Napi Online
Hiányzik a direkt marketingből az etika
A direkt marketing egyre népszerűbb eszköz a fogyasztók megnyeréséért folytatott versenyben, az viszont probléma, hogy Magyarországon nincs olyan központi, a dm-cégek által is hozzáférhető Robinson-lista, amelyen azok szerepelnek, akik megtiltották, hogy dm-küldeményt juttassanak el hozzájuk.
A kilencvenes években nagyon sokan megpróbálták lerabolni a piacot, szürkén és feketén összeállított adatlistákkal kereskedtek, azóta konszolidálódott a helyzet, mert szigorodott a szabályozás - mondta Bartók János, a TeleData Kft. ügyvezető igazgatója a direktmarketing eszközök alkalmazásáról tartott rendezvényen. Problémaként említette viszont, hogy napjainkban kizárólag az állami népesség-nyilvántartónak nem kell előzetesen az adott személy engedélyét kérni ahhoz, hogy a személyes adatait kereskedelmi célra eladja. Minden más szervezetnek, cégnek igen, vagyis az állam kereskedhet azzal, amivel más nem. Ez részben monopolhelyzetet eredményez, illetve sértheti az állampolgárok jogait is.
Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője kifejtette, hogy jogi szempontból a kirívó ügyek a csomagküldő szolgáltatások indulásakor voltak, amikor a csomagküldők etikátlanul késztették vásárlásra a fogyasztókat. Most a jogosulatlan adatfelhasználás és az olyan termékek marketingje okoz problémát, amelyeknek a reklámozását a jog korlátozza vagy tiltja, ilyen például a dohánytermék-promóció.
Györke Dániel, a Schober Information Group Magyarország cégvezetője a listaközvetítésről, adatkereskedelemről elmondta: a magyar adatvédelmi szabályozás kellően szigorú. Az előírások betartásával pedig egészen jól lehet az adatokkal kereskedni. Szerinte azok a listák érnek többet, amelyek valamilyen többletinformációt is tartalmaznak a vásárlókról, szokásaikról. Kovács Tamás, az Opel Magyarország értékesítési és marketingigazgatója kifejtette: számukra nagyon fontos, hogy ne juttassanak el túl sok információt a potenciális vásárlókhoz, mert az visszaüthet. Ugyanakkor a dm-levél küldésekor figyelembe veszik az ügyfelek érdeklődési körét.
Alexa György parlamenti képviselő, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának elnöke elmondta, hogy a kilencvenes évek végén megalkotott fogyasztóvédelmi törvény módosításra szorul, azt javasolják a kormánynak, hogy minél hamarabb kezdjen hozzá a jogszabály módosításához. Mivel Magyarország csatlakozott az unióhoz, alkalmazkodnia kell az európai szabályozáshoz, amely inkább megengedő, mint tiltó. Alexa hangsúlyozta, hogy az utóbbi években sokat javult a helyzet, de a politika is felelős azért, hogy az emberek egyre nagyobb hányada nem szívesen adja meg a telefonszámát vagy egyéb publikusnak minősülő adatát.
Bartók János arról, hogy egy dm-láncban kit, milyen felelősség terhel elmondta: sokan azt gondolják, hogy ha valaki megvesz egy adatbázist, akkor azért csak az eladó felelős. A láncban azonban mindenki adatkezelő, az is, akié az adatbázis és az is, aki a küldeményt küldi, ezért a felelősség egyetemleges. A fogyasztónak ugyanis nem kell tudni, hogy a lánc melyik szereplője követte el véletlenül vagy szándékosan a hibát. Az etikus adatkezeléssel kapcsolatban pedig a fő probléma az, hogy Magyarországon nincs olyan központi, a dm-cégek által is hozzáférhető Robinson-lista, amelyen azok szerepelnek, akik megtiltották, hogy dm-küldeményt juttassanak el hozzájuk. Németországban és Ausztriában az állam kezeli az ilyen listákat, míg Magyarországon minden dm-cégnek magának kell kialakítania, és nem adhatja át egy másik társaságnak a személyes adatok védelme miatt.
