Berta Sándor

A nagyvállalatok a kreativitás urai

Yochai Benkler, a Harvard Egyetem jogász professzora azt vizsgálja, hogy az információs technológiák miként teszik lehetővé a kulturális anyagok készítésének új formáit és miként változtatják meg a gazdaságot.

"Az a médiaipari hozzáállás, miszerint ami az enyém, az nem lehet a tiéd, nem egyeztethető össze az új digitális környezet információ- és kultúragyártási gyakorlatával. A kulturális javak készítési és terjesztési költségei az internet megjelenésével radikális mértékben csökkentek, a folyamatban résztvevők száma ezzel párhuzamosan jelentősen kibővült. Így új gyártási eljárások jöttek létre. Ez a folyamat hosszú távon nem csak egy változatos kultúrát eredményez, de a gazdaságot is megváltoztatja." - hangsúlyozta az Ars Electronica fórumon Benkler professzor, aki a Harvard Egyetem Jogi Iskoláján tanít és a Berkman Internetes és Közösségi Központ társigazgatója.

"Ma már mindenhonnan özönlenek az innovációk. A vállalatok profitálhatnának az előnyökből, ehhez először azonban alkalmazkodniuk kellene a változásokhoz. Az ipar ehelyett megpróbál jogi akadályokat gördíteni a közös lehetőségek elé. A gond csak az, hogy ezáltal már a demokrácia és a gazdaság jövőjéről van szó. A kérdés az, hogy a 20. századot meghatározó konszernek fogják-e ellenőrizni a 21. században is a kreativitást és az innovációkat vagy sem. Ezt nem engedhetjük meg. Amennyiben ez megvalósulna, én azt borzalmas dolognak tartanám." - fejtette ki könyve, a The Wealth of Networks kapcsán, mely Creative Commons licenc alatt jelent meg és a világhálón is elérhető.


"Egy technológiai, gazdasági és szervezeti átalakulási folyamat kellős közepén vagyunk, amely miatt újra kell definiálnunk a szabadság és a tudásalapú társadalom termelékenységének fogalmát. Ma már akinek elég pénze van, hogy ne csak létrehozzon egy terméket vagy szolgáltatást, hanem azt képes hatékonyan elkészíteni és terjeszteni is, az döntően befolyásolhatja a piaci folyamatokat. Az internet megváltoztatta az életünket. Gondoljunk bele, hogy jelenleg egymilliárd olyan ember van világszerte, akiknek megvan a lehetősége információk készítésére, tárolására és terjesztésére. Nekik nincs szükségük sem üzleti modellekre, sem szerzői jogokra. Ma az emberek arra használják az eszközeiket, hogy elmondják a történeteiket, méghozzá ott és úgy, ahol és ahogy akarják."

"Mindez persze hatással van a gazdaságra is. Korábban az innovációk alapvetően a cégektől származtak. Ma a legfontosabb innovációk a perifériáról érkeznek, ilyenek például a wiki-, a blog- és a fájlcserélő szoftverek. A fejlesztések ma már nem egy vállalat keretein belül és nem szerzői vagy szabadalmi jogi keretek között történnek, hanem szociális együttműködéseknek köszönhetően valósulnak meg. Mindez új konkurenciát jelent a vállalatoknak. A zeneiparnak például a fájlcseréléssel kell, illetve kellene megbirkóznia. De ez a folyamat egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek előtt új lehetőségek nyílnak" - szögezte le Yochai Benkler.

A Harvard Egyetem jogásza kiemelte, hogy jelenleg a szoftveripar forgalmának kétharmadát a szerzői jogtól nem függő szolgáltatások teszik ki. A zeneiparnak azonban a kiadók egyik legnagyobb bevételét jelentik a szerzői jogdíjak. A zenészek ugyanakkor a legtöbb pénzt az élő fellépéseikkel keresik, amiknek viszont szinte semmi közük sincs saját termékeik szerzői jogához. Ezért került krízishelyzetbe a fájlcserélő rendszerek megjelenésével a zeneipar, míg az előadóknak minden korábbinál több lehetőségük van.

