MTI
Minimálisan, de nő a lapok online fejlesztése
Teljes költségvetésükhöz képest ma még elhanyagolható, de növekvő összegeket költenek a lapok internetes jelenlétükre, és mindenhol napirenden van az online változat fejlesztése - mondták el a Media Hungary konferencia szerdai kerekasztalának résztvevői arról beszélgetve, meghal-e a nyomtatott sajtó.
Kovács Tibor, a Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: fejlesztéseik eredményeként az év eleje óta ötven százalékkal nőtt látogatószámuk és online bevételük; megjegyezte, az internetet "új terjesztési vonalként" kezelik, hozzátéve, "egy médiavállalat vagyunk, több csatornán értékesítjük a tartalmunkat".
A tradicionális újságírásban hagyományos készségekre van szükség, de a technológiai fejlődés nagyban kitágította a munka kereteit, az audiovizuális kínálatuk kapcsán megemlítette, az "nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni tudja az írott tartalmakat". Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője szerint "hosszú távon nem működőképes", hogy valaki egyszerre tudósítson egy eseményről tollal, fényképezőgéppel és kamerával. "A mai napig nem tudtam eldönteni, hogy az internettel saját magunk alatt vágjuk-e a fát", ha a lap tartalma felkerül az online változatra - mondta.
Ma a vezércikk és néhány főbb anyag kerül fel a nyomtatott változatból, s egy hét múltán publikálják az interneten a teljes kínálatot, de nemsokára megújítják online jelenlétüket; ehhez "nagyon jó táptalaj", hogy a cégcsoporton belül van a HírTV és a Lánchíd Rádió. "A sajtó messze nem a haláltusáját éli most meg, hanem az útkeresés idejét" - mondta Kázmér Judit, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, aki megemlítette, a 113 auditált példányszámú lap közül 31-nek emelkedett a példányszáma, miközben a közvélemény egyes kiemelt kérdésekkel foglalkozik csupán.
Pallagi Ferenc, a Bors főszerkesztője szerint a klasszikus "szeriőz" lapok vannak bajban, miközben arról nincs szó, hogy ezek tartalma jó vagy nem jó. Mint mondta, ők napi 3-4 mozgóképes anyagot tesznek közzé, noha a rendszer bevezetésekor akkora volt az ellenállás, mint a kilencvenes években, amikor a szerkesztőségekben az írógépek helyett megjelentek az első komputerek.
"A publikum nem akar fizetni a tartalomért", mert megszokta, hogy ingyen kapja, ugyanakkor a médiában "mindenki mindenkitől önfeledten lop, és úgy érzi, tőle egy kicsit többet lopnak" - jegyezte meg Pallagi Ferenc. Ezzel kapcsolatban Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda elnöke arról beszélt: tízmilliós nagyságrendű kárt okoz a hírügynökségnek, hogy jogtalanul használják fel anyagaikat.
Mint mondta, ha ezt észreveszik, és figyelmeztetik az illető médiumot, az az esetek jelentős részében szerződést köt az MTI-vel, vagy felhagy a "hírlopással". Vince Mátyás megemlítette: a Google magyar nyelvű híroldalával már kötött megállapodást az MTI, és a társaság arra törekszik, hogy a többi hazai hírgyűjtő site-tal is mihamarabb aláírjanak ilyen dokumentumot.
Az online jelenlét kapcsán az MTI elnöke arról beszélt: a közeljövőben megújítja saját honlapját a hírügynökség
Kovács Tibor, a Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: fejlesztéseik eredményeként az év eleje óta ötven százalékkal nőtt látogatószámuk és online bevételük; megjegyezte, az internetet "új terjesztési vonalként" kezelik, hozzátéve, "egy médiavállalat vagyunk, több csatornán értékesítjük a tartalmunkat".
A tradicionális újságírásban hagyományos készségekre van szükség, de a technológiai fejlődés nagyban kitágította a munka kereteit, az audiovizuális kínálatuk kapcsán megemlítette, az "nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni tudja az írott tartalmakat". Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője szerint "hosszú távon nem működőképes", hogy valaki egyszerre tudósítson egy eseményről tollal, fényképezőgéppel és kamerával. "A mai napig nem tudtam eldönteni, hogy az internettel saját magunk alatt vágjuk-e a fát", ha a lap tartalma felkerül az online változatra - mondta.
Ma a vezércikk és néhány főbb anyag kerül fel a nyomtatott változatból, s egy hét múltán publikálják az interneten a teljes kínálatot, de nemsokára megújítják online jelenlétüket; ehhez "nagyon jó táptalaj", hogy a cégcsoporton belül van a HírTV és a Lánchíd Rádió. "A sajtó messze nem a haláltusáját éli most meg, hanem az útkeresés idejét" - mondta Kázmér Judit, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, aki megemlítette, a 113 auditált példányszámú lap közül 31-nek emelkedett a példányszáma, miközben a közvélemény egyes kiemelt kérdésekkel foglalkozik csupán.
Pallagi Ferenc, a Bors főszerkesztője szerint a klasszikus "szeriőz" lapok vannak bajban, miközben arról nincs szó, hogy ezek tartalma jó vagy nem jó. Mint mondta, ők napi 3-4 mozgóképes anyagot tesznek közzé, noha a rendszer bevezetésekor akkora volt az ellenállás, mint a kilencvenes években, amikor a szerkesztőségekben az írógépek helyett megjelentek az első komputerek.
"A publikum nem akar fizetni a tartalomért", mert megszokta, hogy ingyen kapja, ugyanakkor a médiában "mindenki mindenkitől önfeledten lop, és úgy érzi, tőle egy kicsit többet lopnak" - jegyezte meg Pallagi Ferenc. Ezzel kapcsolatban Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda elnöke arról beszélt: tízmilliós nagyságrendű kárt okoz a hírügynökségnek, hogy jogtalanul használják fel anyagaikat.
Mint mondta, ha ezt észreveszik, és figyelmeztetik az illető médiumot, az az esetek jelentős részében szerződést köt az MTI-vel, vagy felhagy a "hírlopással". Vince Mátyás megemlítette: a Google magyar nyelvű híroldalával már kötött megállapodást az MTI, és a társaság arra törekszik, hogy a többi hazai hírgyűjtő site-tal is mihamarabb aláírjanak ilyen dokumentumot.
Az online jelenlét kapcsán az MTI elnöke arról beszélt: a közeljövőben megújítja saját honlapját a hírügynökség