Az internetes közösségi oldalakról elhangzott, hogy azok a dm szempontjából nagy potenciállal rendelkeznek, mindenki nagy reményeket táplál irántuk, egyelőre azonban a cégek még visszafogottan élnek a lehetőségekkel.
A kilencvenes években nagyon sokan megpróbálták lerabolni a piacot, szürkén és feketén összeállított adatlistákkal kereskedtek, azóta konszolidálódott a helyzet, mert szigorodott a szabályozás - mondta Bartók János, a TeleData Kft. ügyvezető igazgatója a direktmarketing eszközök alkalmazásáról tartott rendezvényen. Problémaként említette viszont, hogy napjainkban kizárólag az állami népesség-nyilvántartónak nem kell előzetesen az adott személy engedélyét kérni ahhoz, hogy a személyes adatait kereskedelmi célra eladja. Minden más szervezetnek, cégnek igen, vagyis az állam kereskedhet azzal, amivel más nem. Ez részben monopolhelyzetet eredményez, illetve sértheti az állampolgárok jogait is.
Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője kifejtette, hogy jogi szempontból a kirívó ügyek a csomagküldő szolgáltatások indulásakor voltak, amikor a csomagküldők etikátlanul késztették vásárlásra a fogyasztókat. Most a jogosulatlan adatfelhasználás és az olyan termékek marketingje okoz problémát, amelyeknek a reklámozását a jog korlátozza vagy tiltja, ilyen például a dohánytermék-promóció.
Györke Dániel, a Schober Information Group Magyarország cégvezetője a listaközvetítésről, adatkereskedelemről elmondta: a magyar adatvédelmi szabályozás kellően szigorú. Az előírások betartásával pedig egészen jól lehet az adatokkal kereskedni. Szerinte azok a listák érnek többet, amelyek valamilyen többletinformációt is tartalmaznak a vásárlókról, szokásaikról. Kovács Tamás, az Opel Magyarország értékesítési és marketingigazgatója kifejtette: számukra nagyon fontos, hogy ne juttassanak el túl sok információt a potenciális vásárlókhoz, mert az visszaüthet. Ugyanakkor a dm-levél küldésekor figyelembe veszik az ügyfelek érdeklődési körét.
Alexa György parlamenti képviselő, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának elnöke elmondta, hogy a kilencvenes évek végén megalkotott fogyasztóvédelmi törvény módosításra szorul, azt javasolják a kormánynak, hogy minél hamarabb kezdjen hozzá a jogszabály módosításához. Mivel Magyarország csatlakozott az unióhoz, alkalmazkodnia kell az európai szabályozáshoz, amely inkább megengedő, mint tiltó. Alexa hangsúlyozta, hogy az utóbbi években sokat javult a helyzet, de a politika is felelős azért, hogy az emberek egyre nagyobb hányada nem szívesen adja meg a telefonszámát vagy egyéb publikusnak minősülő adatát.
Bartók János arról, hogy egy dm-láncban kit, milyen felelősség terhel elmondta: sokan azt gondolják, hogy ha valaki megvesz egy adatbázist, akkor azért csak az eladó felelős. A láncban azonban mindenki adatkezelő, az is, akié az adatbázis és az is, aki a küldeményt küldi, ezért a felelősség egyetemleges. A fogyasztónak ugyanis nem kell tudni, hogy a lánc melyik szereplője követte el véletlenül vagy szándékosan a hibát. Az etikus adatkezeléssel kapcsolatban pedig a fő probléma az, hogy Magyarországon nincs olyan központi, a dm-cégek által is hozzáférhető Robinson-lista, amelyen azok szerepelnek, akik megtiltották, hogy dm-küldeményt juttassanak el hozzájuk. Németországban és Ausztriában az állam kezeli az ilyen listákat, míg Magyarországon minden dm-cégnek magának kell kialakítania, és nem adhatja át egy másik társaságnak a személyes adatok védelme miatt.
Az internetes közösségi oldalakról elhangzott, hogy azok a dm szempontjából nagy potenciállal rendelkeznek, mindenki nagy reményeket táplál irántuk, egyelőre azonban a cégek még visszafogottan élnek a lehetőségekkel.