Hollywood és a zeneipar teljesen elégedett a jelenlegi rendszerrel és esze ágában sincs változtatni rajta. Addig ragaszkodnak hozzá, amíg csak lehet. A 20. század ipari gigászai nem akarnak csak úgy eltűnni a történelem porondjáról, ezért próbálnak meg minden elképzelhető akadályt a változások útjába gördíteni és megtartani az ellenőrzést a kommunikációs megoldások felett. Jó példa erre a távközlés szabályozása.

Benkler szerint a játék tétje most már a gazdaság és a demokrácia jövője. Egy központi irányítású modell áll szemben a behálózott társadalom biztosította nyilvánosság lehetőségével, utóbbi azonban még csak most alakul ki. Fontos ugyanakkor, hogy a felhasználók által készített tartalmakat terjesztő, kínáló platformok tiszteljék partnereiket és viszont, azaz a YouTube és más oldalak ne csak a pénzszerzés lehetőségét lássák ezekben a videókban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • remark #64
    "még akkor is ha a szándék és a lehetőség megvan arra, hogy a kettő együtt változzon"

    Úgy értem hogy a szándék megvan arra hogy együtt változzon, és a lehetőség megvan arra hogy egyáltalán változzon (ergo van bánya).
  • remark #63
    "A pénz is éppen olyan árú mint a többi, ha többre van szükség, emelkedik az ára (pénz esetében vásárlóerő)"
    Ha fluktual a vásárlóereje, akkor nem stabil. Nem stabil pénzrendszert akarunk? Most is változik össze-vissza, és pont ez a baj, ráadásul a reálgazdasági folyamatoktól teljesen függetlenül. Tehát az nem jó és elkerülendő, hogy a pénz vásárlóereje össze-vissza ugrálhasson. A lényeg az lenne, hogy a reálpiaci változásokat jól kövessék a pénzrendszerben beálló változások. Lejjebb még ezt a gondolatot tovább folytatom.

    (Egyébként a pénz nem olyan áru mint a többi, mert minden kockázat nélkül lehet tartalékolni, ezáltal betartani a piacnak, ahol felmegy a "pénz ára" és aki ilyenkor a tartalékolt pénzét a piacra dobja, kaszál. Ez a másik probléma, a pénzkibocsájtás problémáján kívül, és csak megemlítem, hogy a piac erre sem ad megoldást. Sőt, maga a piac teszi lehetővé hogy ezen tulajdonságát a pénz nevű jószágnak ki lehessen használni. -De ezt most csak így felvetettem.)

    "ha az ára annyira megemelkedik, hogy a piacon instabilitást idézne elő akkor más árú is beszáll a pénzpiacra mert növekszik a csereértéke (pl. arany mellé ezüst is beszáll)."
    Te most ugrottál a fedezetre. Mi a pénz mennyiségéről beszéltünk (tehát hogy ki és hogyan bocsájt ki vagy nem bocsájt ki PÉNZT), és nem a pénz fedezetéről. Azzal hogy még több fedezet lesz, pénz maga nem lesz hirtelen a rendszerben. Hacsak nincs valaki aki az új fedezet megjelenését látva új pénzt nem bocsájt ki. Na de ez a kérdés, hogy ki ez? És az a valaki, akinek ilyen joga van, az másokat megtévesztve dönthet úgy hogy visszavon pénzt, vagy kibocsájt pénzt, ezzel manipulálva a reálgazdaságot pontosan úgy ahogy már többször leírtam, hogy jelenleg így történik.

    "...a pénznek valós mértéknek kell legyen..."
    Mi volt a baj a függetlenségi háborúban vagy után nyomott papírpénzzel? Nem töltötte be a szerepét? De. Az egyetlen baj vele ha jól tudom az volt, hogy nem illeszkedett az európai kamatszedő központi banki modellbe, ezért mindenáron meg kellett buktatni. Meg is buktatták. Erővel.
    Másrész az aranyfedezetű pénz nem valós. Bizonyos értelemben ugyanolyan fiat money mint a mostani, mert akárki mondhatja hogy ennyi vagy annyi arany áll rendelkezésre fedezetként, és senki se fog elmenni megszámolni hogy mennyi az annyi. Az aranyfedezet önmagában semmire sem biztosíték, szimplán manipulálható, hacsak nincs megbízható elszámolás mögötte, de ha meg megvan a megbízható elszámolás, akkor a fiat money is tökéletes!

