt áll Brüsszelben a DMA előírásainak megsértése miatt. A törvény 2023-ban lépett hatályba, és célja, hogy korlátozza a világ legnagyobb technológiai platformjainak piaci hatalmát egy sor kötelező előírással és tiltással. Egy másik ügyben a vállalatot idén korábban már elmarasztalták, amiért saját szolgáltatásait részesítette előnyben a keresőmotorján belül, és megakadályozta, hogy alkalmazásfejlesztők a Google Play áruházon kívüli ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. A Google azóta igyekszik megoldást találni ezekre a problémákra, de a további bírságok veszélye továbbra is komolyan fennáll.