Berta Sándor
A szerzői jogi csata csupán félelem az ismeretlentől
Az idei Ars Electronica nevű rendezvény mottója: A New Cultural Economy. Az eseményen tudósok, gazdasági szakemberek, valamint művészek beszélgetnek a szellemi tulajdon határairól a digitális médiák korszakában és egy esetleges új kulturális ökonómia kialakításáról.
A szakemberek egyike Joichi Ito volt, a Creative Commons ügyvezetője, aki szerint minden eddiginél könnyebbé kell tenni az információkhoz való hozzáférést. Tanácsadóként és befektetőként kapcsolatban áll a Flickr, a Technorati, a Twitter, a last.fm és a Six Apart cégekkel. Egyúttal tagja számos nonprofit szervezet, például a Mozilla Alapítvány a Global Voices és a WITNESS emberi jogi csoport igazgatótanácsának.
"Fontos, hogy megtárgyaljuk a számítógép és az internet által kialakult új kultúra gazdasági aspektusait és keressük az együttműködés lehetőségét, mivel csak így lehet a politikai és a jogi problémákat megoldani. A hagyományos médiaiparnak a szerzői jogi törvények szigorítására vonatkozó törekvései nem jelentenek mást, mint félelmet az ismeretlentől. Ezért próbálunk meg hibrid modelleket kifejleszteni" - hangsúlyozta Joichi Ito.
S hogy miért van szükség a változtatásra? Ito így érvelt: "Az internet és más számítástechnikai, valamint kommunikációstechnológiai fejlesztések egy új kultúra kialakulását tették lehetővé. Ebben már mindenki aktívan részt vehet. A legjobb példa erre a Wikipedia. Azonban a technológiák által megváltozott környezet lehetőségei még ezen is túlmutatnak. Évek óta beszélgetünk az új kultúrában rejlő lehetőségekről és eddig már számos technikai kérdést megoldottunk. Azonban még vannak megoldásra váró politikai és jogi problémák. Ahhoz, hogy ezeket is megoldhassuk, meg kell vizsgálnunk a tudás megosztását biztosító kultúra gazdasági vonatkozásait."
"Az egyik kulcsot, amelynek a világháló is a sikerét köszönheti, a nyílt technikai specifikációk jelenthetik. Az emberek vevők ezekre, azonban még ki kell fejlesztenünk a megosztás technikai, jogi és társadalmi, valamint együttműködési lehetőségeit. Az egyik megoldás lehet a Creative Commons licenc. Amíg a kormányok a jogi kereteket alakítják ki, addig a fejlesztőknek és a felhasználói közösségeknek a megoldások megalkotásán kell dolgozniuk."
A szakember úgy vélte, hogy emellett le kell csökkentenünk a kultúrában való részvétel tranzakciós költségeit. A tartalmaknak lehetőleg azonnal rendelkezésre kell állniuk, mindenféle vizsgálatok, ellenőrzések nélkül. Ehhez új szabványokat kell kidolgozni, amelyeknek köszönhetően később a programok számára is értelmezhető licenceket és a szerzői jogot tiszteletben tartó alkalmazásokat fejleszthetünk ki. A 21. században a társadalom birtokában lévő szellemi tulajdon egyre nagyobb jelentőségűvé válik, mind gazdasági, mind kulturális értelemben.
"Azonban még jelenleg is számos olyan törvény létezik, amelyek megakadályozzák vagy jelentősen megnehezítik az információk és a kulturális javak megosztását, illetve az ezt lehetővé tévő eszközök létrehozását. Elég csak például a digitális másolásvédelmekre gondolni. Fontos, hogy leszögezzük: a nyílt fejlesztők nem a szerzői jogvédelem ellen vannak. Mi csak azt szeretnénk, hogy ha a felhasználók választhatnának, meglenne ehhez a joguk. Világos, hogy ahhoz, hogy valami a társadalom egésze számára elérhető legyen, meg is kell védeni. A feladatunk most elsősorban az, hogy egyre több céget és gyártót vegyünk rá a Creative Commons elfogadására, szolgáltatásaikba való integrálására. Ezenkívül a licencet az eddiginél többet kell reklámoznunk és egyúttal hozzá kell igazítanunk az egyes országok meglévő jogi szabályozásához. Eddig ez 47 államban sikerült" - mondta végül Joichi Ito.