    "mennyisége nincs senki ellenörzése allatt, ha nagy a kereslet többet ér ha többet ér érdemesebb termelni és gyorsabban növekszik a mennyisége, ha csökken az értéke kevesebbet fognak termelni"
    Ergo teljesen nyilvánvaló hogy az aranyfedezetű pénzrendszer a rendelkezésre bocsájtott nemesfém-fedezet mennyiségének szabályozásával manipulálható. A nemesfém nem olyan mint a birka, hogy bárkinek lehet. Vagy van bányád, vagy nincs. Ha van, akkor manipulálhatod a piacot kedvedre, ha nincs, akkor azt nyeled le amit a többiek mondanak.
    Az sem normális hogy az aranykitermelés munkaerőigénye áll szemben azon termékek munkaerőigényével amely termékek termelésével a gazdaság adott esetben növekedni akarna. Semmi biztosíték nincs arra, hogy a piac az egyik tevékenység (pl. programozás) növekedését "kompenzálni", vagyis követni tudja az aranykitermelés növelésével. Mert ha nő a programozással előállt érték, és csak nő és nő, de a pénzmennyiség nem növekszik, akkor mi az alternatíva? A karriertanácsadó iroda a rengeteg programozónak az ajánlja hogy képezze át magát bányásznak? Nem lehet csak így váltani.
    Tehát a bányászat költségessége, és ezen költségek megváltoztathatatlansága, a költségtényező rugalmatlansága betart az egész gazdaságnak, mert nem feltétlen UGYANAKKOR kifizetődő az aranyfedezetet bővíteni mikor arra épp szükség lenne. Mikor könnyű aranyhoz jutni, akkor aranyhoz jutnak, és bővül a pénz, mikor nem könnyű, akkor meg nem. Tehát a reálgazdaságtól teljesen függetlenül növekszik a pénzkészlet, arról nem is beszélve hogy megsemmisíteni hogyan lehet az aranyfedezetet, mikor a reálgazdaság szűkül? Szűkülő gazdaságban az aranybirtokosok ingyen élnek vagy mi?
    Így a társadalom figyelme megintcsak a PÉNZ megszerzésére irányul, és nem az értékteremtésre. Azaz ugyanaz a probléma áll elő mint ami ma is van. A pénzközpontúság már több birodalom hanyatlását okozta (görögök? rómaiak? spanyolok?). Ez egy alapvető, de nehezen megérthető és így nehezen megoldható probléma, amire a piaci mechanizmusokkal szvsz esélytelen küzdeni.
    Arról meg már írtam hogy a pénzmennyiség és a fedezetmennyiség kapcsolatát igazgató testület korruptsága önmagában is felboríthatja a rendszert. Elegendő aranyfedezet esetén is okozhatnak pénzszűkét és aranyszűke esetén is növelhetik a pénzmennyiséget, megbízható elszámolás hiányában. És az elszámolás könnyen válik megbízhatatlanná, lásd az általad is emlegetett tartalékráta rendszert.

    Tehát az egész szabad piacos elmélet addig jó a pénz esetében, míg bele nem gondolunk. Mert az alap elképzelésben van valami, de az egész megvalósíthatatlan, mert pontosan a prblémákra nem kínál megoldást. Tehát egy kicsit más szerkezetű, de a jelenlegivel megegyező problémákkal (a korrupcióval) küzdő rendszert kapnánk.

    "Magát a pénzt lehetetlen hamisítani mert aranyat még nem lehet semmiből csinálni"
    Az egy dolog, de a meglévő pénz mennyiségéről akkor lehet hazudni amikor akarsz. Lehet higítani, és azt hazudni hogy több lett. Lehet elvenni másoktól, és azt hazudni hogy a miénk. Persze írod hogy ez bűn, na de mi a biztosíték hogy a bűn nem történik meg? Semmi. A jelenlegi pénzrendszerrel is a bűn (a korrupció) a baj. Te felajánlasz egy rendszert ami mindenre megoldást ad, csak a korrupcióra nem. Ezért írtam azt hogy ígyis egy ugyanazon problémákkal küzdő rendszert kapnánk.

    "a kitermelése meg közel annyiba kerül mint a vásárlóereje"
    Ez egy feltételezés. Te magad mondtad, hogy a vásárlóerő változik, ahogy a kitermelés költsége is változik, ráadásul a kettő egymástól függetlenül. De igazából pont ezt fejtettem ki feljebb már. Mivel az arany vásárlóereje nincs összefüggésben a kitermelés költségeivel, ezért az arany mennyisége nem tud a rendszer korrumpálása nélkül rugalmasan a reálgazdasági változásokhoz igazodni. Na most jól leírtam egy hosszú történetet egy mondatban, remélem érthető. De mondom, erről írok feljebb is.

    Én megírtam, hogy a legfőbb baj, az a korrupció ma is, tehát az, hogy aki a pénzt forgalomba hozza, az saját céljai elérése érdekében hozza vagy nem hozza forgalomba, miközben a közösség (kvázi a piac) érdekeinek a szem előtt tartásával kellene. Tehát ez a probléma, erre keresünk választ. A piac erre nem ad választ.

    Összefoglalva tehát az aranyfedezetű rendszer a következő pontokon nem teljesíti az elvárásokat:
    -A pénz mennyisége nincs automatikusan összhangban a pénz fedezetének a mennyiségével, az ezt felügyelő adminisztráció esetleges korruptsága miatt.
    -A fedezetet csak az tudja növelni, akinek lehetősége van rá. Lehetséges hogy egy jól teljesítő gazdaságnak nincs lehetősége rá, így egy általánosságban rosszul, de aranytermelésben jól teljesítő közösség kihasználja a jól teljesítő gazdaság hátrányos helyzetét.
    -A fedezetnövelés esélyének megléte esetén sem feltétlen változtatható a fedezet a reálgazdaság változásának függvényében. A csökkentés elviekben problémás, a növelés korlátai meg nem esnek egybe a gazdaság növekedésének korlátaival, tehát a kettő egymástól függetlenül változik, még akkor is ha a szándék és a lehetőség megvan arra, hogy a kettő együtt változzon.
    -A már meglévő fedezet mennyisége manipulálható, mert a fedezet tényleges mennyisége nem ellenőrizhető az ellenőrzés fizikai korlátai miatt.

    A fentiek közül néhány, a megbízható adminisztráció beiktatásával megoldható. De a megbízható adminiszráció fiat money esetén a fenti problémák közül az összeset megoldaná, ezért a megoldás nem az aranyfedezet, hanem a megbízhatóság megteremtésében van.

    Na most a fentieket anélkül szedtem össze, hogy bármihez is akár egy kicsit is konyítanék (hivatalosan ;-) ). Tehát ha hülyeséget írok, akkor valószínüleg tök egyszerű lesz leírnod, hogy miért írok hülyeséget. De ha nem ilyen egyszerű, akkor az azt bizonyítja hogy helyesen látom azt hogy az aranyfedezetű, piaci szabályozás alatt álló pénzrendszer nem ad semmilyen megoldást a jelenlegi problémáinkra.
    Ebből következik az egész szabad piaci rendszer automatikus, beépített korruptsága, ergo az sem ad semmilyen megoldást a mai problémáinkra. És most nem azt mondom hogy nem az a kisebbik rossz. Hanem azt, hogy az sem jó. De a kisebbik rossz, az nem elég jó.
  • BlackRose #62
    Az a fikció, hogy ilyen dologra szükség van. A pénz is éppen olyan árú mint a többi, ha többre van szükség, emelkedik az ára (pénz esetében vásárlóerő), ha az ára annyira megemelkedik, hogy a piacon instabilitást idézne elő akkor más árú is beszáll a pénzpiacra mert növekszik a csereértéke (pl. arany mellé ezüst is beszáll). Szóval egy elképesztő fikció és mitosz, hogy a pénz mennyiségének követnie kell a gazdaság növekedését (nem káros mert ha igen akkor hoszabb távra lehet kalkulálni, de nem kötelező). Persze egy valamit figyelembe kell venni (és ha elolvasod a linkelt könyvecskét akkor talán világos lesz), amit pl. maga Isac Newton is annak idején mondott... az pedig, hogy a pénznek valós mértéknek kell legyen (árú esetében a legpraktikusabb a tömeg mert egydimenziós mérték). Persze ennek a mértéknek adhatunk valami fiktív nevet, de ez nem szabad változzon (pl. a font sterling, 1 font sterling ezüst volt ma már persze nem jelent semmit csak egy imagináris egység).

