Berta Sándor
Robotrepülőgépek járőröznek majd a városok felett?
Az Európai Bizottság által is támogatott program egyik fő elemét képezi a városok légi ellenőrzését megvalósító robotrepülőgépek kifejlesztése.
Az új rendszer egyértelműen hasonlítani fog a fegyveres erők hálózati hadviselésében alkalmazott megoldásokhoz. A projekt első részében a főszerep az északír rendőrségre hárul, a cél egyszerű: a jövőbeli városi tüntetések leküzdése. A programmodul neve hivatalosan Mobil Városi Megfigyelő Rendszer, a projekt hat munkacsoportjának egyike csak ennek a megalkotásával foglalkozik. A mobil hálózat részét képezik majd a kommunikációs csomópontok, az összekötött fixen rögzített és mobil szenzorok, illetve digitális kamerák, a GSM/GPS-nyomkövetők, a robot légi járművek, valamint különböző rendőrségi laptopok, szerverek, adatbázisok és kliens munkaállomások.
Mindez olyan, mint a fegyveres erőknél alkalmazott C4 (Command, Control, Computers, Communication) rendszer. A robotrepülőgépek elsődleges feladata, hogy élő videokapcsolatot teremtsenek a központ és a helyszín között. A közvetítések akár a többi robot légi jármű bevonásával is felépíthetők. Minden elképzelést először a brit rendőrség etikai tanácsa véleményez és bírál el. A testület tagjai megvizsgálják, hogy az adott ötlet jelenthet-e adatvédelmi problémát vagy sem. Az etikai tanács elnöke Drew Harris, az északír rendőrség munkatársa, az asszisztense pedig Zulema Rosborough detektív-főnyomozó.
A hivatalos dokumentációban szerepel többek között, hogy a robotrepülőgépeknek milyen hasznos teher szállítására kell alkalmasnak lenniük, valamint előírták, hogy a hagyományos zoomfunkciós videokamerák mellett felszerelhetőnek kell lenniük kétfajta infrakamerával és különböző fedélzeti szenzorokkal. A földi modulokban minden fontosabb alkotóelem (processzor, merevlemez, tápegység stb.) kettős, hogy az egyik egység meghibásodása esetén is folytatódhasson a munka és az övezet megfigyelése.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy ezeket a rendszereket hol akarja használni az Európai Unió, hiszen hiányzik a működtetésükhöz szükséges jogi háttér. Jellemző, hogy az elsőként nyilvánosságra hozott dokumentumok egynegyedében csak üres oldalak találhatók. Vajon, mit kell ennyire titkolni az európai uniós állampolgárok elől és hol szándékozik majd e gépeket bevetni az EU?
Az INDECT projektről egyre több részlet válik ismertté. A program keretében a szakemberek többek között internetellenőrzési technológiákat és a jelenlegieknél hatékonyabb térfigyelő rendszereket fejlesztenek ki. A projektben magyar részről részt vesz az APERTUS Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság.
Az új rendszer egyértelműen hasonlítani fog a fegyveres erők hálózati hadviselésében alkalmazott megoldásokhoz. A projekt első részében a főszerep az északír rendőrségre hárul, a cél egyszerű: a jövőbeli városi tüntetések leküzdése. A programmodul neve hivatalosan Mobil Városi Megfigyelő Rendszer, a projekt hat munkacsoportjának egyike csak ennek a megalkotásával foglalkozik. A mobil hálózat részét képezik majd a kommunikációs csomópontok, az összekötött fixen rögzített és mobil szenzorok, illetve digitális kamerák, a GSM/GPS-nyomkövetők, a robot légi járművek, valamint különböző rendőrségi laptopok, szerverek, adatbázisok és kliens munkaállomások.
Mindez olyan, mint a fegyveres erőknél alkalmazott C4 (Command, Control, Computers, Communication) rendszer. A robotrepülőgépek elsődleges feladata, hogy élő videokapcsolatot teremtsenek a központ és a helyszín között. A közvetítések akár a többi robot légi jármű bevonásával is felépíthetők. Minden elképzelést először a brit rendőrség etikai tanácsa véleményez és bírál el. A testület tagjai megvizsgálják, hogy az adott ötlet jelenthet-e adatvédelmi problémát vagy sem. Az etikai tanács elnöke Drew Harris, az északír rendőrség munkatársa, az asszisztense pedig Zulema Rosborough detektív-főnyomozó.
A hivatalos dokumentációban szerepel többek között, hogy a robotrepülőgépeknek milyen hasznos teher szállítására kell alkalmasnak lenniük, valamint előírták, hogy a hagyományos zoomfunkciós videokamerák mellett felszerelhetőnek kell lenniük kétfajta infrakamerával és különböző fedélzeti szenzorokkal. A földi modulokban minden fontosabb alkotóelem (processzor, merevlemez, tápegység stb.) kettős, hogy az egyik egység meghibásodása esetén is folytatódhasson a munka és az övezet megfigyelése.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy ezeket a rendszereket hol akarja használni az Európai Unió, hiszen hiányzik a működtetésükhöz szükséges jogi háttér. Jellemző, hogy az elsőként nyilvánosságra hozott dokumentumok egynegyedében csak üres oldalak találhatók. Vajon, mit kell ennyire titkolni az európai uniós állampolgárok elől és hol szándékozik majd e gépeket bevetni az EU?
Az INDECT projektről egyre több részlet válik ismertté. A program keretében a szakemberek többek között internetellenőrzési technológiákat és a jelenlegieknél hatékonyabb térfigyelő rendszereket fejlesztenek ki. A projektben magyar részről részt vesz az APERTUS Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság.