SG.hu·
AMD: DirectX 11 és OpenCL a hibrid chipeknél
Az AMD e két motorral aknázná ki a hibrid chipekben, pontosabban azok grafikus vezérlőiben rejlő lehetőségeket. Addig is a kétchipes Radeon HD 4870 X2 kártyákkal mosnák le a pályáról az nVidiát.
A kisebbik processzorgyártó egyre magabiztosabb, legalábbis ami a grafikus szegmenst, illetve a hibrid fejlesztésekkel kapcsolatos terveit illeti. A múlt héten Reykjavíkban megtartott GPG CTO Technology Day során az AMD technológiai igazgatója beszélt a terveikben szereplő technológiákról, valamint az itt végrehajtott változásokról. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik platformot választják, mivel az egységes megoldások, a számos gyártó által közösen alkalmazott "motorok" sokat segíthetnek a hibrid chipek elterjedésében.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mely technológiákkal aknázzák majd ki a beépített grafikus vezérlők erejét. Ezeket az eddigiektől eltérően most általános jellegű számításokra (is) be szeretnék fogni, amiben a Microsoft részéről a DirectX 11, a nyílt szabványok oldaláról pedig az OpenCL segíthet majd. Az AMD eddig saját megoldását, a Close-to-Metal platformot támogatta, ezt azonban feladták, mivel az nVidia által CUDA néven fejlesztett rivális túlzottan erősnek és vonzóbbnak tűnt. A DirectX 11 a Compute Shader technológiát, valamint a jelenleg is alkalmazott funkciók (általános képalkotás, illetve post-processing effektek) könnyebb kezelését ígéri, míg az OpenCL többek között a most elkészült OpenGL 3.0 eredményeire épít, és olyan előnyöket kínál, amelyek révén a fejlesztők könnyebben hajlanak majd a kompatibilis programok megírására.
Az AMD hibrid termékei tehát e két platformot használják majd ki (grafikus chipjeiknél jelenleg a DirectX 10 és az OpenGL 2.1 a két prominens szereplő). Azt persze még nem tudjuk, hogy a vezérlők integrálása pontosan mennyi pluszt jelent majd a teljesítményben, mindössze az tűnik biztosnak, hogy első körben gyengébb változatok kapnak majd helyet a közös tokozás alatt, ezeket pedig főként beágyazott termékekbe, illetve mobil megoldásokban szánják majd. Amint azt említettük, nagyon fontos, hogy a fejlesztők milyen platformokra támaszkodhatnak majd, ez ugyanis nagyban segíthet az új alkalmazások gyors megjelenésében és elterjedésében. Jövőre kiderül, hogyan is képzelik a hibrid generáció életpályáját.
Ami a grafikus kártyák piacát illeti, itt az AMD piacra dobta a Radeon HD 4870 X2 típust, amely állításuk szerint a leggyorsabb versenyző. Bár a GeForce GTX 280 mérete és puszta ereje révén lenyomja az egy vezérlővel szerelt kártyákat, a most megjelent zászlóshajó esetében az erőviszonyok megváltoztak. A jól sikerült chip megfelelő teljesítményt nyújt elfogadható fogyasztással, elemzők szerint pedig a vezérlők közötti gyorsabb, javított kommunikáció révén az AMD a duplázás esetén 1,8-szoros teljesítménynövekedést célozhat meg, amely négy chip egyidejű használatakor 2,5-szeres szorzót jelent majd - ez mindenképpen jobb az eddigieknél.
A kisebbik processzorgyártó egyre magabiztosabb, legalábbis ami a grafikus szegmenst, illetve a hibrid fejlesztésekkel kapcsolatos terveit illeti. A múlt héten Reykjavíkban megtartott GPG CTO Technology Day során az AMD technológiai igazgatója beszélt a terveikben szereplő technológiákról, valamint az itt végrehajtott változásokról. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik platformot választják, mivel az egységes megoldások, a számos gyártó által közösen alkalmazott "motorok" sokat segíthetnek a hibrid chipek elterjedésében.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mely technológiákkal aknázzák majd ki a beépített grafikus vezérlők erejét. Ezeket az eddigiektől eltérően most általános jellegű számításokra (is) be szeretnék fogni, amiben a Microsoft részéről a DirectX 11, a nyílt szabványok oldaláról pedig az OpenCL segíthet majd. Az AMD eddig saját megoldását, a Close-to-Metal platformot támogatta, ezt azonban feladták, mivel az nVidia által CUDA néven fejlesztett rivális túlzottan erősnek és vonzóbbnak tűnt. A DirectX 11 a Compute Shader technológiát, valamint a jelenleg is alkalmazott funkciók (általános képalkotás, illetve post-processing effektek) könnyebb kezelését ígéri, míg az OpenCL többek között a most elkészült OpenGL 3.0 eredményeire épít, és olyan előnyöket kínál, amelyek révén a fejlesztők könnyebben hajlanak majd a kompatibilis programok megírására.
Az AMD hibrid termékei tehát e két platformot használják majd ki (grafikus chipjeiknél jelenleg a DirectX 10 és az OpenGL 2.1 a két prominens szereplő). Azt persze még nem tudjuk, hogy a vezérlők integrálása pontosan mennyi pluszt jelent majd a teljesítményben, mindössze az tűnik biztosnak, hogy első körben gyengébb változatok kapnak majd helyet a közös tokozás alatt, ezeket pedig főként beágyazott termékekbe, illetve mobil megoldásokban szánják majd. Amint azt említettük, nagyon fontos, hogy a fejlesztők milyen platformokra támaszkodhatnak majd, ez ugyanis nagyban segíthet az új alkalmazások gyors megjelenésében és elterjedésében. Jövőre kiderül, hogyan is képzelik a hibrid generáció életpályáját.
Ami a grafikus kártyák piacát illeti, itt az AMD piacra dobta a Radeon HD 4870 X2 típust, amely állításuk szerint a leggyorsabb versenyző. Bár a GeForce GTX 280 mérete és puszta ereje révén lenyomja az egy vezérlővel szerelt kártyákat, a most megjelent zászlóshajó esetében az erőviszonyok megváltoztak. A jól sikerült chip megfelelő teljesítményt nyújt elfogadható fogyasztással, elemzők szerint pedig a vezérlők közötti gyorsabb, javított kommunikáció révén az AMD a duplázás esetén 1,8-szoros teljesítménynövekedést célozhat meg, amely négy chip egyidejű használatakor 2,5-szeres szorzót jelent majd - ez mindenképpen jobb az eddigieknél.
