MTI
Érintőképernyő a divat - de mi lesz a vakokkal?
Amióta az Apple iPhone-ja divatba hozta az érintőképernyős kütyüket, sokakat aggaszt az a lehetőség, hogy a vakok számára elérhetetlenné válik a fogyasztói elektronika egész új nemzedéke.
Az idei Las Vegas-i elektronikai vásárra ellátogatott Stevie Wonder is, hogy a forgalmazókat rábírja a nemlátók igényeinek figyelembe vételére. Az 1963-ban vakon született énekes sztár a rendezvényen elmondta, többek között olyan gépkocsiról álmodik, amelyet ő személyesen vezethetne (bár elismerte, hogy ez még "nagyon messze" van).
Az énekes megjegyezte, hogy egyes cégek termékei - például egy iPod zenelejátszó és a Motion Blackberryje - jobbak a vakok szempontjából, mint más eszközök. Az ilyen fejlesztések hívei azzal érvelnek, hogy a nem látók által egyszerűbben kezelhető eszközöket a látók is könnyebben tudják használni. Mi több, ennek a célnak az eléréséhez nincs is szükség nagy pótlólagos beruházásokra, és nem kell lemondani az újító megközelítésekről sem - hangoztatja Chris Danielsen, az amerikai vakok országos szövetségének szóvivője. "Csupán az interfész minél egyszerűbb megoldására kell törekedni: minél könnyebb a kezelése, annál több - látó és vak - emberhez jut el a szóban forgó eszköz."
Az érintőképernyővel a vakok szempontjából az a baj, hogy a képernyőn bonyolult menüpontok megtekintésével lehet csak elérni a keresett célt. A gyártók mindenhová ilyen képernyőket tesznek, a számítógéptől az órákig és a zenelejátszókig. A Sendero Group elnöke, Mike May, aki vak, tréfásan megjegyezte: "Képes vagyok 60 mérföldes sebességgel lesiklani egy sípályán? Igen. Képes vagyok működtetni egy laposképernyőjű mikrohullámú sütőt? Nem." A Sendero ezért olyan navigációs eszközöket gyárt, amelyeket a vakok számára audiokimenettel láttak el.
Készítenek már olyan képernyőket is, amelyek a menüt hangban is megjelenítik, de ezek inkább csak az autót vezető látóknak vagy a gyengébb látásúaknak hasznosak. Ráadásul a mintegy 300 dollárért vagy nagyobb összegért beszerezhető szövegolvasók rendszerint csak a legdrágább telefonokon működnek - márpedig az amerikai vakok 70 százaléka munkanélküli.
Mindazonáltal folyamatosan születnek új kezdeményezések. A National Public Radio részéről Mike Starling technológiai vezető elmondta, hogy a cég olyan rádióvevő-technológiát fejlesztett ki, amely digitális rádiót kapcsol össze egy Braille-írást létrehozó dinamikus eszközzel. Ez lehetővé tette speciális digitális rádióadások sugárzását a napilapok olvasásához. A Google fejlesztői azon dolgoznak, hogy miként lehet az érintőképernyős telefonokat a vakok számára is használhatóbbá tenni, beleértve a saját Android mobilszoftverüket.
Egyes gyártók, miután fő termékeik iránt csökken a kereslet, kapacitásaikat vakok számára is használható termékek előállítására szándékoznak átállítani. Mike Starling egyenesen úgy nyilatkozott, hogy az informatikában a hozzáférhetőséget segítő technológiák juthatnak olyan új szerephez, mint a gazdaságban a zöld energia.
Az idei Las Vegas-i elektronikai vásárra ellátogatott Stevie Wonder is, hogy a forgalmazókat rábírja a nemlátók igényeinek figyelembe vételére. Az 1963-ban vakon született énekes sztár a rendezvényen elmondta, többek között olyan gépkocsiról álmodik, amelyet ő személyesen vezethetne (bár elismerte, hogy ez még "nagyon messze" van).
Az énekes megjegyezte, hogy egyes cégek termékei - például egy iPod zenelejátszó és a Motion Blackberryje - jobbak a vakok szempontjából, mint más eszközök. Az ilyen fejlesztések hívei azzal érvelnek, hogy a nem látók által egyszerűbben kezelhető eszközöket a látók is könnyebben tudják használni. Mi több, ennek a célnak az eléréséhez nincs is szükség nagy pótlólagos beruházásokra, és nem kell lemondani az újító megközelítésekről sem - hangoztatja Chris Danielsen, az amerikai vakok országos szövetségének szóvivője. "Csupán az interfész minél egyszerűbb megoldására kell törekedni: minél könnyebb a kezelése, annál több - látó és vak - emberhez jut el a szóban forgó eszköz."
Az érintőképernyővel a vakok szempontjából az a baj, hogy a képernyőn bonyolult menüpontok megtekintésével lehet csak elérni a keresett célt. A gyártók mindenhová ilyen képernyőket tesznek, a számítógéptől az órákig és a zenelejátszókig. A Sendero Group elnöke, Mike May, aki vak, tréfásan megjegyezte: "Képes vagyok 60 mérföldes sebességgel lesiklani egy sípályán? Igen. Képes vagyok működtetni egy laposképernyőjű mikrohullámú sütőt? Nem." A Sendero ezért olyan navigációs eszközöket gyárt, amelyeket a vakok számára audiokimenettel láttak el.
Készítenek már olyan képernyőket is, amelyek a menüt hangban is megjelenítik, de ezek inkább csak az autót vezető látóknak vagy a gyengébb látásúaknak hasznosak. Ráadásul a mintegy 300 dollárért vagy nagyobb összegért beszerezhető szövegolvasók rendszerint csak a legdrágább telefonokon működnek - márpedig az amerikai vakok 70 százaléka munkanélküli.
Mindazonáltal folyamatosan születnek új kezdeményezések. A National Public Radio részéről Mike Starling technológiai vezető elmondta, hogy a cég olyan rádióvevő-technológiát fejlesztett ki, amely digitális rádiót kapcsol össze egy Braille-írást létrehozó dinamikus eszközzel. Ez lehetővé tette speciális digitális rádióadások sugárzását a napilapok olvasásához. A Google fejlesztői azon dolgoznak, hogy miként lehet az érintőképernyős telefonokat a vakok számára is használhatóbbá tenni, beleértve a saját Android mobilszoftverüket.
Egyes gyártók, miután fő termékeik iránt csökken a kereslet, kapacitásaikat vakok számára is használható termékek előállítására szándékoznak átállítani. Mike Starling egyenesen úgy nyilatkozott, hogy az informatikában a hozzáférhetőséget segítő technológiák juthatnak olyan új szerephez, mint a gazdaságban a zöld energia.
Neked meg csak annyit: google arra a szóra,hogy írásjelek....