SG.hu·
Amikor az MI munka helyett csak szemetet gyárt
A mesterséges intelligencia által készített tartalom egyre több bosszúságot és bizalmatlanságot okoz a munkahelyeken.
A mesterséges intelligencia megjelenésekor sokan úgy gondolták, hogy a technológia igazi termelékenységi forradalmat hoz: gyorsabb döntéseket, pontosabb adatelemzést, könnyebbé váló irodai feladatokat és kreatív kiteljesedést. Ehelyett azonban egyre több vállalatnál egy új jelenség üti fel a fejét, amelyet a Stanford Egyetem kutatói "workslop”-nak, azaz „munkaszennynek” neveztek el. Ez a kifejezés arra a jelenségre utal, amikor dolgozók mesterséges intelligencia segítségével gyártanak látszólag profi, valójában azonban értéktelen anyagokat - ezzel nemcsak a produktivitást csökkentve, hanem a munkahelyi bizalmat is aláásva.
A Stanford Social Media Lab és a BetterUp Labs közös, folyamatban lévő vizsgálata szerint az amerikai munkavállalók 40 százaléka találkozott MI által előállított „munkaszennyel” az elmúlt hónapban. Ezek a szövegek, prezentációk vagy riportok sokszor első pillantásra hatásosnak tűnnek, valójában azonban tele vannak pontatlanságokkal, általánosításokkal vagy éppen teljesen haszontalan információkkal. Az így előállított anyagokat később valakinek ki kell javítania, rendszereznie és hasznos tartalommá alakítania, ami jelentős többletmunkát ró a kollégákra.
A kutatás számszerűsítette is a problémát: az MI által generált munkaszenny feldolgozása és javítása átlagosan 186 dollárba kerül dolgozónként havonta, ami éves szinten hatalmas veszteséget jelenthet egy nagyobb vállalat számára. Érdekesség, hogy ez az összeg alig kevesebb, mint egy ChatGPT Pro előfizetés ára, vagyis a költséghatékonyság, amellyel a cégek az MI használatát indokolják, gyakran épp az ellenkezőjébe fordul.
A pszichológiai hatások sem elhanyagolhatók. A felmérés szerint a munkatársak többsége bosszúsnak, sőt sértettnek érezte magát, amikor MI által készített, de használhatatlan tartalmat kaptak. Több mint 40 százalékuk azt is elmondta, hogy ezek után kevésbé bíznak abban a kollégában, aki a szemetet küldte nekik, sőt sokan kevésbé kreatívnak és intelligensnek ítélték az illetőt. Egy megkérdezett vezető például úgy nyilatkozott, hogy egy félreérthető MI-generált e-mail miatt órákat kellett eltölteniük azzal, hogy újraértelmezzék a tartalmát és világosan kommunikáljanak a csapat felé.
A „munkaszenny” egyik fő forrása a technológiai szektor, de a professzionális szolgáltató cégeknél is gyakori. Ráadásul nem csak az alkalmazottak hibáztathatók: a felmérés szerint az ilyen értéktelen tartalmak 16 százaléka közvetlenül a menedzserektől származik. Ez azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia használata sok helyen már rendszerszintű kényszer. A dolgozók úgy érzik, hogy vagy élnek az MI nyújtotta „könnyítésekkel”, vagy lemaradnak, esetleg a munkahelyüket is kockáztatják. Az eredmény azonban sokszor az, hogy a gyors, de felszínes MI-tartalmak többet ártanak, mint használnak. Egy pénzügyi szektorban dolgozó válaszadó például úgy fogalmazott: "Döntést kellett hoznom arról, hogy átírom-e magam a szöveget, visszaküldöm-e az illetőnek javításra, vagy egyszerűen elfogadom a gyenge minőséget.”
A probléma nem csupán egyéni szinten érzékelhető. A Stanford kutatása rámutat arra is, hogy a mesterséges intelligencia használatának valódi termelékenységi előnyei sokkal kevésbé egyértelműek, mint ahogy azt a technológiai iparág hirdeti. Egy friss brit kormányzati tanulmány például nem talált bizonyítékot arra, hogy a Microsoft 365 Copilot bevezetése érdemben javította volna a hatékonyságot az érintett minisztériumban. Az MIT egyik kutatása pedig arra jutott, hogy a szervezetek 95 százaléka semmilyen mérhető megtérülést nem tapasztalt a generatív MI-befektetéseiből.
Mindez azonban nem állítja meg a technológia terjedését. A cégek többsége eltökélt, hogy az MI-t mindennapi eszközként használja, a dolgozók pedig - gyakran saját akaratuk ellenére - alkalmazkodnak ehhez az új normához. A kérdés inkább az, hogy a jövőben sikerül-e megtalálni az egyensúlyt: hogyan lehet a mesterséges intelligencia erejét úgy hasznosítani, hogy az ne gyengítse, hanem valóban erősítse a munkahelyi kreativitást, együttműködést és bizalmat.
