Legalábbis egy friss brit felmérés szerint, amelyből kiderül, hogy a szakmán kívüli fiatalok túlnyomó többsége ezért marad távol a területtől. A női nem képviselőinek aránya tovább csökkenhet.
A munkavállalással, karrierépítéssel kapcsolatos kérdésekre szakosodott Crac az elmúlt hónapokban végezte el részletes felmérését a brit fiatalok körében. Ebben elsősorban arra keresték a választ, hogy miért maradnak távol a szakmától azon fiatalok, akik inkább más területeken szeretnék kamatoztatni tudásukat - a készítők némileg meglepő eredményre jutottak.
Kiderült ugyanis, hogy a nagy többségnek semmilyen ellenérzete nincs a szakma, illetve az azon belül érvényesülni igyekvőkkel szemben. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy az IT-ágazat meglehetősen jó lehetőségeket kínál, itt nincs is nagyobb probléma a jelenlegi helyzettel. A megkérdezettek 63 százaléka azonban úgy válaszolt, hogy a szakmában befutott karrier mindenképpen unalmas lenne, ezért sem választották maguknak ezt a területet. A készítők szerint mindez nagy kihívás elé állítja az érdekelt vállalatokat, amelyeknek valamilyen válasszal kell előállniuk.
"Szembesítenünk kell a fiatalokat az IT-szakma által jelentett fontos előnyökkel, ez létfontosságú lépés" - jelentette ki Mike Rodd, a British Computer Society igazgatója. A Crac másik megfigyelése, hogy a női hallgatók aránya az IT-irányultságú kurzusokon a 2001-ben mért 14 százalékról tavalyra már 10 százalékra csökkent. Éppen ezért várható a szakmabeliek arányának csökkenése is, márpedig ők általában az eredményeket illetően általában jól szerepelnek.
Érdekes módon a kifejezetten a felhasználói tudásra és tapasztalatra építő ICT A-Level megszerzésére törekvő hallgatók esetében 40 százalék körül található a nők aránya - ők szintén jó eredményekkel szerepelnek, gyakran meghaladva a fiúk pontszámait.
Igen sok embert ismerek, aki meg kizárólag projektre megy el, mert ott van egy feladat amit meg kell oldani. Ha a kihívásnak vége akkor pedig megy másikat keresni. Az angolszász világban ez teljesen elterjedt, és valóban az érdeklõdést így jól ébren lehet tartani. Kevés olyan ámerikai cég van aki azzal büszkélkedik, hogy xy 30-40-50 évet húzott le náluk (van ilyen is), a többség ilyenkor visszakérdez: miért, nem ért máshoz?
Azt aláírom, ha négy cég projektjére akarsz menni, akkor erõsen specializált (általában konkrét termék, vagy szakterület) tudást kérnek. Ennek tömeges kiszolgálására vannak a "konzultáns" cégek, akik kilóra eladnak valakit az adott terület expertjeként, néha olyasvalakiket is, akiknek közük nincs a dologhoz, csak már hallottak valakirõl aki látott olyat. Mondjuk ha Angliában is csak milla körül vannak az azért elég gáz, Mo-n is ilyen árban mennek el ezek az emberek. (Vagy szabadúszó tényleg szakértõ, vagy a konzultáns cég ennyit kér el érte.)
Ha átfogó tudással akarsz valamit kezdeni akkor kicsiknél érdemes próbálkozni, vagy sajátmagad megtalálni (esetleg megteremteni) a piacod. Egy szalagos melónál (értsd. outsourced multi) a túl általános tudás inkább hátrány, mert 1. minek pofázol bele amit már x országban jól leterveztek, 2. hamar megunod. Ilyet a fenti vágyaiddal akkor vállalj, ha meg vagy szorulva anyagilag, vagy karrierterved van amihez kell ilyesmi az önéletrajzodba.
Inkább érdemes ha bármi gond van megkeresni a megfelelõ googe csoportot, rákeresni (mert ami nálad elõjött, mint gond, az már párszáz-ezer egyéb fejlesztõnél is elõjött). Ha végképp nincs eredménye a keresésnek, mehet a kérdezés.
