Kruza Richárd
Sony DSC-W220 ismertető
nemrégiben tesztelt Sony DSC-S930 igen meglepő negatív produkciót mutatott be számunkra, ezért kíváncsiak voltunk, mit tudhat egy kicsit drágább Sony típus ugyanabból a kategóriából. A mostani teszgép már egészen másképpen mutatkozott be.
Kívülről
Bizonyára átlagos megjelenést szerettek volna a tervezők a DSC-W220 esetében létrehozni. Ez annyira sikerült, hogy a gépen egyáltalán semmilyen díszítőelem nincs, sőt, külsején sincs semmi extra, lényegében egy téglalap alakú forma. Még a márkára jellemző vonások is alig észlelhetőek; ha nem lenne rajta "Sony" felirat és levennénk a reklámmatricákat, nem lehetne beazonosítani a gép márkáját. Ettől függetlenül tesztgépünk mégis ízléses, miközben ideális annak, aki szeretné kerülni a feltűnést, és nem szereti az ultramodern megoldásokat.
Létezik kék, rózsaszín, ezüst és fekete színben. Elő- és hátlapja fém, ahogy a gép krómozottt kerete is, ami bizalomgerjesztő. Minden kezelőszerv tipikus helyen van, kezelésük mégsem okoz osztatlan örömet. A zoombillentyű annyira keskeny, hogy egykezes fogás mellett nem lehet használni, de két kézzel sem túl kellemes. A hátlapon elhelyezett módtárcsa süllyesztve van, csak jobb oldalról lehet tekergetni, de innen sem kényelmes, mert nem emelkedik ki eléggé. Ráadásul az összes gomb nagyon kicsi, ami miatt a gép kezelése mütyűrke méretű gombok piszkálását jelenti. Természetesen a gép fizikai mérete határt szab e vonatkozásban, azonban sok ugyanilyen vagy hasonló méretű gép esetében láttunk már jobb tervezést. Nem egy olyat is, ahol egy kézzel lehetett például zoomolni.
A gép előlapján semmilyen ujjtámasz nincs, a felület pedig sima, emiatt nem árt ha fotózás közben rajtunk van a csuklópánt. A gép 95 x 57 x 22 mm.es külső méretével és 147 g-os súlyával az ultrakompakt kategóriába tartozik, és igen könnyen hordozható.
Kijelző, kereső
A 2,7 collos LCD kijelzőnek megfelelő körülmények jó fényereje és természetes, élvezhető színvilága van. Fokozatosan a fejünk fölé emelve egy ponton szinte teljesen eltűnik rajta a kép, továbbhaladva pedig ismét előbukkan, és innen már szinte bármilyen szögben olvasható. Már közepesen kevés fényben is erősen szemcsés, "hangyás" lesz rajta a kép. 230 ezer pixeles felbontása tökéletesen elég ebben a kategóriában. Átnézeti kereső nincs a gépben.
Menürendszer, üzemmódok, funkciók
Egyszerűvé teszi az amatőr számára a gép kezelését a módtárcsára helyezett sok üzemmód: tíz állás közül választhatunk, és ebben nincs benne a képek visszajátszása, mivel ehhez különálló gomb van dedikálva. Az "Easy" mód a legegyszerűbb, a menüben ilyenkor csak a képméret és a vaku ki-bekapcsolása menüpont jelenik meg. Innen felfelé a szokásos módok jönnek: automata, "P" (Program), mozgókép és témamódok.
Video módban a gép a szokásos, VGA minőséget produkálja. Képek visszajátszásához nem kell a gépet külön bekapcsolni, elég a "Play" gombot közvetlenül megnyomni, és máris nézhetjük a gépben lévő fotókat. A géphez kapható egy opcionális HD kábel, mely segítségével megfelelő minőségű tévékészülékhez csatlakoztathatjuk a kis Sony-t, és HD minőségben élvezhetjük a képeket (videókat természetesen nem).
A menürendszer a Sony mostani divatos megoldását követi: meg lehet szokni, vagy meg lehet szökni. A balról-jobbra gördülő menüsor elemei nem mind férnek el a képernyőn, ami miatt gördíteni kell. A funkciókhoz dedikált gombok teljes hiánya a beállítások esetében menüben való keresgélést eredményez. A menübe mintha egy fék lenne beépítve: lehetne egy kicsit pergőbb is a működés. Igaz, ez a legtöbb kompakt sorsa, és végül is nem a manuális beállítások folyamatos használatlához vannak az ilyen gépek tervezve.
