Berta Sándor
Videostreaming: a következő szerzői jogi harctér
Még a fájlcseréléssel kapcsolatos kérdéseket sem sikerült tisztázni, szakemberek szerint azonban hamarosan újabb problémákkal kell majd szembe nézniük az online világ szereplőinek.
A YouTube és más videomegosztó oldalak megjelenésével több millió felvétel vált elérhetővé mindenki számára. A videók között vannak profi és kevésbé jó minőségűek, a lényeg azonban, hogy ezeket az anyagokat bárki akár le is töltheti. Egy magánszemély által nyilvánosságra hozott esküvői filmnél ez aligha jelenthet jogi problémát, de a videoklipek vagy a koncertrészletek esetében már közel sem ilyen egyszerű a helyzet.
A videostreaming esetében kicsit egyszerűbb a képlet, hiszen a felhasználó egy videót néz online, és ez elvileg csak átmenetileg tárolódik a számítógépe merevlemezén. A helyzet akkor válik bonyolulttá, hogy ha valaki rögzíti a videostreamet és azt lemásolja, másoknak is továbbadja. A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy nincs megfelelően szabályozva, hogy mit tehet egy felhasználó ilyen esetekben és mit nem. Tisztázatlan például, hogy egy internetező készíthet-e másolatot egy videostreamről, azt eltárolhatja-e vagy továbbadhatja-e másnak.
Ráadásul azonnal felmerülhet a videomegosztó portálok felelőssége is,éppúgy, mint a fájlcserélő platformok esetében, hiszen ők teszik lehetővé a tartalmakhoz való hozzáféréseket. Egy másik érdekes kérdés, hogy miként lehet megakadályozni az illegális felvételek terjedését és hogy ez kinek a feladata. Továbbá felmerülhet az is, hogy ki vonható felelősségre, ha egy online megjelenő koncertrészletet valaki később a saját honlapján jelentet meg.
Az egyik lehetséges megoldás a letöltések tiltása, illetve blokkolása. Ez már a fájlcserélő programok esetében sem vált be. Ráadásul a perek sem jelentenek megoldást, hiszen a P2P-eljárások esetében sem aratott győzelmet a szórakoztatóipar. A szűrők alkalmazása szintén nem tekinthető megfelelő lépésnek, hiszen azok is kijátszhatók, továbbá könnyen lehet, hogy nem csak az illegális tartalmakhoz való hozzáféréseket blokkolnák.
Érdekes az az érv is, hogy ami kikerül az internetre, az ingyen van. Egy felhasználó ugyanis mondhatja azt, hogy ha egy kiadó elérhetővé teszi az egyik videoklipjét, akkor miért tiltakozik később amiatt, hogy ő azt letölti. Persze a kérdés nem ennyire egyszerű, de ilyen viták szintén előfordulhatnak majd a következő hónapokban. Megoldást jelenthet a YouTube módszere. A videomegosztó számos kiadóval kötött együttműködési szerződést, így próbálva meg szabályozni a folyamatot. A képlet egyszerű: a kiadók szemet hunynak, cserébe részesednek a reklámbevételekből.
A fő kérdés azonban az, hogy a szórakoztatóipar melyik utat választja: belemegy a korábban megszokott évekig tartó és a sikert egyáltalán nem garantáló pereskedésekbe, vagy megpróbál a felhasználókkal és a tartalomszolgáltatókkal együttműködve, közösen megoldást találni a felmerült kérdésekre.
A YouTube és más videomegosztó oldalak megjelenésével több millió felvétel vált elérhetővé mindenki számára. A videók között vannak profi és kevésbé jó minőségűek, a lényeg azonban, hogy ezeket az anyagokat bárki akár le is töltheti. Egy magánszemély által nyilvánosságra hozott esküvői filmnél ez aligha jelenthet jogi problémát, de a videoklipek vagy a koncertrészletek esetében már közel sem ilyen egyszerű a helyzet.
A videostreaming esetében kicsit egyszerűbb a képlet, hiszen a felhasználó egy videót néz online, és ez elvileg csak átmenetileg tárolódik a számítógépe merevlemezén. A helyzet akkor válik bonyolulttá, hogy ha valaki rögzíti a videostreamet és azt lemásolja, másoknak is továbbadja. A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy nincs megfelelően szabályozva, hogy mit tehet egy felhasználó ilyen esetekben és mit nem. Tisztázatlan például, hogy egy internetező készíthet-e másolatot egy videostreamről, azt eltárolhatja-e vagy továbbadhatja-e másnak.
Ráadásul azonnal felmerülhet a videomegosztó portálok felelőssége is,éppúgy, mint a fájlcserélő platformok esetében, hiszen ők teszik lehetővé a tartalmakhoz való hozzáféréseket. Egy másik érdekes kérdés, hogy miként lehet megakadályozni az illegális felvételek terjedését és hogy ez kinek a feladata. Továbbá felmerülhet az is, hogy ki vonható felelősségre, ha egy online megjelenő koncertrészletet valaki később a saját honlapján jelentet meg.
Az egyik lehetséges megoldás a letöltések tiltása, illetve blokkolása. Ez már a fájlcserélő programok esetében sem vált be. Ráadásul a perek sem jelentenek megoldást, hiszen a P2P-eljárások esetében sem aratott győzelmet a szórakoztatóipar. A szűrők alkalmazása szintén nem tekinthető megfelelő lépésnek, hiszen azok is kijátszhatók, továbbá könnyen lehet, hogy nem csak az illegális tartalmakhoz való hozzáféréseket blokkolnák.
Érdekes az az érv is, hogy ami kikerül az internetre, az ingyen van. Egy felhasználó ugyanis mondhatja azt, hogy ha egy kiadó elérhetővé teszi az egyik videoklipjét, akkor miért tiltakozik később amiatt, hogy ő azt letölti. Persze a kérdés nem ennyire egyszerű, de ilyen viták szintén előfordulhatnak majd a következő hónapokban. Megoldást jelenthet a YouTube módszere. A videomegosztó számos kiadóval kötött együttműködési szerződést, így próbálva meg szabályozni a folyamatot. A képlet egyszerű: a kiadók szemet hunynak, cserébe részesednek a reklámbevételekből.
A fő kérdés azonban az, hogy a szórakoztatóipar melyik utat választja: belemegy a korábban megszokott évekig tartó és a sikert egyáltalán nem garantáló pereskedésekbe, vagy megpróbál a felhasználókkal és a tartalomszolgáltatókkal együttműködve, közösen megoldást találni a felmerült kérdésekre.