A mesterséges intelligencia megjelenésekor sokan úgy gondolták, hogy a technológia igazi termelékenységi forradalmat hoz: gyorsabb döntéseket, pontosabb adatelemzést, könnyebbé váló irodai feladatokat és kreatív kiteljesedést. Ehelyett azonban egyre több vállalatnál egy új jelenség üti fel a fejét, amelyet a Stanford Egyetem kutatói "workslop”-nak, azaz „munkaszennynek” neveztek el. Ez a kifejezés arra a jelenségre utal, amikor dolgozók mesterséges intelligencia segítségével gyártanak látszólag profi, valójában azonban értéktelen anyagokat - ezzel nemcsak a produktivitást csökkentve, hanem a munkahelyi bizalmat is aláásva.
A Stanford Social Media Lab és a BetterUp Labs közös, folyamatban lévő vizsgálata szerint az amerikai munkavállalók 40 százaléka találkozott MI által előállított „munkaszennyel” az elmúlt hónapban. Ezek a szövegek, prezentációk vagy riportok sokszor első pillantásra hatásosnak tűnnek, valójában azonban tele vannak pontatlanságokkal, általánosításokkal vagy éppen teljesen haszontalan információkkal. Az így előállított anyagokat később valakinek ki kell javítania, rendszereznie és hasznos tartalommá alakítania, ami jelentős többletmunkát ró a kollégákra.
A kutatás számszerűsítette is a problémát: az MI által generált munkaszenny feldolgozása és javítása átlagosan 186 dollárba kerül dolgozónként havonta, ami éves szinten hatalmas veszteséget jelenthet egy nagyobb vállalat számára. Érdekesség, hogy ez az összeg alig kevesebb, mint egy ChatGPT Pro előfizetés ára, vagyis a költséghatékonyság, amellyel a cégek az MI használatát indokolják, gyakran épp az ellenkezőjébe fordul.
A pszichológiai hatások sem elhanyagolhatók. A felmérés szerint a munkatársak többsége bosszúsnak, sőt sértettnek érezte magát, amikor MI által készített, de használhatatlan tartalmat kaptak. Több mint 40 százalékuk azt is elmondta, hogy ezek után kevésbé bíznak abban a kollégában, aki a szemetet küldte nekik, sőt sokan kevésbé kreatívnak és intelligensnek ítélték az illetőt. Egy megkérdezett vezető például úgy nyilatkozott, hogy egy félreérthető MI-generált e-mail miatt órákat kellett eltölteniük azzal, hogy újraértelmezzék a tartalmát és világosan kommunikáljanak a csapat felé.
A „munkaszenny” egyik fő forrása a technológiai szektor, de a professzionális szolgáltató cégeknél is gyakori. Ráadásul nem csak az alkalmazottak hibáztathatók: a felmérés szerint az ilyen értéktelen tartalmak 16 százaléka közvetlenül a menedzserektől származik. Ez azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia használata sok helyen már rendszerszintű kényszer. A dolgozók úgy érzik, hogy vagy élnek az MI nyújtotta „könnyítésekkel”, vagy lemaradnak, esetleg a munkahelyüket is kockáztatják. Az eredmény azonban sokszor az, hogy a gyors, de felszínes MI-tartalmak többet ártanak, mint használnak. Egy pénzügyi szektorban dolgozó válaszadó például úgy fogalmazott: "Döntést kellett hoznom arról, hogy átírom-e magam a szöveget, visszaküldöm-e az illetőnek javításra, vagy egyszerűen elfogadom a gyenge minőséget.”
A probléma nem csupán egyéni szinten érzékelhető. A Stanford kutatása rámutat arra is, hogy a mesterséges intelligencia használatának valódi termelékenységi előnyei sokkal kevésbé egyértelműek, mint ahogy azt a technológiai iparág hirdeti. Egy friss brit kormányzati tanulmány például nem talált bizonyítékot arra, hogy a Microsoft 365 Copilot bevezetése érdemben javította volna a hatékonyságot az érintett minisztériumban. Az MIT egyik kutatása pedig arra jutott, hogy a szervezetek 95 százaléka semmilyen mérhető megtérülést nem tapasztalt a generatív MI-befektetéseiből.
Mindez azonban nem állítja meg a technológia terjedését. A cégek többsége eltökélt, hogy az MI-t mindennapi eszközként használja, a dolgozók pedig - gyakran saját akaratuk ellenére - alkalmazkodnak ehhez az új normához. A kérdés inkább az, hogy a jövőben sikerül-e megtalálni az egyensúlyt: hogyan lehet a mesterséges intelligencia erejét úgy hasznosítani, hogy az ne gyengítse, hanem valóban erősítse a munkahelyi kreativitást, együttműködést és bizalmat.