Gyurkity Péter
IPv6 - az EU is megkezdte az átállást
Az Európai Unión belül is munkába állt az első IPv6 hálózat, mégpedig a közösség egyik hivatala jóvoltából - az European Network and Information Security Agency fontos előnyöket remél a lépéstől.
A hálózati és általában véve IT-biztonsági kérdésekkel foglalkozó Enisa közleményben jelentette be, hogy az utolsó simításokat is elvégezték az új platformon, így a látogatók immár minden szolgáltatásukat elérik az új internetprotokoll segítségével is. Ettől nemcsak nagyobb biztonságot és nyugalmat remélnek, egyben saját szerepüket is fontosnak tartják a további munkában.
Az interneten jelenleg használt IPv4 napjainkban több lényeges korláttal, illetve hiányossággal teljesíti feladatát. Elég, ha csak a felhasználható IP-címek számára gondolunk, amit tovább súlyosbít a mobil és egyéb hordozható eszközök IP-hálózatra történő csatlakozása, emellett azonban fontos biztonsági kérdések is felmerülnek a korosodó protokollal kapcsolatban. A 32 bites helyett 128 bites címzést használó utód, az IPv6, például alapértelmezetten támogatja az IPsec platformot, esetében nincs szükség NAT-ra és az általa használt privát címtartományokra (ezzel pedig egyszerűsödik a jelenleg router mögött tartózkodó kliens számítógépek elérése).
Az EU friss becslése szerint 2011-re fogynak el a felhasználható IPv4 címek, így már ezt megelőzően fel kell készülni az IPv6 széleskörű alkalmazására. Első körben nyilván a szolgáltatók és a fontosabb hivatalok, szervezetek kényszerülnek megtenni a szükséges lépéseket, ezt követően indulhat a vállalati és magánfelhasználók bevonása az új rendszerbe. Az új protokoll esetében egyszerűsödik a címtartományok kiosztása (az egyes régiók, szolgáltatók egymástól jól megkülönböztethető címcsoportokat kapnak), az egyes számítógépek egyszerre több címet birtokolnak majd (globális, illetve helyi felhasználás céljából), emellett pedig nagyban egyszerűsödik a multicast jellegű kommunikáció, amely többek között a videostreamek esetében lehet fontos.
A modern operációs rendszerek kivétel nélkül támogatják az új protokollt, így az otthoni felhasználóknak nem lesz nehéz dolguk, ha végre a szolgáltatók is megkezdik az átállást - az egyedüli különbség az lesz, hogy fejből nyilván nem megy majd a statikus címek begépelése.
A hálózati és általában véve IT-biztonsági kérdésekkel foglalkozó Enisa közleményben jelentette be, hogy az utolsó simításokat is elvégezték az új platformon, így a látogatók immár minden szolgáltatásukat elérik az új internetprotokoll segítségével is. Ettől nemcsak nagyobb biztonságot és nyugalmat remélnek, egyben saját szerepüket is fontosnak tartják a további munkában.
Az interneten jelenleg használt IPv4 napjainkban több lényeges korláttal, illetve hiányossággal teljesíti feladatát. Elég, ha csak a felhasználható IP-címek számára gondolunk, amit tovább súlyosbít a mobil és egyéb hordozható eszközök IP-hálózatra történő csatlakozása, emellett azonban fontos biztonsági kérdések is felmerülnek a korosodó protokollal kapcsolatban. A 32 bites helyett 128 bites címzést használó utód, az IPv6, például alapértelmezetten támogatja az IPsec platformot, esetében nincs szükség NAT-ra és az általa használt privát címtartományokra (ezzel pedig egyszerűsödik a jelenleg router mögött tartózkodó kliens számítógépek elérése).
Az EU friss becslése szerint 2011-re fogynak el a felhasználható IPv4 címek, így már ezt megelőzően fel kell készülni az IPv6 széleskörű alkalmazására. Első körben nyilván a szolgáltatók és a fontosabb hivatalok, szervezetek kényszerülnek megtenni a szükséges lépéseket, ezt követően indulhat a vállalati és magánfelhasználók bevonása az új rendszerbe. Az új protokoll esetében egyszerűsödik a címtartományok kiosztása (az egyes régiók, szolgáltatók egymástól jól megkülönböztethető címcsoportokat kapnak), az egyes számítógépek egyszerre több címet birtokolnak majd (globális, illetve helyi felhasználás céljából), emellett pedig nagyban egyszerűsödik a multicast jellegű kommunikáció, amely többek között a videostreamek esetében lehet fontos.
A modern operációs rendszerek kivétel nélkül támogatják az új protokollt, így az otthoni felhasználóknak nem lesz nehéz dolguk, ha végre a szolgáltatók is megkezdik az átállást - az egyedüli különbség az lesz, hogy fejből nyilván nem megy majd a statikus címek begépelése.