SG.hu·

Terabites Ethernettel kacérkodik az USA

Eddig csak 100 Gbps-os illesztőket láthattunk, maga a szabvány sem áll készen, ám az amerikai energiaügyi hivatal a 100 Gbps-os Ethernet hálózat prototípusán dolgozik, amely a terabites álomhatárt is áttörheti.

Erről olvashatunk az úgynevezett ESNet fejlesztési munkálatait végző Berkeley Lab közleményében, amely többek között azt is tartalmazza, hogy az illetékes minisztériumtól 62 millió dollárt nyertek el a munka folytatására, amelynek célja a világ leggyorsabb számítógépes hálózatának kialakítása. Első körben ez 100 gigabitet jelent majd másodpercenként, ám ezt idővel a tízszeresére növelnék.

Június elején még arról olvashattunk, hogy a Juniper elsőként mutatott be 100 Gbps-os illesztőt, amellyel kapcsolatban fontos volt megjegyezni, hogy a leggyorsabb szabvány a 40 Gbps-os sebességgel birkózik meg. Az ennél gyorsabb megoldások még kivétel nélkül kísérleti, előzetes tesztelési fázisban vannak, ide tartozik az ESNet új változata is, amelynek elsődleges feladata az energiaügyi minisztérium szuperszámítógépeinek és a kapcsolódó projektek megfelelő összekötése, a gyors és kényelmes kommunikáció érdekében. Szükség is van a nagy iramra, hiszen itt többek között a klímaváltozással kapcsolatos kutatások, szimulációk adatait cserélik ki, miközben tartják a kapcsolatot a világ legnagyobb részecskegyorsítójaként (akadozva) üzemelő LHC csapatával is.

A cél első körben a 100 Gbps-os Ethernet hálózat kialakítása, annak stabil működésének biztosítása. Ennek eredményeit a vállalatok is hasznosíthatják, hiszen az illetékesek szerint ennek is köszönhető lesz majd a szükséges infrastruktúra árának csökkenése, így egyre több helyen jelenhetnek meg az 1, illetve 10 Gbps-os Ethernet hálózatok. Az Advanced Network Initiative névre keresztelt projektben azonban a végső cél az 1 Tbps-os sebesség elérése, miközben az egyes központokban lassan már a petabyte-okban kell mérni a keletkező adatmennyiséget.

Határidőről nem esett szó, így nem tudni, hogy mikorra tervezik a cél megvalósítását.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tetsuo2009. 08. 16.. 19:06||#7
meg sajna 1 csomo civil eszkoz alapja vmi katonai fejlesztes, sot, ma az igazi fejleszteseknek vhogy mind koze van a DARPA-hoz.
© shabba2009. 08. 14.. 00:48||#6
Amit szeretnél az végülis már megtörtént, hisz a HDD szerepét egyre inkább átveszik az SSD-k az adattároló rendszerek piacán. Régen sok száz vagy akár ezer feletti HDD-d is bekoltak egy adattároló rendszerbe, hogy kellõ adatáresztõ képességet érjenek el, SSD-kbõl ez sokkal kevesebbel is megoldható vagy ugyanakkora darabszám mellett jóval nagyobb kapacitás biztosítható.

A 100GE hálózati technológia leghamarabb jõvõre jelenhet meg, akkor is csak gerinchálózati vagy aggregációs területen, elérési hálózatban végponti eszközként még nagyon odébb lesz. Csak gondolj bele a jelenlegi PCIe 2.0 szabvány mellett x32-es csatolóval kellene egy hálózati kártyát ellátni ami nem túl életszerû, 3.0 mellett ami 2011 elõtt nem nagyon jelenik meg, már elég lenne x16-es, de szerver környezetben inkább az x8 használatos. x8-as kártyát majd csak a PCIe 4.0-ával lehetne csinálni az pedig 2014/15 elõtt nem igen fog megérkezni, de addig a 100GE elérési hálózatban való megjelenése sem reális.

Ma a 10GE az elérési szegmensben az elérhetõ technológia, ott is csak a felsõ szegmensben, mainstreambe a GE. Anno úgy 5 éve amikor megjelentek az elsõ ilyen hálózati csatalók, akkor HDD-bõl sok tucatot kellett fürtbe kötni ahhoz megfelelõen ki lehessen hajtani. Ma már SSD-bõl egy modern raid vezérlõvel és nagysebességû SSD-vel nem kell egy tucat sem. Kell még legalább 5 év mire a 10GE átveszi a GE helyét és szép lassan kiszorítja a piacról, ugyanúgy ahogy anno GE-nek is hasonló evolúciós lépcsõfokokat kellett bejárnia mire kiszorította a 100Mbps Ethernetet.