Élességállítás vonatkozásában viszont jeleskedik a DSC-W220. A 9 pontos TTL autofókusz a profi gépeket idézve teszi a dolgát. Többpontos módban is szuperül működik, és - a Sony-tól megszokott mátrixos segédfénynek köszönhetően - gyenge fényben sem produkál homályos képeket. Ráadásul tele állásban sem lassul le a rendszer számottevően: ez az a terület, amiben az utóbbi években hatalmasat fejlődtek a kompakt gépek. Természetesen nem minden mai gép produkál ilyen jó teljesítményt - ebből a szempontból kategóriájában a legjobbak között van a Sony DSC-W220.
Az érzékenység ISO 80 és 3200 között választható ki, természetesen van automata mód is. A profi gépeket idéző intervallum nem produkál profi teljesítményt:
ISO 100, 200, 400, 800, 1600, 3200
Fehéregyensúly vonakozásában 7 kézi és egy automata beállítás közül választhatunk. Az automatika jól, pontosan működik lényegében rábízhatjuk magunkat. A Sony "Optical Steady Shot"-nak keresztelt képstabilizó rendszere szerencsére megtalálható a gépben, ami a gyors optikával kombinálva igen figyelemreméltő hatékonysággal működik. Megtalálhatjuk a gépben az elmaradhatatlan arcfelismerési rendszert, ami jelen esetben meg tudja különböztetni a felnőtteket a gyermekektől.
Ehhez párosul a mosolyexponálási funkció, melyben immár a mosolyküszöböt is lehet szabályozni. Ilyen módon kiválaszhatjuk, milyen vidámsági fok esetében szeretnénk fotókat a családi eseményeken. Eme szuperrendszerrel kapcsolatban továbbra is komoly fenntartásaink vannak, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy lényegében csak mozdulatlan vagy csak lassan mozgó modelleket képes követni. Használata így erősen korlátozva van, arról nem is beszélve, hogy automata módban is kiválóan lehet embereket fotózni a géppel. A mosolyexponálás pedig külön kategória, amiről most csak annyit, hogy azért bizonyára akadnak olyanok is, akik használni fogják.
Fotószerkesztési, retusáló funkciók is helyt kaptak a gépben. Akárcsak a profi gépek esetében, egyes módosításokat elvégezhetünk számítógép nélkül is, valamint kellemes diavetítési funkciókkal is rendelkezik a gép.
Optika, érzékelő
A Carl Zeiss Vario-Tessar optika megléte nagyon sokat jelent a gép pozitív megítésélét illetően. A 4-szeres zoom 30-120mm-es átfogást jelent - nagylátószögben az átlagnál ez egy kicsit jobb érték, ami beltéri fotózásnál sokat tud jelenteni. Képminőség szempontjából örvendetes az optika fényáteresztése: f/2.8 - f/5.8 - nagylátószögben tehát gyors, tele állásban már igencsak átlagos teljesítménnyel kell számolni.
A 1/2.3"-os SuperHAD CCD képérzékelő 12,1 effektív megapixeles felbontású, ami igen magas érték. Nemigen fogunk már az új típusok között kisebb felbontással találkozni, és együtt kell élnünk az általuk okozott képzajjal - ami ebben az esetben a jó optikának, és vélhetően a BIONZ képfeldolgó áramkörnek köszönhetően egy kicsit jobb mint az átlag. Maximális felbontásban 4000 x 3000 pixeles képeket gyárt, 4:3, 3:2 vagy 16:9-es képkivágással.
Képminőség
Nagyon vegyes teljesítményt nyújt a DSC-W220. Alapvetően a kellemes, élethű, kicsit cizellált színvilág ami a pozitív hatást biztosítja és dominál, a többi jelenség ugyanis csak ront az összképen. Nagylátószögben, közeli témák esetében jeleskedik a legjobban a DSC-W220. Ilyen esetben a kép közepe szép és éles. A képszélek környékén viszont már sok baj van: főleg ha ezeken a területeken sötét részek vannak, bizonyos helyzetekben ilyenkor ugyanis nagyon jelentős mosottság tapasztalható.
Klikk a képre a nagyobb verzióhoz
Ahogy zoomolunk, a kép közepén romlik a minőség, csökken az élesség, a képszéleken viszont némileg talán javul a helyzet. Ilyenkor a legszembetűnőbb dolog, hogy nem annyira tűélesek már a képek.