Én azokat jutalmaznám akik válaszolnak, prog.hu pölö ezért is egy érdekes infóforrás ...
A szakmai elõmenetel elég fontos. Ha valaki állást keres, nem azt nézik hogy milyen cégtõl jöttél, hanem azt kérdezik meg, hogy milyen ügyfelekkel dolgoztál együtt és mely moduloknál, implementációnál, adatbázis deploymentnél stb. vettél részt. Ergo a tényleges szakmai hozzáértésedet mérik fel.
A kódok amiket fejlesztettél korábban a munkáltató tulajdonát képezik, de az azok lekódolása, kiépítése során megszerzett tudás téged gazdagít. Manapság pedig egyre több fejlesztõ cserél tapasztalatot és tudást online közösségekben, fórumokon, blogokon.
Rengetegen szidják a Microsoftot, hogy mekkora mammutcég, sokmindent lenyúl, felvásárol, eltiporja a konkurrenciát. Azonban ha valaki a szemellenzõ mögé lát, hamar rájön, hogy ez a mammutcég a szakma építõpilléreinek, nekünk mekkora segítséget nyújthat! Itt van például a Microsoft's Most Valuable Professional díj, amelyet az IT közösség legaktívabb tagjainak osztanak ki. Olyan emberek lehetnek MVP-k, akik különbözõ portálokon, fórumokon válaszolnak az ott felvetett problémákra, megoldásokat kínálnak, trükköket osztanak meg.
Saját példa, Microsoft Dynamics AX fejlesztõként például itt van egy kiváló információforrás amit naponta használok: http://www.microsoft.com/Businesssolutions/Community/Newsgroups/dgbrowser/en-us/default.mspx?dg=microsoft.public.axapta.programming&lang=en&cr=US
Mindig új problémákat vetnek fel különbözõ tudással és tapasztalattal rendelkezõ emberek, amelyre MVP-k, vagy a szakmában több tapasztalattal rendelkezõk megválaszolhatnak. Vannak természetesen MS-független resourceok is szép számmal blogokon, vagy egy-egy privát domainen (http://www.mibuso.com/).
Az a baj, hogy az átlagdolgozók az IT-n belül soha nem veszik a fáradságot, hogy saját maguk utánanézzenek alaposan egy-egy probléma megoldásának, saját tudásukat kibõvítve. Maradnak a korábban említett tonercserélgetésnél...
A britek hozzáállása a munkához nemzetközi IT-berkeken belül köztudottan katasztrofális. Vállalatirányítási rendszerfejlesztõként összefutottam már fejlesztõkkel, tanácsadókkal, project managerekkel az összes kontinensrõl, de amit ez a szigetország mûvel az egyszerûen borzalmas. Kezdjük ott, hogy egy állásinterjún a brit ERP cégek kerek perec megmondják, hogy nincs rád szükségük hosszabb távon, hanem csak az adott projectre szerzõdtetnek. Saccra 90%-uk szabadúszó, ráadásul ha utazásról van szó, a legtöbbjük húzza a száját. Pénzben havonta Forintosítva milla fölött keresnek, de erõteljesen specializálódott a tudásuk. Nincs olyan általános szemléletük, mint ami hazánk IT-fiainak megvan, ezt akár papíron is alá merem írni.
Otthon az a baj, hogy sokan nem mernek nagyot álmodni és megfelelõ szakmai nyelvtudás hiányában elindulni a nagyvilágba.
Ez részben az oktatási rendszerünk hibája. Mint már említettétek, olyan dolgokat követelnek meg az egyetemeken és fõiskolákon, amire egyáltalán nincs szükségünk a gyakorlatban. Ha valaki mutat egy kis hajlandóságot a saját erõbõl való tanulásra, igen könnyen kellemetlen helyzetbe hozhatja tudásával a profokat, elõadókat - hamar kiderül, hogy valóban igaz a mondás: aki nem ért hozzá az tanítja. Szakmámhoz kapcsolódóan amit Vállalatirányítási Rendszerek néven oktatnak, az vicc :) 20 évesen többet tudtam hogy hogyan mûködik egy könyvelési, logisztikai, humán-erõforrás, vagy akármilyen tetszõleges informatikai rendszer, mint az elõadó. Ott is hagytam rövid úton ezt realizálva az otthoni oktatási rendszert és külföldön megcsináltam a szerencsémet.