    Szóval a konkrét válasz a következő: a pénzt a piac kezeli, mennyisége nincs senki ellenörzése allatt, ha nagy a kereslet többet ér ha többet ér érdemesebb termelni és gyorsabban növekszik a mennyisége, ha csökken az értéke kevesebbet fognak termelni, ha túl megnő az értéke a következő legmegfelelőbb árú (ezt szintén a piac választja ki és nem valami központi határozat) helyetesíti azt a mennyiséget amelynek hiánya zavarja a piac működését. Ez nem lehetetlen, ez igy volt, igy született, a baj ott volt, hogy a hatalomnak ez nem felel meg mert ő akar mindent ellenörizni, és ha a pénzt ellenőrzi akkor mindent ellenőröz. Persze mégegyszer mivel nem praktikus a nemespénz mint közvetlen fizetőeszköz akkor bankban vigyáznánk és papír bizonyítványal fizetnéánk (vagy elektrónikus bizonyítvánnyal). Az államnak persze itt egy dolga van, a bank nem adhat sem papír sem elekrtónikus bizonyítványt nem létező nemesfémre, ha kiad akkor az csalás vagyis bűn. Ez volt egyébként a gond, hogy amikor nemesfémpénz volt de már léteztek bankok akkor az állam megengedte az úgynevezett fractional-reserve banking-ot vagyis pl. én beadok a bankba 100 gram aranyat a bank nekem kiad egy papir bizonyítványt, mivel tudja, hogy valószínűleg nem jövök visszakérni az aranyat akkor kiad másnak is papir bizonyítványt mint hitelt, mert arra számít, hogy majdnem soha senki nem kéri ki az aranyat mert nem praktikus cipelni, és így szintén infláció van mert kamatot szed be az értéktelen papirbizonyítványra az pedig a forgalomban levő pénzt helyetesítő papirok vásárlóerejét hígitja. Amikor ez túl érezhető akkor mindenki szalad a bankba az aranyért de mivel sokkal több papír van mint arany a bank képtelen kiadni az aranyat a papír helyett. Ezek voltak a bank run ahogy mondták. Ez nem a pénz miatt volt hanem a bank által hamisított pénz helyetesítő papirbizonyítvány miatt. Magát a pénzt lehetetlen hamisítani mert aranyat még nem lehet semmiből csinálni, a kitermelése meg közel annyiba kerül mint a vásárlóereje (ha pénz) most amikor nem pénz akkor persze azek az arányok is mások mert a csereértéke kisebb mint ha pénz lenne.
  • remark #61
    En irtam hogy engem konkretan mi erdekel, espedig az, hogy van-e valasza a szabad piacnak arra a penzrendszerrel kapcsolatos egyik kozponti problemara hogy ki bocsajtsa ki a penzt. Mas szoval hogyan valositja meg azt hogy pontosan annyi kamatmentes penz keruljon forgalomba ami tukrozi a realgazdasag valtozasait.

    Mert ha erre nincs valasz, akkor a szabad piac az egy álom, egy fikció.
  • BlackRose #60
    :) Elhiheted nekem, 100 év mulva néhány vén emberen kívül a földön ma élő emberek közül senki sem fog élni, de a következő generációk is éppen úgy fognak hinni a legtöbb marhaságban mint most. A hülyeség, valahogy könnyen öröklődik és lép át generációkról generációkra.