Amatőr gép lévén nagy esély van arra, hogy a tulajdonos főként áruházi automatákban fog nyomatokat készíteni a géppel. Ilyenkor az amatőr szintnek meg is felel az eredmény, azonban ha netán nagyítani szeretne, vagy esetleg képszerkesztéssel próbálkozni, szembesülnie kell a komoly képminőségbeli korlátokkal. Ráadásul a (szokásos) képzajról még nem is szóltunk. Olyan mintha a gyárak összeesküdtek volna, hogy bizonyos szintnél kevesebb képzajt nem produkálnak. Ehhez párosul a képzajcsökkentés okozta lágyulás. Teszgépünk optikájának egyik jó tulajdonsága hogy nagylátószögben gyors, ezért ilyen állásban viszonylag kicsi a képzaj. Kevés fényben, zoomoláskor azonban fordul a kocka.
Klikk a képre a nagyobb verzióhoz
Összességében véve kizárólag amatőr céloknak felel meg a kis Sony, kellemes családi fotókat lehet vele produkálni. Akár átlag felettinek is mondhatnánk, ha a kevés fény és a zoomolás nem rontaná el a képminőséget, és a képszélek egy kicsit szebbek lennének.
Áramellátás, memória
A gyári csomagban egy 910mAh-es akkumulátor található, melyet a tartozék asztali töltővel lehet életre kelteni. A gyári adatok szerint egy feltöltéssel 370 képet lehet készíteni a géppel. Sony gép lévén Memory Stick Duo kártyát fogad a gép, valamint csekélyke 15 MB memóriával is rendelkezik.
Összegzés
A Sony DSC-W220 nem hibátlan gép, főleg némi ergonómiai problémák akadtak, de a kritikus szempontokból nézve mégis jól szerepelt. A gyors optika és autofókusz, és a természetes hatású fotók elnyerhetik a vásárló tetszését. Ehhez jön még a minőségi fémmel borított ház, és a visszafogott, "normális" megjelenés.
44 ezer forintos vételára persze egy kissé magas, de a Sony termékek nem az olcsóságukról híresek. Ennyi pénzért azonban valóban minőségi kisgépet kapunk, nem olyat mint a már említett, nemrégen tesztelt DSC-S930 esetében, amin továbbra sem értjük, mit keresett a Sony felirat.
A fényképezõgépet az FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.
Kívülről
Bizonyára átlagos megjelenést szerettek volna a tervezők a DSC-W220 esetében létrehozni. Ez annyira sikerült, hogy a gépen egyáltalán semmilyen díszítőelem nincs, sőt, külsején sincs semmi extra, lényegében egy téglalap alakú forma. Még a márkára jellemző vonások is alig észlelhetőek; ha nem lenne rajta "Sony" felirat és levennénk a reklámmatricákat, nem lehetne beazonosítani a gép márkáját. Ettől függetlenül tesztgépünk mégis ízléses, miközben ideális annak, aki szeretné kerülni a feltűnést, és nem szereti az ultramodern megoldásokat.
Létezik kék, rózsaszín, ezüst és fekete színben. Elő- és hátlapja fém, ahogy a gép krómozottt kerete is, ami bizalomgerjesztő. Minden kezelőszerv tipikus helyen van, kezelésük mégsem okoz osztatlan örömet. A zoombillentyű annyira keskeny, hogy egykezes fogás mellett nem lehet használni, de két kézzel sem túl kellemes. A hátlapon elhelyezett módtárcsa süllyesztve van, csak jobb oldalról lehet tekergetni, de innen sem kényelmes, mert nem emelkedik ki eléggé. Ráadásul az összes gomb nagyon kicsi, ami miatt a gép kezelése mütyűrke méretű gombok piszkálását jelenti. Természetesen a gép fizikai mérete határt szab e vonatkozásban, azonban sok ugyanilyen vagy hasonló méretű gép esetében láttunk már jobb tervezést. Nem egy olyat is, ahol egy kézzel lehetett például zoomolni.
A gép előlapján semmilyen ujjtámasz nincs, a felület pedig sima, emiatt nem árt ha fotózás közben rajtunk van a csuklópánt. A gép 95 x 57 x 22 mm.es külső méretével és 147 g-os súlyával az ultrakompakt kategóriába tartozik, és igen könnyen hordozható.