A szakemberek egyike Joichi Ito volt, a Creative Commons ügyvezetője, aki szerint minden eddiginél könnyebbé kell tenni az információkhoz való hozzáférést. Tanácsadóként és befektetőként kapcsolatban áll a Flickr, a Technorati, a Twitter, a last.fm és a Six Apart cégekkel. Egyúttal tagja számos nonprofit szervezet, például a Mozilla Alapítvány a Global Voices és a WITNESS emberi jogi csoport igazgatótanácsának."Fontos, hogy megtárgyaljuk a számítógép és az internet által kialakult új kultúra gazdasági aspektusait és keressük az együttműködés lehetőségét, mivel csak így lehet a politikai és a jogi problémákat megoldani. A hagyományos médiaiparnak a szerzői jogi törvények szigorítására vonatkozó törekvései nem jelentenek mást, mint félelmet az ismeretlentől. Ezért próbálunk meg hibrid modelleket kifejleszteni" - hangsúlyozta Joichi Ito.
S hogy miért van szükség a változtatásra? Ito így érvelt: "Az internet és más számítástechnikai, valamint kommunikációstechnológiai fejlesztések egy új kultúra kialakulását tették lehetővé. Ebben már mindenki aktívan részt vehet. A legjobb példa erre a Wikipedia. Azonban a technológiák által megváltozott környezet lehetőségei még ezen is túlmutatnak. Évek óta beszélgetünk az új kultúrában rejlő lehetőségekről és eddig már számos technikai kérdést megoldottunk. Azonban még vannak megoldásra váró politikai és jogi problémák. Ahhoz, hogy ezeket is megoldhassuk, meg kell vizsgálnunk a tudás megosztását biztosító kultúra gazdasági vonatkozásait."
"Az egyik kulcsot, amelynek a világháló is a sikerét köszönheti, a nyílt technikai specifikációk jelenthetik. Az emberek vevők ezekre, azonban még ki kell fejlesztenünk a megosztás technikai, jogi és társadalmi, valamint együttműködési lehetőségeit. Az egyik megoldás lehet a Creative Commons licenc. Amíg a kormányok a jogi kereteket alakítják ki, addig a fejlesztőknek és a felhasználói közösségeknek a megoldások megalkotásán kell dolgozniuk."
A szakember úgy vélte, hogy emellett le kell csökkentenünk a kultúrában való részvétel tranzakciós költségeit. A tartalmaknak lehetőleg azonnal rendelkezésre kell állniuk, mindenféle vizsgálatok, ellenőrzések nélkül. Ehhez új szabványokat kell kidolgozni, amelyeknek köszönhetően később a programok számára is értelmezhető licenceket és a szerzői jogot tiszteletben tartó alkalmazásokat fejleszthetünk ki. A 21. században a társadalom birtokában lévő szellemi tulajdon egyre nagyobb jelentőségűvé válik, mind gazdasági, mind kulturális értelemben.
"Azonban még jelenleg is számos olyan törvény létezik, amelyek megakadályozzák vagy jelentősen megnehezítik az információk és a kulturális javak megosztását, illetve az ezt lehetővé tévő eszközök létrehozását. Elég csak például a digitális másolásvédelmekre gondolni. Fontos, hogy leszögezzük: a nyílt fejlesztők nem a szerzői jogvédelem ellen vannak. Mi csak azt szeretnénk, hogy ha a felhasználók választhatnának, meglenne ehhez a joguk. Világos, hogy ahhoz, hogy valami a társadalom egésze számára elérhető legyen, meg is kell védeni. A feladatunk most elsősorban az, hogy egyre több céget és gyártót vegyünk rá a Creative Commons elfogadására, szolgáltatásaikba való integrálására. Ezenkívül a licencet az eddiginél többet kell reklámoznunk és egyúttal hozzá kell igazítanunk az egyes országok meglévő jogi szabályozásához. Eddig ez 47 államban sikerült" - mondta végül Joichi Ito.
