SG.hu·

MP3 kontra audio CD - minőségben nincs különbség

Audio CD, MP3-as vagy AAC fájl. Úgy tűnik, hogy a lényeget tekintve teljesen mindegy, melyiket használják a felhasználók.

Bebizonyosodott, hogy a technikai fejlődés miatt az emberek már nem igazán tudnak különbséget tenni az audiominőségben. A Trusted Reviews portál szerkesztője ugyanis arra volt kíváncsi, vajon különbséget lehet-e tenni a különböző formátumok minősége között. Nos, kiderült, hogy még a vájtfülű hallgatók sem igazán tudták megkülönböztetni egymástól az MP3-as és az AAC-fájlokat, valamint az audio CD-kről lejátszott felvételeket. A nem mindennapi teszt érdekes végeredménnyel zárult: a megkeresett személyek közül pont a HiFi-rajongók ismerték fel a legkevesebb zeneszám formátumát.

"Az eredmény nem lepett meg, mivel mi korábban, a belső vizsgálataink során hasonló következtetésre jutottunk. A kódolási technológiák napjainkban annyira kifinomultak, hogy a legtöbb ember már a legkisebb különbségeket sem tudja felfedezni. Egy megfelelően kódolt, 192 kbit/s-os AAC-fájl jobb alternatívát jelent egy audio CD-nél. A különösen érzékeny személyeknek pedig a 256 kbit/s-os AAC és a 320 kbit/s-os MP3-as fájlok használatát javasolom" - jelentette ki Bernhard Grill, a Fraunhofer IIS Intézet MP3-szakértője.

A kutató elmondta, hogy az audiokódolásnál két fő fejlesztési irány figyelhető meg. Az egyik célja, hogy még kisebb fájlokat lehessen létrehozni a jelenlegieknél is kisebb minőségromlás mellett. Ezt az irányt - a streaming-szolgáltatások miatt - elsősorban a mobil ipar támogatja, mivel az UMTS ellenére még mindig kicsik a sávszélességek és a legtöbb országban még sokba kerül a nagyobb adatcsomagok letöltése. Ezen a területen a legnagyobb jövőt a HE-AAC vagy más néven AAC+ formátumnak jósolják.

A másik irány a még tökéletesebb zenei hangzás és minőség elérését célozza meg. A fejlesztők be akarják bizonyítani, hogy megfelelő kódolási technológiákkal végképp megelőzhetővé válik a minőség tekintetében etalonnak számító audio-CD. "Mivel a zenei kiadók és a hangmérnökök is megértették, hogy a kiváló minőség eléréséhez hogyan kell kódolni a zenei anyagokat. Az MP3-nak vagy az AAC-nek pont az az előnye, hogy a mögöttük lévő eljárásokat mindig javítani lehet. Egy mai 128 kbit/s-os MP3-szám biztosan jobban szól, mint egy 15 évvel ezelőtt kódolt, hasonló felvétel" - tette hozzá Grill.

A szakértő szerint azonban hiába kiváló minőségű egy zeneszám, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen készüléken és milyen hangszórókból szólal meg. A nem megfelelő minőségű hangszórók felelősek ugyanis a legnagyobb torzulásokért.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Zephyr Retiring2009. 11. 27.. 17:54||#153
akik megköveznének, valszeg cd-n nõttek fel<#vigyor>
ugyanis rajtuk kívül minden hi-fi fan tudja: a krómos szalag biza oda tud vágni egynémely cd-nek is, ha mondjuk éppen mondjuk vinyl volt a forrás..
egyszóval zsoltival és veled is egyet értek ebben<#papakacsint>
© zoliapu2009. 11. 26.. 22:18||#152
Elhiszem, hogy jó azzal a szallagal egy ilyen felvétel. (deck nekem is volt hasonló etalon, frankó) csak nem mertem beírni mert megköveznek...
© Mészáros Zsolt2009. 11. 26.. 16:24||#151
Sok függ a lemezjátszótól és a lemeztõl is, de elmondható, hogy egy jó minõségû lemezjátszó frekvenciaátvitele 20-17 000 Hz-ig terjed.

Vannak ettõl jobb paraméterekkel rendelkezõk is. Például egy direkt meghajtású, quartz-vezérelt lemezjátszó 1,5 grammos tûnyomással egy Shure M97xE gyémánttûs hangszedõvel 20 - 22 000 Hz-ig visz... Magáért beszél a dolog. 1,5 grammos tûnyomáshoz viszont lemez is kell (nem Hungaroton, bár 1-1,2 grammnál az is elfogadhatóan tud szólni újanan)