Kijelző, kereső
A 2,7 collos LCD kijelzőnek megfelelő körülmények jó fényereje és természetes, élvezhető színvilága van. Fokozatosan a fejünk fölé emelve egy ponton szinte teljesen eltűnik rajta a kép, továbbhaladva pedig ismét előbukkan, és innen már szinte bármilyen szögben olvasható. Már közepesen kevés fényben is erősen szemcsés, "hangyás" lesz rajta a kép. 230 ezer pixeles felbontása tökéletesen elég ebben a kategóriában. Átnézeti kereső nincs a gépben.
Menürendszer, üzemmódok, funkciók
Egyszerűvé teszi az amatőr számára a gép kezelését a módtárcsára helyezett sok üzemmód: tíz állás közül választhatunk, és ebben nincs benne a képek visszajátszása, mivel ehhez különálló gomb van dedikálva. Az "Easy" mód a legegyszerűbb, a menüben ilyenkor csak a képméret és a vaku ki-bekapcsolása menüpont jelenik meg. Innen felfelé a szokásos módok jönnek: automata, "P" (Program), mozgókép és témamódok.
Video módban a gép a szokásos, VGA minőséget produkálja. Képek visszajátszásához nem kell a gépet külön bekapcsolni, elég a "Play" gombot közvetlenül megnyomni, és máris nézhetjük a gépben lévő fotókat. A géphez kapható egy opcionális HD kábel, mely segítségével megfelelő minőségű tévékészülékhez csatlakoztathatjuk a kis Sony-t, és HD minőségben élvezhetjük a képeket (videókat természetesen nem).
A menürendszer a Sony mostani divatos megoldását követi: meg lehet szokni, vagy meg lehet szökni. A balról-jobbra gördülő menüsor elemei nem mind férnek el a képernyőn, ami miatt gördíteni kell. A funkciókhoz dedikált gombok teljes hiánya a beállítások esetében menüben való keresgélést eredményez. A menübe mintha egy fék lenne beépítve: lehetne egy kicsit pergőbb is a működés. Igaz, ez a legtöbb kompakt sorsa, és végül is nem a manuális beállítások folyamatos használatlához vannak az ilyen gépek tervezve.
Élességállítás vonatkozásában viszont jeleskedik a DSC-W220. A 9 pontos TTL autofókusz a profi gépeket idézve teszi a dolgát. Többpontos módban is szuperül működik, és - a Sony-tól megszokott mátrixos segédfénynek köszönhetően - gyenge fényben sem produkál homályos képeket. Ráadásul tele állásban sem lassul le a rendszer számottevően: ez az a terület, amiben az utóbbi években hatalmasat fejlődtek a kompakt gépek. Természetesen nem minden mai gép produkál ilyen jó teljesítményt - ebből a szempontból kategóriájában a legjobbak között van a Sony DSC-W220.
Az érzékenység ISO 80 és 3200 között választható ki, természetesen van automata mód is. A profi gépeket idéző intervallum nem produkál profi teljesítményt:
ISO 100, 200, 400, 800, 1600, 3200
Fehéregyensúly vonakozásában 7 kézi és egy automata beállítás közül választhatunk. Az automatika jól, pontosan működik lényegében rábízhatjuk magunkat. A Sony "Optical Steady Shot"-nak keresztelt képstabilizó rendszere szerencsére megtalálható a gépben, ami a gyors optikával kombinálva igen figyelemreméltő hatékonysággal működik. Megtalálhatjuk a gépben az elmaradhatatlan arcfelismerési rendszert, ami jelen esetben meg tudja különböztetni a felnőtteket a gyermekektől.
Ehhez párosul a mosolyexponálási funkció, melyben immár a mosolyküszöböt is lehet szabályozni. Ilyen módon kiválaszhatjuk, milyen vidámsági fok esetében szeretnénk fotókat a családi eseményeken. Eme szuperrendszerrel kapcsolatban továbbra is komoly fenntartásaink vannak, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy lényegében csak mozdulatlan vagy csak lassan mozgó modelleket képes követni. Használata így erősen korlátozva van, arról nem is beszélve, hogy automata módban is kiválóan lehet embereket fotózni a géppel. A mosolyexponálás pedig külön kategória, amiről most csak annyit, hogy azért bizonyára akadnak olyanok is, akik használni fogják.
Fotószerkesztési, retusáló funkciók is helyt kaptak a gépben. Akárcsak a profi gépek esetében, egyes módosításokat elvégezhetünk számítógép nélkül is, valamint kellemes diavetítési funkciókkal is rendelkezik a gép.