Szóval mire úgy 5 év múlva megjelennek a elsõ 100GE hálózati csatolók, addig még az SSD technológiának is van ideje fejlõdni. Persze az elején még ott is akár több tucat SSD kell hogy megfelelõen ki lehessen hajtani, de mire a következõ évtized végére szélesebb körben elkezdik használni, addigra ez a számosság elfogadhatóbb szintre csökken, hasonlóan mint ma a 10GE esetén. Mire pedig mainstreamesedik 2020 után addigra már ez még kevésbé lesz gond.

A Terabit Ethernet technológia hasonlóan erõsen távlati dolog még, a következõ évtized vége felé várható inkább a megjelenése. A kutatás fejlesztés már folyik azon technológiák terén, amik majd szükséges építõkövei lesznek majd a TE-nek. Ezekrõl a részeredményekrõl már lehetett is olvasni publikációkat az elmúlt év során.


A katonai technológiák is ugyanabból építkeznek mint ami a piacon elérhetõ technológia. A különbség csak az hogy ott az ár kevésbé korlátozó tényezõ, így olyan termékek is bevállalhatók aminek fogyasztói megjelenése értelmetlen lenne. Az SSD adattárolás pl. ott már sokkal korábban megtörtént. Az elején még 5.25" tárolókba pakoltak minél több flash chipet, hisz akkor még azok elég csekély kapacitásúak voltak ezért igen sokat kellett összepakolni hogy érdemi kapacitást lehessen elérni, aztán késõbb már 3.5" tárolókkal is beérték. Pl. anno 2001 körül úgy 10GB körüli kapacitást tudtak elérni, viszont a sebesség nem volt csak 40MB/s, az ár meg 20-40 ezer dollár körül mozgott. 2005-be már 176GB körül jártak, de a sebesség ugyanúgy 40MB/s körül mozgott és az ár sem sokkal volt alacsonyabb. Jõvõre pedig hasonló 160GB körüli SSD kapacitást ennek az árnak a tizedéért is lehet kapni vállalati SSD-ben, miközben a sebessége akár a tízszeresét is elérheti. Mainstream környezetben pedig ugyanez a kapacitás akár század árból is összehoztató.
© belisz2009. 08. 14.. 00:05||#5
<#eljen> Teljesen egyetértek veled.
© Exen2009. 08. 13.. 23:47||#4
Nos, nem tudom, de olvashattatok már a merevlemezek egy másik utódjáról, mely ugyanezen az elvem mûködik, csak épp a tányér téglalap vagy kocka alakú, és horizontálisan mozog több írófej alatt. Ez a koncepció is felveszi 1-2 SSD-vel a versenyt, amik igencsak figyelemreméltó teljesítményt nyújtanak. A katonaságnál, a védelmi minisztériumnáél pedig ez nem probléma, tuti elõrrébb járnak.

Pl. szuperszámítógép hûtését õk kétféleképpen oldják meg: folyékony nitrogén vagy hélium, illetve kiteszik Alaszkába, és kész.

Szóval szerintem ez nekik nem lesz probléma, csak reméljük, hogy mi mezei felhasználók is minél gyorsabban élvezhetjók majd ezen kutatások eredményeit:D
© Rexhawk2009. 08. 13.. 23:13||#3
"vagy más akár kristályalapú tárolási technikák kutatására kellene koncentrálni."
vagy pl. mágneses
© item2009. 08. 13.. 22:04||#2
Az adattárolók sebességén is kellene javítani, mert hiába fejlõdik ennyire a hálózati sebesség ha a másik oldalon a fogadó gép adattára nem képes tartani az iramot. A mozgó alkatrész alapú tárolást teljesen meg kell szüntetni,helyette villámgyors flash chipek, vagy más akár kristályalapú tárolási technikák kutatására kellene koncentrálni. Katonai alapon eltudom képzelni,hogy már régóta használnak a mai széles körben elterjedt tárolási technikánál fényévekkel korszerûbb megoldásokat. Egy idõ után reménykedjünk,hogy ezek is kikerülnek a mindennapi használatba,mint annak idején a mikróhullám,vagy a lézer technika..
© Freddy TNT2009. 08. 13.. 21:11||#1
Csak úgy fütyül majd rajta a torrent :D