    Ami a pénzt illeti, konkrétum... hát a pénz 100 évvel ezelőttig valódi pénz volt, persze akkor is (már a Rómaiak idejében) hígították, amikor háborúztak, más ólcsó fémeket kevertek bele, de soha nem lehetett teljessen semmiből csinálni mint most. És persze határokon belül próbálták ellenőrizni mint hivatalos fizetőeszközt úgy, hogy csak azt lehetett használni amiben a helyi fejedelem pofája volt verve. Mind az amit pl. az EUR-óval akarnak elérni és politikai módszer szükséges a valódi pénznél természetes, automatikus. A pénz nem volt soha tökéletes de csak a 20. század kollektivista baromjainak sikerült teljesen tönkretegyék. Különben ha valójában érdekel a pénz története ajánlom Rothbard könyvecskéjét http://mises.org/rothbard/rothmoney.pdf

    Nem muszáj elhinni, de nem árt elolvasni, mert történelmi tényeket is feltár.
  • remark #59
    Ilyenkor erti meg az ember hogy mi az ertelme a halalnak. Ha nem lenne halal, akkor nem lenne valtozas sem, es fejlodes sem.
  • remark #58
    "Legyen a pénz valódi piaci érték és nem hatalom által diktált és ellenörzött semmi amiért valaki (a hatalom és azok akik közel álnak) valamit kap cserébe."

    Meg mindig nem irsz konkretumot, csak egy elmeletet. "Legyen a penz valodi (piaci) ertek". Errol almodozik mindenki evszazadok ota, hogy a penz legyen ertek.

    De visszateve az eredeti temankra: nem akarom elhinni hogy abban a sok konyvben amit olvastal egyetlen egyben sem volt leirva pontosan hogy kinek az iranyitasa alatt kellene allnia a penzkibocsajtasnak, merthogy errol szol a vita.
    A penzrendszerrel mindig az a problema, hogy valaki kezeben van. Es ha valaki kezeben van, akkor az a valaki nyomast tud gyakorolni a valodi ertekkel (pl. 1 kg kenyer) kereskedokre, igy rovid uton atveszi az iranyitast a gazdasag es igy a tarsadalom felett. (Ezert irtam azt hogy a tarsadalomiranyitas egyik alappillere a penzrendszer.)
    Ha a "piac kezeben van" a penzkibocsajtas, akkor ez szamomra azt jelenti hogy valamilyen modon minden ertektermelo a maga altal termelt erteket sajat maga bearazza, a "sajat valutajaban", es az egyes sajat valutak kozotti valtoszamok allitodnak fel a kereslet-kinalat fuggvenyeben. Mint mikor ugy kereskedunk a reszvenypiacon, hogy nincs penz, hanem "megvan szabva" (a szabad piac "megszabta") hogy pl. 2 MOL reszveny 3 OTP reszvenyt er. Es nem mindketto penzbeni erteke van meghatarozva. De ez nem mas mint az arucsere modern formaja. Szoval nyilvanvalo hogy nem errol beszelsz.
    De akkor meg mirol? Meg ha a penzt magat a piac arazza is be (ami onmagaban egy kvazi bearazas, es manipulalhato, ergo ez se mukodik jol, de megprobalok nem csapongani), akkor is van akinek a penz KIBOCSAJTASA a kezeben van. Ez volt az alap kerdesem. Mert az aki kibocsajtja, az elonyben van a tobbi arucikkel kereskedovel szemben, gondolom benne van a tankonyveidben az hogy mik ezek az elonyok, a lenyeg hogy igy van.
    Tehat a penzzel kapcsolatban 2 elonyt kell elvenni (mar ami a fenti gondolatmenetet illeti): 1) nem szabad hogy valaki onhatalmulag kibocsajthasson fizetoeszkozt (aranyhoz is lehet "onhatalmulag" jutni, az nem old meg semmit) 2) nem szabad hogy a penz mint "commodity" lenyegesen elonyosebb tulajdonsagokkal rendelkezzen mint barmelyik masik arucikk (pl. minden arucikkre van ertekcsokkenes, a penzre miert nincs? ja hogy ott van az inflacio? nem, az nem UGY ertekcsokkenes, az manipulacio, pluszado, azaz rablas, de ezt te is tudod).