Nem azt nézik itt az emberek, hogy milyen papírod van, hanem hogy mennyire értesz a munkádhoz és mennyire végzed lelkesen, lelkiismeretesen. Többek között ez is hiányzik a britekbõl, a lelkesedés - enélkül valóban unalmasnak tûnhet az informatika. Én kifejezetten élvezem, hogy szinte minden nap tanulhatok valami újat, mert mindig van valaki, aki jobban ért egy-egy dologhoz és olyan egyedi ötlettel képes elõállni, amire magadtól nem gondoltál volna.
Rengeteg kihívás, utazási lehetõség, pénz, hírnév. Errõl szól az informatika külföldön.
Ha már szóba került a ProgTerv szak (régebben progmat). Szerintetek mennyire van szüksége a gyakorlatban egy programozónak arra a szintû matek tudásra amit megpróbálnak ezeken a szakokon az ember fejébe verni?
Ööö, szóval. Elõször is, milyen IT karrierrõl beszélünk? GDF, vagy ProgTerv? Mert ugye van egy kis különbség a kettõ között. Ugye tudjuk, hogy egy komoly, egyetemi, öt éves képzésre hány embert vesznek fel, és hány végez. Hány végez öt év alatt. Hány végez jó eredménnyel öt év alatt. Ezekbõl kik azok, akik igazi szakemberek lesznek, és nem ragadnak le annál a brutál mateknál, amit 5 évig tanultak, és piacképes EMBEREK lesznek. Ugye mindenki tudja, hogy az ilyet nem lehet elintézni egy egyszerû "tanujjá fiam" mondattal?:) Mert ugye más dolog leülni a gép elé, és más dolog papíron programot írni...:)
Az egér nem gép. Univerzális szó nem létezik, mi lenne az univerzális szó értelme (oxymoron)? A gép nem tud semmit sem csinálni, az ember csinál valamit a gép segítségével a gépet alkalmazva. Az "univerzális gép" kifejezés... elfogadom, hogy nem a legjobb kifejezést alkalmaztam, inkább azt kellett volna mondanom, hogy egy adaptálható gép. Mégegyszer tanuláshoz értelemre vagy ösztönre van szükség a gépnek egyik sincs, a gépet csak utasítani lehet, utasítás nem egyenló tanításal. A tanulás annyival magasabb, hogy az új információk és utasítások tárolásán kívül modosulnak a régi információk és utasítások is, a tanulás nem elszigetelt dolog és kimondottan az értelmes (és részben az ösztönös lény mint pl. az állat) képes a már meglévõ "programjait" módosítani az új program (amit tanul) befolyására. Gép ilyen nincs. Csinálhatsz egy programot amely módosítja a meglévõ programokat a gépben de ez szintén az ember munkája nem a gépé, a gép nem képes az új program miatt az ember nélkül módosítani a meglévõ programjait, ezért nem lehet tanulásról beszélni, csak utasításról.
De igen, lehet. Hasonlóan ahhoz, hogy megtanítasz egy egeret arra, hogy megnyom egy gombot, akkor ételt kap. Az egeret nem készíted fel, más eltérõ helyzetekre, sem arra, hogy problémákat oldjon meg önmagától, mégis tanításnak nevezzük ezt a folyamatot.
Az univerzális szó, sokmindent jelenthet. Értem, hogy mire gondolsz, de számomra az univerzális géped inkább azt jelenti, hogy mindent meg tud csinálni, és akkor nem kell programozni. Ennyi erõvel a számológép is univerzális gép.
A gép egy szerszám, ez teljesen jó meglátás, de buta, mert hozzád képes az. Amiben az ember nagyon jó, az az, hogy meg tud oldani egy problémát azzal, hogy összehasonlítja egy másikkal. A gép meg abban jó (egyelõre), hogy nagyon gyorsan tud ugyanolyan problémát újra megoldani, aminek a megoldását már "megtanították" neki.