Nekem egy Pioneer nagy nyomatékú DC motorral ellátott direkt hajtású, quartz-vezérelt, gyémánttûsöm van. Eredeti gyári tûvel 20 Hz - 19 kHz-ig teljesen flat a frekiátvitele. Erre egy nagynyomású (kemény) Holland Philips lemezt felteszek (pl Dire Straits) eszméletlen hangzás jön róla. Megvan ugyan ez az album gyári CD-n is de az elbújhat mellette. Ezután már csak azt kell eldöntenem, hogy átveszem egy 3 fejes Technics deck-el egy 70 bias-os CrO2-es szalagra vagy DVD-Audiónak...
Elmondanám, hogy az elõbb említett szalag is jócskán veri a CD-t.
© Zephyr Retiring2009. 11. 26.. 14:35||#150
..nyáron néha elõfodul hogy kicuccolok az udvarra..általában csak a vermonákat és a regenteket dobom ki (hiába én már csak ilyen régimódi vaok<#nevetes1>)természetesen hangfalankéni vermona erõsítéssel, de néhanapján ha kerti partyzunk megesik, hogy a profibb dobozokat is kiteszem és pörgetjük a régebbi hanglemezeket..
egyik ilyen alkalommal figyeltem meg, hogy lucy kutyám meghallja azokat a hangokat, amiket én nem<#whatever>
mi ezzel a gond<#nemtudom>
azt inkább már nem is említeném, hogy bizonyos növények is fizikailag reagálnak bizonyos hangokra, mert akkor azt gondolnád, hogy valami science fiction fan vaok<#hehe> ..pedig hidd el, rühellem a sci-fiket..
© narumon2009. 11. 26.. 13:41||#149
Nem ismerem az olcsóbb lejátszók lelkivilágát, szerencsére nálam ezek jól szólnak. Végülis szerintem a bakelit is azért szól jobban mert elég széles tartományt át tud adni amit a cd nem képes. Számokban kifejezve ez nem tudom hogy néz ki, mindenesetre a cd kitalálásánál ugye pont a fület vették alapul, de nem jött be.
© Mészáros Zsolt2009. 11. 25.. 22:57||#148
Na álljunk csak meg egy szóra.

"a CD-t is azért találták ki igy 44.1Khz mert a fül úgysem hallja"
A 44,1 kHz nem a CD átviteli frekijének maximuma, hanem a mintavételezés frekvenciája a DAC-nál...

"azonban mégis lehet a dologban (hallásban) máskülönben nem szólna lényegesen jobban egy DVDA vagy egy SACD"
Itt is arról van szó, hogy magasabb a mintavételezés. DVD-Audionál 96 vagy 192 kHz amihez 24 bit társul. Itt sem hallasz többet a füled limitjénél, ami nagyon jó esetben kb 19-20 kHz közt lehet (-9; -12 dB környékén, ha egy studifejes FLAT response 0 dB-re tegyük fel 5-28 000 Hz-ig).
A magas mintavétel miatt az alharmonikusokat fogod sokkal tisztábban, sokkal többet hallani és ez fogja nagyban megdobni a térérzetedet és a hang"áttetszõségét". Ehhez tartozik az elõbb említett 24 bit, ami dinamikában dob óriásit.

Ha már elõbbiekben a Jittert is belevesszük a dologba ahhoz, hogy 20kHz-en 16-bit clean legyél, tehát meglegyen a 98.5dB-es rendszerdinamikád, nos ahhoz 5ps pontos idõalap kell (ennyit lehet amit a kvarc téved + a jitter).
16 bitesnek ígért olcsóbb DAC bontása 20kHz-en roszabb mint 12bit. 96kHz-en már 2ps kéne, 192kHz-en meg 1ps... Ezért sok olcsóbb DVD-Audio lejátszására alkalmas lejátszó/hangkártya még rosszabbul is szólhat bizonyos esetekben mert az elõbb említett pusztán fizikai okokból "elkenõdik" a hang. Van mikor a jó kid Burr Brown DAC-ok is így járnak (pedig az nem a tré szint).

Pl az én hangkártyámban (TC Electronic Desktop konnekt 6) egy úgynevezett DICE™ (digital interface chip with JetPLL™ jitter elimination technology) van beépítve, ami nagymértékben csökkenti az alapból profi DAC és ADC jitterét és a interface jittert is... Itt elég tiszta képet kapok a DVD-Audio lejátszásánál.
© narumon2009. 11. 25.. 21:35||#147
Hát ugye a CD-t is azért találták ki igy 44.1Khz mert a fül úgysem hallja. Valami azonban mégis lehet a dologban (hallásban) máskülönben nem szólna lényegesen jobban egy DVDA vagy egy SACD. Lehet hogy csak indirekt módon halljuk ezeket a hangokat. Ergo mondjuk zene közben hiányzik ha nincs ott.
© KillerBee2009. 11. 25.. 21:22||#146
High-End hifit a kutyáknak! Hajrá!
© Zephyr Retiring2009. 11. 25.. 21:12||#145
én ismerek olyan személyt, aki a 21 khz-et is képes érzékelni<#papakacsint>
a 22 khz és az feletti hangokat egynémely kutya is érzékeli a denevérek mellett<#ravasz1> de ezek naon ritka esetek..mondhatni csodák.
..és csodák, márpedig vannak<#hehe>
© Sanyix2009. 11. 25.. 20:55||#144
"hogy a 22000 hz feletti hangokat szinte csak pár szerencsésebb emberke hallja,"
Hát nézõpont kérdése. Én az elmebetegeket inkább szerencsétlennek hívom :) ugyanis az ember 20 khz fölött akkor hall, ha az apja nem az volt akit hisz, hanem egy denevér :D