Kruza Richárd

Jön a 3D-s Fujifilm fényképezőgép

A gép mellé térhatású visszajátszásra alkalmas eszközöket is lehet majd kapni. 3D-s szemüveg nem kell.

A digitális fotográfia kezdeti időszakában a Fujifilm fontos szerepet töltött be mint újító. A mai fejlesztéseket viszont már elég felemás kritika éri mostanában, mivel néhány fontos szempontból nem abba az irányba terelik a tervezők a fényképezőgépek evolúcióját, amerre sokan szeretnék.

A Fujifilm tavalyi Fotokina-n bemutatott "FinePix Real 3D System" névre hallgató gépe szeptembetől lesz kapható a boltokban, és valószínűleg szintén meg fogja osztani a vásárlókat. Nevében benne van, hogy 3D kameráról van szó, melynek 600 dolláros vételára azt jelzi, hogy komolyabb dologról van szó, és nem egy belépőszintű szerkezetről.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Két optika is található az új gép elején, melyek távolsága megegyezik az emberi szemek átlagos távolságától annak érdekében, hogy az elkészített képek érzete a lehető legközelebb legyen a valósághoz. Az optikák mögött egyenként 10 megapixeles CCD-érzékelő lesz. A gép lelke a külön erre a célra fejlesztett "Real Photo Processor 3D" nevű képfeldolgozó áramkör, mely a két fotóból egyetlen kép- vagy videofájlt készít.

Persze felmerül a kérdés, hogy ha az ember rendszeresen készít fotókat egy ilyen masinával, vajon hol és milyen körülmények között tudja visszanézni műveit teljes, 3D-s pompájukban, fogja-e élvezni az eredményt? Erre több megoldást fog kínálni a Fujifilm: lesz 3D-s digitális képkeret, és speciális 3D-s nyomtatási szolgáltatás. Természetesen egyiknél sem kell majd speciális szemüveget viselni a térhatás érzékeléséhez.

A gép magas vételárán kívül jelentősnek mondható a képkeret 200 dolláros, és a 3D-s nyomtatás képenkénti 5 dolláros költsége. Ennek fényében - anélkül hogy láttunk volna a FinePix Real 3D Systemmel készült felvételek hatását - különleges, de drága hobbinak fogható fel az ezzel a géppel való fotózgatás. A kompakt vagy használt, de jó minőségű fényképezőgépek alacsony ára miatt bizonyosan nem lesz slágergép a 3D-s Fujifilmből, azonban kellemes színfoltnak ígérkezik a kapható gépek jövőbeli palettáján.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • muerte2 #9
    Vannak helyzetek mikor az amlitett muszer nem alkalmazhato. De nagyob tuti vektorizalt domborzati terkepek is elerhetoek, amik mind mind segitheik a munkat, a fentemlitett technika is hasznos lehet.
  • babajaga #8
    A földmérő hülye volna ha képet készítene a távolságmérésre, arra van megbízható és pontos műszer.
  • kvp #7
    Ennek az elodje a mikrofilmre dolgozo viewmaster rendszer volt. (csaladban van par korong es egy lejatszo) A hozza valo kamerak kozzul a kedvencem a kis ongyujto meretu mikrofilmes gep, amit ugy lehetett kibiztositani, hogy a ket vegenel szethuztuk, aztan katt es az osszetolas tovabbvitte a tekercset a kovetkezo ket kepre. Az elso sztereo felveteleket egyebkent meg az elso vilaghaboru elott keszitettek, ezustoxidos uveglemezre. A jetson csaladban (60-as evek) pl. minden tv kamera ilyen rendszeru volt, csak 3 lencsevel. (sztereo bal - mono kozepen - sztereo jobb) Jelenleg szinte csak robotok kapnak ilyen optikat.

    Mire jo a cikkben szereplo kis kamera? Sztereokepek keszitesere, amiket utanna fel lehet hasznalni a kepen levo objektumok tavolsagi adatainak a kinyeresere. Pl. egy foldmero vagy egy epitesz keszit egy keppart, majd meg tudja belole hatarozni mi milyen messze van. (muholdas es legi fotozasnal jelenleg is hasznaljak) De egy megfelelo reselesu lcd-vel akar szemuveg nelkul is vissza lehet nezni a kepeket, csak az embernek mindig a kepernyu kozepen kell tartania a fejet. (ugy mukodik, mint a 80-as evekbeli 'hologrammos' vonalzok, csak a recekre nem fixen festve van a kep, hanem a mogotte levo lcd adja a kepet, oszloponkenti interleave-ben) A megoldas hatranya, hogy visszanezes kozben nem szabad a fejunket mozgatni, mert ha nem a fokuszpontban van az ember feje, akkor szetesik a kep. (viszot amig igen, addig tokeletes 3d-t kapunk) A valodi hologrammok is hasonloan mukodnek, csak ott minden letezo fukuszpontra el van tarolva a kep es az interferencia miatt mindig csak azt latjuk amelyik pontbol a kepre nezunk.

    ps: A technika ara nem nagy, csak ket optika es ket szenzor kell hozza es a visszajatszo lcd-re egy reces maszk. A 3 kameras megoldasnak az az elonye, hogy a kozepso kep hasznalhato hagyomanyos 2d-s megjelenitesre, mig a ket szelso adja a 3d-s nezet ket elemet.
  • Garga Pitic #6
    Jópofa holmi, a "két fényképező egy tokban" ötletnél is biztos több van benne, de azért elég drága játék.

    A "Real 3D" kicsit marketingszagú, legalábbis nekem első gondolatom valami holografikus eszköz lett volna, az persze nyilván utopia olcsón és kompakt méretben.
    És az sem várható el, hogy egy kettővel ezelőtti század találmányát az archaikus, nem trendi, sok szótagos sztereókamera néven próbálják eladni :)

    Hajrá, van ennek is helye.
  • babajaga #5
    "600 dolláros vételára azt jelzi, hogy komolyabb dologról van szó, és nem egy belépőszintű szerkezetről."

    És mi a nyavajában lenne komolyabb? Az optika is egy kurva komoly ha már azzal kezdjük.
  • gere1 #4
    600 dollar.... valoban isssszonyat osszeg.
  • gosub #3
    Nem kell hogy minden ultratömegtermékké váljon. A kb. 40.000ft-os ár egy 3dimenziós képkeretért induló árnak szerintem nem egy eget rengetően sok. Annó a 107cm-es plazmaTV-t 4,7 millióért vesztegették a corában. Puding próbája az evés. Az 1000ft egy 3d-s képért sem sok indulásnak, pláne hogy még talán a cikkíró sem látott ilyet.
  • galocza #2
    nem újkeletű dolog, ld itt:
    http://stereo.jpn.org/eng/sdm/index.htm
    kell 2 olcsó canon kompakt (chdkra épül, de nem követi olyan gyorsan az eseményeket, a legolcsóbb a470re pl még asszem nincs), egy távirányító (hogy egyszerre lője el a 2 gépet) - szintén viszonylag olcsón kihozható, meg egy állvány, amire rácsavarozot a 2 gépet.
    jó móka lehet, de nem hiszem, hogy lenne türelmem hozzá.
    fujinak sok sikert a készülékhez, bár szerintem, ez elég rétegfelhasználás.
  • bigmasterg #1
    Erre a módszerre már gondoltam magamtól is, csak én úgy képzeltem el a visszanézést (akár teljes film esetén), hogy vannak ezek a szemüvegek, ahol konkrétan a szemüvegen nézheti az ember a filmet (ilyen már van), na és ekkor a bal oldali képet a szemüveg bal felén, a másikat meg a jobb felén látná az ember.