MTI
Az oknyomozó újságírás paradicsoma lehet Izland
Az oknyomozó újságírás paradicsoma lehet Izland, ha a törvényhozás elfogadja azt a napokban beterjesztett javaslatcsomagot, amely fokozott védelmet nyújtana azoknak a riportereknek, akik mélyre akarnak ásni, nagyot akarnak ütni és nem akarnak pereskedni.
A kezdeményezők azt indítványozzák, "a más országokban lévő jogszabályi környezet tanulmányozásával gyűjtsék össze a legjobb törvényeket, hogy Izland vezető szerepet tölthessen be a szólás- és információszabadság terén", minden eddiginél nagyobb védelmet nyújtva az újságíróknak és forrásaiknak. "Ezek a hasznos jogszabályok léteznek más államokban, például Svédországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban, de nincs olyan ország, amely az összeset alkalmazná" - fejtette ki az Izlandi Modern Média Kezdeményezés (IMMI) gyűjtőnevű indítvány szóvivője, Smári McCarthy.
Ha a javaslatcsomag elérné célját és módosítanának az izlandi jogszabályokon, "több mint valószínű, hogy a szerkesztők Izlandra költöznének, akár azért is, hogy ide telepítsék szervereiket" - tette hozzá. Az IMMI honlapja szerint "Izland ideális környezet lehet a nemzetközi internetes médiának és azoknak a szerkesztőknek, akik itt regisztráltatják magukat, de a start-up vállalkozásoknak, az adatbázisközpontoknak és az emberi jogi szervezeteknek is". "Mások választhatják azt is, hogy Izlandon hoznak létre oknyomozó újságírócsoportokat" - egészítette ki McCarthy.
A javaslatcsomagot különböző pártok képviselői fogalmazták meg nemzetközi szakértők, lobbicsoportok és a WikiLeaks oknyomozó portál segítségével. Ez a nonprofit honlap azzal büszkélkedik, hogy összesen 1,2 millió - etikátlan magatartást leleplező, kiszivárogtatott kormányzati és céges - dokumentumot tett közzé, beleértve a guantánamói amerikai börtön 2003-as működési szabályzatát is. A kezdeményezést támogató egyik reykjavíki ellenzéki képviselő, Birgitta Jonsdottir szerint az indítvány "az oknyomozó újságírás paradicsomává teszi Izlandot", és reméli, hogy a törvényhozás két héten belül napirendre tűzi megvitatását.
Az indítvány nem titkolt célja, hogy elhárítsa a sajtószabadságot külföldről, például Nagy-Britanniából fenyegető veszélyeket is. A szigetország a "rágalmazási turizmus" központja lett, mert törvényei határozottan a panaszos javára kedveznek, és brit bíróságok most befogadnak olyan feljelentéseket is, amelyek abban az országban, ahonnan származnak, valószínűleg elbuknának. A tervezett izlandi intézkedések a más országokban hozott rágalmazási ítéletektől is megvédenék az újságírókat, hasonlóan ahhoz a jogszabályhoz, amelyet most mérlegelnek az Egyesült Államokban az amerikai riporterek védelmében.
Szakértők szerint az izlandi kezdeményezés főként a kis független kiadóknak és a bizalmas értesüléseket továbbadó honlapoknak - mint a WikiLeaks - lehet hasznos, de kételkednek abban, hogy elegendő védelmet nyújtana ahhoz, hogy a nagyobb külföldi médiaszervezeteket is odacsalogassa.
A kezdeményezők azt indítványozzák, "a más országokban lévő jogszabályi környezet tanulmányozásával gyűjtsék össze a legjobb törvényeket, hogy Izland vezető szerepet tölthessen be a szólás- és információszabadság terén", minden eddiginél nagyobb védelmet nyújtva az újságíróknak és forrásaiknak. "Ezek a hasznos jogszabályok léteznek más államokban, például Svédországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban, de nincs olyan ország, amely az összeset alkalmazná" - fejtette ki az Izlandi Modern Média Kezdeményezés (IMMI) gyűjtőnevű indítvány szóvivője, Smári McCarthy.
Ha a javaslatcsomag elérné célját és módosítanának az izlandi jogszabályokon, "több mint valószínű, hogy a szerkesztők Izlandra költöznének, akár azért is, hogy ide telepítsék szervereiket" - tette hozzá. Az IMMI honlapja szerint "Izland ideális környezet lehet a nemzetközi internetes médiának és azoknak a szerkesztőknek, akik itt regisztráltatják magukat, de a start-up vállalkozásoknak, az adatbázisközpontoknak és az emberi jogi szervezeteknek is". "Mások választhatják azt is, hogy Izlandon hoznak létre oknyomozó újságírócsoportokat" - egészítette ki McCarthy.
A javaslatcsomagot különböző pártok képviselői fogalmazták meg nemzetközi szakértők, lobbicsoportok és a WikiLeaks oknyomozó portál segítségével. Ez a nonprofit honlap azzal büszkélkedik, hogy összesen 1,2 millió - etikátlan magatartást leleplező, kiszivárogtatott kormányzati és céges - dokumentumot tett közzé, beleértve a guantánamói amerikai börtön 2003-as működési szabályzatát is. A kezdeményezést támogató egyik reykjavíki ellenzéki képviselő, Birgitta Jonsdottir szerint az indítvány "az oknyomozó újságírás paradicsomává teszi Izlandot", és reméli, hogy a törvényhozás két héten belül napirendre tűzi megvitatását.
Az indítvány nem titkolt célja, hogy elhárítsa a sajtószabadságot külföldről, például Nagy-Britanniából fenyegető veszélyeket is. A szigetország a "rágalmazási turizmus" központja lett, mert törvényei határozottan a panaszos javára kedveznek, és brit bíróságok most befogadnak olyan feljelentéseket is, amelyek abban az országban, ahonnan származnak, valószínűleg elbuknának. A tervezett izlandi intézkedések a más országokban hozott rágalmazási ítéletektől is megvédenék az újságírókat, hasonlóan ahhoz a jogszabályhoz, amelyet most mérlegelnek az Egyesült Államokban az amerikai riporterek védelmében.
Szakértők szerint az izlandi kezdeményezés főként a kis független kiadóknak és a bizalmas értesüléseket továbbadó honlapoknak - mint a WikiLeaks - lehet hasznos, de kételkednek abban, hogy elegendő védelmet nyújtana ahhoz, hogy a nagyobb külföldi médiaszervezeteket is odacsalogassa.