Optika, érzékelő
A Carl Zeiss Vario-Tessar optika megléte nagyon sokat jelent a gép pozitív megítésélét illetően. A 4-szeres zoom 30-120mm-es átfogást jelent - nagylátószögben az átlagnál ez egy kicsit jobb érték, ami beltéri fotózásnál sokat tud jelenteni. Képminőség szempontjából örvendetes az optika fényáteresztése: f/2.8 - f/5.8 - nagylátószögben tehát gyors, tele állásban már igencsak átlagos teljesítménnyel kell számolni.
A 1/2.3"-os SuperHAD CCD képérzékelő 12,1 effektív megapixeles felbontású, ami igen magas érték. Nemigen fogunk már az új típusok között kisebb felbontással találkozni, és együtt kell élnünk az általuk okozott képzajjal - ami ebben az esetben a jó optikának, és vélhetően a BIONZ képfeldolgó áramkörnek köszönhetően egy kicsit jobb mint az átlag. Maximális felbontásban 4000 x 3000 pixeles képeket gyárt, 4:3, 3:2 vagy 16:9-es képkivágással.
Képminőség
Nagyon vegyes teljesítményt nyújt a DSC-W220. Alapvetően a kellemes, élethű, kicsit cizellált színvilág ami a pozitív hatást biztosítja és dominál, a többi jelenség ugyanis csak ront az összképen. Nagylátószögben, közeli témák esetében jeleskedik a legjobban a DSC-W220. Ilyen esetben a kép közepe szép és éles. A képszélek környékén viszont már sok baj van: főleg ha ezeken a területeken sötét részek vannak, bizonyos helyzetekben ilyenkor ugyanis nagyon jelentős mosottság tapasztalható.
Klikk a képre a nagyobb verzióhoz
Ahogy zoomolunk, a kép közepén romlik a minőség, csökken az élesség, a képszéleken viszont némileg talán javul a helyzet. Ilyenkor a legszembetűnőbb dolog, hogy nem annyira tűélesek már a képek.
Amatőr gép lévén nagy esély van arra, hogy a tulajdonos főként áruházi automatákban fog nyomatokat készíteni a géppel. Ilyenkor az amatőr szintnek meg is felel az eredmény, azonban ha netán nagyítani szeretne, vagy esetleg képszerkesztéssel próbálkozni, szembesülnie kell a komoly képminőségbeli korlátokkal. Ráadásul a (szokásos) képzajról még nem is szóltunk. Olyan mintha a gyárak összeesküdtek volna, hogy bizonyos szintnél kevesebb képzajt nem produkálnak. Ehhez párosul a képzajcsökkentés okozta lágyulás. Teszgépünk optikájának egyik jó tulajdonsága hogy nagylátószögben gyors, ezért ilyen állásban viszonylag kicsi a képzaj. Kevés fényben, zoomoláskor azonban fordul a kocka.
Klikk a képre a nagyobb verzióhoz
Összességében véve kizárólag amatőr céloknak felel meg a kis Sony, kellemes családi fotókat lehet vele produkálni. Akár átlag felettinek is mondhatnánk, ha a kevés fény és a zoomolás nem rontaná el a képminőséget, és a képszélek egy kicsit szebbek lennének.
Áramellátás, memória
A gyári csomagban egy 910mAh-es akkumulátor található, melyet a tartozék asztali töltővel lehet életre kelteni. A gyári adatok szerint egy feltöltéssel 370 képet lehet készíteni a géppel. Sony gép lévén Memory Stick Duo kártyát fogad a gép, valamint csekélyke 15 MB memóriával is rendelkezik.
Összegzés
A Sony DSC-W220 nem hibátlan gép, főleg némi ergonómiai problémák akadtak, de a kritikus szempontokból nézve mégis jól szerepelt. A gyors optika és autofókusz, és a természetes hatású fotók elnyerhetik a vásárló tetszését. Ehhez jön még a minőségi fémmel borított ház, és a visszafogott, "normális" megjelenés.
44 ezer forintos vételára persze egy kissé magas, de a Sony termékek nem az olcsóságukról híresek. Ennyi pénzért azonban valóban minőségi kisgépet kapunk, nem olyat mint a már említett, nemrégen tesztelt DSC-S930 esetében, amin továbbra sem értjük, mit keresett a Sony felirat.
A fényképezõgépet az FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.