    Tehat meg egyszer utoljara megprobalok valaszt kapni a kerdesre: a szabad piac milyen megoldasokat kinal a penzrendszerrel kapcsolatos problemakra? Mert amig nem kinal, addig nincs szabad piac, az egesz csak egy megvalosithatatlan elmelet, ergo semmirol sincs ertelme beszelgetnunk ami a szabad piachoz kapcsolodik. (Az, hogy mennyire mukodik vagy nem mukodik a szabad piac, az mas kerdes, arrol rigidussal beszelgetsz, vagy ha jol latom akkor mar nem.)
  • BlackRose #57
    Tűz és víz.. túl messze vagyunk egymástól nincs értelme a további dumának, mondhatod, hogy semmit sem vettem fel abból amit irtál és én is mondhatom, hogy te nem vettél fel. Mindenesetre, nem is fontos, úgyxsem váltsuk meg a világot. A Tőkét tanulmányoztam DE NEM CSAK AZT, hanem Hayek, Mises, Böhm-Bawerk, Ricardo, Walras, Buchanan, Friedman műveit is, és pl. Keynes-t is (inkább azon alapszik a mai makrogazdagág nem Marx-on persze sok némely dolgokban megegyeznek), Polányit, Galbright-ot, és többek között Gyúrcsány fél istenét Giddens-et is, és még sok másikat. Kb. 10-15 év allatt elég sok időt tudtam ráfordítani ezekre a dolgokra. Többek között a mikrogazdaság és vállalatirányitást is tanulmányoztam pl. Coase, Drucker, és mások műveit is. És mondok valamit, 10+ éve dolgozok is néhány különböző cégnél a világ különböző részeiben. Lehet, hogy minez nem elég és mindent tévesen tudok, na mindegy nagyon nehéz lesaz az évtized allatt kialakított világnézetemet megváltoztatni főleg ha figyelembe vesszük, hogy mindent elolvastam ami megváltoztathatná és tehát semmi újjat nem fogok hallani. Ezért nincs értelme, nekem nem fontos, hogy téged vagy akárkit meggyőzzelek, hogy az én világnézetem a pontosabb, és mivel te meg nem tudsz éngem meggyőzni akkor mi az értelme a további dumának.
  • rigidus #56
    > A tőke a termelőeszközök, infrastruktúra.

    Az mar egy mas kerdes, hogy mit kezd azzal a halmozattal (ezen a gondolaton nem mentem vegig). Infrastrukturakra csereli, egyik oldalrol hajtja maga fele (politikai nyomas), masik oldalrol pedig hivja a termeloretegeteget az altala biztositott munkalehetosegek fele. Magyarul: a tokenek valo kiszolgaltatottsagba.

    > A pénz amely a rendszerben forog és megtakarításnak nevezel az valójában csak valakinek kölcsön formájában szolgál, hogy tőkét (termelőeszközt) vásároljon amiért a pénz tulajdonosának kamatot fizet (a banknak a bank meg a pénz tulajdonosának adja át egy részét).

    Most idekeverted a hitelrendszert (minek?), holott meg ertekcserenel es tokenel voltunk.

    > A Marx könyvében semmi mást nem találsz csak egy csomó téves baromséágot. Matematikát találsz de logikailag téves tehát nem alkalmazható.

    Tobbek kozott arra a "csomo teves baromsagra" epul a mai makrookonomia. Kozgazbol biztos azert tanitjak a makrookonomiat (mely targyat lenyegeben Marx alapitott) mert baromsagokat irkalt. Azert azt elmondom neked, hogy azok a kozgazdasz professzorok sem mernenek ilyet mondani akik Marx-szal nem szimpatizalnak. Sot akademikus korokben eppen, hogy elismeressel beszelnek rola.

