Berta Sándor
2010-ben jöhetnek új doméntartományok
Az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) hivatalos tervezete szerint új lendületet adhatnak az online világnak a 2010-től bevezetendő új doméntartományok (gTLD).
A nyilvánosságra hozott dokumentumból azonban világosan kiderült, hogy amíg az új gTLD-k bevezetése megtörténik, számos problémát kell még megoldani, melyek közül a legnagyobbat a felmerülő pluszköltségek jelentik. A 2010-es időpont véglegesnek tekinthető, igaz korábban az idei decembert jelölték meg határidőnek.
Richard Wein, a nic.at doménszervezet ügyvezetője úgy vélte, hogy az új doméntartományokkal kapcsolatos eljárás nem zárul le az év végéig, de még így is nagyon ambíciózus az új céldátum. Az ICANN azt tervezi, hogy egy hosszas, többlépcsős folyamat keretében értékeli ki a beérkező javaslatokat, majd hozza meg a végső döntést az új gTLD-kről. Az amerikai kereskedelmi minisztérium ugyanakkor máris kiegészítő ötletekkel állt elő, melyek közül a legfontosabb, hogy azok az előterjesztők kapják meg a doméntartományokat, akik az ügyfeleiknek a legalacsonyabb árat szabják meg. Ezzel csak az a baj, hogy így pont a szaktárca által is támogatott szabad verseny hiúsulhatna meg.
Az új doméntartományokra elvileg bármely nagyobb egyesület, cég vagy régió tehetne javaslatot. A folyamatból ugyanakkor kizárták a magánszemélyeket. Számos kérdést kell azonban tisztázni. Az egyik, hogy a jelenlegi tervezet alapján például a .budapest, .bp, vagy a .berlin doméntartomány-javaslatok az adott város vezetőinek jóváhagyása nélkül nem nyújthatók be. Kérdés, hogy ez a kitétel megmarad-e. A másik, szintén sok vitát kiváltó szabályozás, hogy mondjuk a .apple doméntartományra elvileg egyaránt igényt tarthat az Apple cég, a Beatles szerzői jogaival kapcsolatban tevékenykedő társaság és az amerikai almatermelők egyesülete. Nincs tisztázva, hogy ki élvezne elsőbbséget és ebből később még komoly viták lehetnek.
Wein elmondta, erre utal az is, hogy számos konszern már jelezte: a számukra nem kedvező döntés esetén képes a végsőkig elmenni a bíróságokon. Szintén kérdéses az is, hogy miként fogadják majd az online közösség és maguk a felhasználók az új doménneveket. Az utolsó szempont pedig, amit figyelembe kell venni, az az új gTLD-k ára. Csupán egy benyújtandó előterjesztés 185 000 dollárba kerül és ez az összeg még további dollár százezrekkel egészülhet ki a jogi procedúrák miatt. Az ICANN azzal érvelt, hogy ebből a pénzből csak az új doméntartományok bevezetésének költségeit fedezik.
A szakértők megosztottak abban a tekintetben, hogy végül hány új gTLD jöhet létre.
A nyilvánosságra hozott dokumentumból azonban világosan kiderült, hogy amíg az új gTLD-k bevezetése megtörténik, számos problémát kell még megoldani, melyek közül a legnagyobbat a felmerülő pluszköltségek jelentik. A 2010-es időpont véglegesnek tekinthető, igaz korábban az idei decembert jelölték meg határidőnek.
Richard Wein, a nic.at doménszervezet ügyvezetője úgy vélte, hogy az új doméntartományokkal kapcsolatos eljárás nem zárul le az év végéig, de még így is nagyon ambíciózus az új céldátum. Az ICANN azt tervezi, hogy egy hosszas, többlépcsős folyamat keretében értékeli ki a beérkező javaslatokat, majd hozza meg a végső döntést az új gTLD-kről. Az amerikai kereskedelmi minisztérium ugyanakkor máris kiegészítő ötletekkel állt elő, melyek közül a legfontosabb, hogy azok az előterjesztők kapják meg a doméntartományokat, akik az ügyfeleiknek a legalacsonyabb árat szabják meg. Ezzel csak az a baj, hogy így pont a szaktárca által is támogatott szabad verseny hiúsulhatna meg.
Az új doméntartományokra elvileg bármely nagyobb egyesület, cég vagy régió tehetne javaslatot. A folyamatból ugyanakkor kizárták a magánszemélyeket. Számos kérdést kell azonban tisztázni. Az egyik, hogy a jelenlegi tervezet alapján például a .budapest, .bp, vagy a .berlin doméntartomány-javaslatok az adott város vezetőinek jóváhagyása nélkül nem nyújthatók be. Kérdés, hogy ez a kitétel megmarad-e. A másik, szintén sok vitát kiváltó szabályozás, hogy mondjuk a .apple doméntartományra elvileg egyaránt igényt tarthat az Apple cég, a Beatles szerzői jogaival kapcsolatban tevékenykedő társaság és az amerikai almatermelők egyesülete. Nincs tisztázva, hogy ki élvezne elsőbbséget és ebből később még komoly viták lehetnek.
Wein elmondta, erre utal az is, hogy számos konszern már jelezte: a számukra nem kedvező döntés esetén képes a végsőkig elmenni a bíróságokon. Szintén kérdéses az is, hogy miként fogadják majd az online közösség és maguk a felhasználók az új doménneveket. Az utolsó szempont pedig, amit figyelembe kell venni, az az új gTLD-k ára. Csupán egy benyújtandó előterjesztés 185 000 dollárba kerül és ez az összeg még további dollár százezrekkel egészülhet ki a jogi procedúrák miatt. Az ICANN azzal érvelt, hogy ebből a pénzből csak az új doméntartományok bevezetésének költségeit fedezik.
A szakértők megosztottak abban a tekintetben, hogy végül hány új gTLD jöhet létre.