    Ugyhogy ezek utan mar komolyan erdekelne, hogy melyek azok a dolgok amikben "baromsagokat" irkalt es te milyen matematikai modellekkel tudod cafolni?

    > Kizsákmányolás nem létezik.

    En vazlatosan igazoltam, hogy igen. Te tettel egy halom kijelentest, hogy nem de az allitasaidat nem vezetted vegig es nem igazoltad.

    > Kizsákmányoláshoz egy dologra lenne szükség az nélkül ugyanis nem létezik kizsákmányolás. Ez pedig az űgynevezett "igazságos ár" ami egy fantasztikus mese

    Ervek? Allitasok igazolasa?

    > valaminek az ára először is relatív és kimondottan az határozza meg, hogy mekkora a kínálat és a kereslet.

    Az ismeros rizsa... A kinalat es kereslet kozott mi az a tenyezo - amit nem emlitettel - es kozvetlenul ez az ami az arkepzest befolyasolja? - bent van ez is Marx konyveben, sot egyetemi tananyag ugyhogy nem kerdeztem nehezet.

    > Ha az elvégzett munka teljes értékét maguknak akarják akkor a termelő eszközökkel kell rendelkezniük ezt meg csak úgy lehet ha megtakarítésuk elegendő, hogy a termelő eszközöket birtokolják.

    Na, lassan utolered a gondolataimat. Ugyanis abban a pillanatban ha tomegesen megerosodnenek gazdasagilag, azt a rendszer eszre veszi (a bankszamlad, bankkartya hasznalatod nyitott a szamukra), igy ujabb terheket ro ki rajuk (uzemanyag arak, uj adok, vamok), ha nem tenne akkor megerosodnenek es hosszu tavon kozossegi alapon mar konkurenciat tudnanak jelenteni a tokeseknek. Magyarul, amig ez a korrupt rendszer iranyit addig a kisemberek akarhogy kapaloznak terden maradnak. Es ez nem kizsakmanylas?

    > Ha valami szabad akkor az azt jelenti, hogy senki sem uralja és ellenőrzi, mond melyik hatalom akar ilyen rendszert?

    Egy se, amig ott tartunk, hogy hatalmak es birodalmak leteznek.

    > Szóval senki sem mondta, hogy az élet egy délutáni séta a parkban, csak Marx és mégnéhány félhülye akarja elhitetni velünk, hogy igen is a világon mindenből van bőségesen csak valaki elveszi mindet.

    Az agyam eldobom. Na, emberek, igy kell meggyozodessel hulyesegeket irkalni. Marx egyik fontos tetele eppen a korlatozott eroforrasaink felelesere figyelmeztet. A kapitalizmus a veges eroforrasokat armanipulaciokkal "szabalyozza" ami csak latszatszabalyozas, mivel a tokenek mindig rendelkezesere allnak, a fogyo eroforrasokert pedig ujabb vamot ronak ki a fogyasztoknak ami latszolag csokkenti a keresletet. Pl. hallottal mar olyat, hogy olajipari vallalatok csokkentik a kitermelest mert fogyoban vannak a keszleteik? Nem, mert magasrol tesznek ra, hogy mibol mennyi van, pont ugy mint mindenki mas. Az, hogy az egyszeru halando fog otthon sporolni belole a megnovekedett arak miatt az egy mas kerdes, ettol meg a koolajkitermelest evrol-evre noveljuk.

    Osszessegeben pedig azt tudom mondani, hogy te se A Toke-t nem olvastad se a matematikai modelleket nem elemezted es ilyen alapokon meggyozodessel allitassz dolgokat az adott kerdesben. Katasztrofa.
  • rotaboy #55
    Nagyon dicséretes. De ne feled a könyvek nem istenek. A könyveket gyarló emberek írják. Aki könyvet ír nem feltétlenül jó ember, pláne nem mindentudó. Egyedül a kétkedés az ami előre viszi az embereket. Ebben különbözünk a többi állatól. Mi nem csak hiszünk és bizakodunk, hanem kétkedünk is.