MTI
NHH: Javítani kell az EU távközlési reformtervén
Javítani kell az EU távközlési reformjának brüsszeli tervein a nemzeti hatóságok és EP-képviselők szerint.
Öt elv szem előtt tartását sürgette az európai uniós távközlési piac reformjával kapcsolatban, a tagországok távközlési hatóságait tömörítő szabályozócsoport (ERG) nevében Pataki Dániel soros elnök, a Nemzeti Hírközlési Hatóság vezetője az Európai Parlament ipari bizottságában e témáról tartott meghallgatáson. Ha ezeket sikerül érvényesíteni, akkor tulajdonképpen bármilyen intézményi megoldás mellett elfogadható a reform, amelynek részleteire tavaly tett javaslatokat az Európai Bizottság - tette hozzá.
Az említett kritériumok közé sorolta a nemzeti hatóságok függetlenségének megőrzését, a hatékonyság biztosítását akár a jelenlegi szervezeti keretek között, akár új szervezet létrehozásával, az egységes jogalkotás fokozására alkalmas módszer kidolgozását, azaz konzisztenciát, politikailag működőképes megoldás születését, továbbá olyan intézményi felépítést, amelynél az átláthatóság és a beszámoltathatóság megvalósul. Az említett elvekben mind a 27 EU-tagország egyetértett - emelte ki Pataki Dániel. Fontosnak tartotta azt is, hogy ha új szervezet jön létre - mint azt az Európai Bizottság javasolja - , annak az európai jog keretein belül kell felállnia, nem pedig a magánjog alapján.
A brüsszeli bizottság novemberben hozta nyilvánosságra javaslatait a távözlési ágazat reformjára. Az ERG már akkor jelezte: jelenlegi formájában nem ért egyet azzal az elképzeléssel, miszerint a bizottság nemcsak a jelentős piaci erejű szolgáltatók kiválasztásakor élhet vétójogával, hanem akkor is, amikor ezen szolgáltatókra kötelezettségeket rónak. Nem értenek egyet azzal sem, hogy egy európai hatóság felállítását tervezik, ugyanakkor el tudják képzelni a jelenleg elsősorban koordinációs szerepet betöltő, informális jelleggel működő ERG hatáskörének bővítését.
A szerdai ülésen egyértelművé vált, hogy az összes szereplő - köztük az ERG is - egyetért abban, hogy a reformok fő célja az európai piac továbbfejlesztése. Nyilvánvaló volt azonban, hogy a képviselőket is komolyan foglalkoztatja, vajon a bizottsági javaslat-e a jó megoldás. Egybehangzó nyilatkozatok szerint többségben voltak azok, akik szerint érdemes újra átgondolni a vétójog kiterjesztését, illetve a bizottság javasolta új hatóság felállítását. A képviselők elsősorban a nemzeti hatóságok függetlenségét féltették. Kételyeiknek adtak hangot az ágazat cégei is egy új testület létrehozásának hasznosságát illetően.
Viviane Reding távközlési EU-biztos azonban szerdán kiállt a bizottsági tervek mellett. Felszólalásában egyebek között azt hangoztatta, hogy a nemzeti hatóságok szerepkörének erősítésére egy uniós hatóság a legalkalmasabb, és nem lehet ugyanazt az eredményt elérni az ERG jogkörének bővítésével. Jelenleg a szabályozócsoport csak kevéssé képes az árak csökkentésének és a verseny növelésének irányában terelni az ágazatot - vélte a biztos.
Sajtótájékoztatóján Pataki és a brit hatóságot képviselő Ed Richards tagadta, hogy harc folyna a bizottság és az ERG között az említett témákban. Arra helyezték a hangsúlyt, hogy mindkét szereplőnek közös érdeke az ágazat hatékonyabb működését és a fogyasztók érdekeinek jobb szolgálatát biztosító reform kidolgozása. Pataki Dániel méltatta, hogy az Európai Parlament szoros határidőket tűzött ki, és ezeket mindenki igyekszik tartani. Hozzátette: lát politikai akaratot arra, hogy a folyamatot a többi érintett szerv, köztük a tagországok szakminisztereit magában foglaló tanács is végigvigye. A cél, hogy a javaslatokat még ebben a parlamenti ciklusban, legkésőbb jövő tavasszal meg tudják szavazni. Első olvasatban az EP várhatóan júniusban szavaz a témáról.
A brüsszeli bizottsági tervek között szerepel még az úgynevezett rugalmas spektrummenedzsment, benne az, hogy ezt követően a frekvencia birtokosa szabadon megválaszthatja, mire használja a frekvenciát. A távközlési infrastruktúra működtetését és a szolgáltatások nyújtását Brüsszel szerint szét kellene választaniuk a cégeknek, mert ezáltal az árak csökkennének, a hálózatok fejlesztésére fordított összegek pedig nőnének. A szétválasztást ellenző szolgáltatók szerint viszont egy ilyen lépés visszafogná a jövőbeni befektetéseket.
Öt elv szem előtt tartását sürgette az európai uniós távközlési piac reformjával kapcsolatban, a tagországok távközlési hatóságait tömörítő szabályozócsoport (ERG) nevében Pataki Dániel soros elnök, a Nemzeti Hírközlési Hatóság vezetője az Európai Parlament ipari bizottságában e témáról tartott meghallgatáson. Ha ezeket sikerül érvényesíteni, akkor tulajdonképpen bármilyen intézményi megoldás mellett elfogadható a reform, amelynek részleteire tavaly tett javaslatokat az Európai Bizottság - tette hozzá.
Az említett kritériumok közé sorolta a nemzeti hatóságok függetlenségének megőrzését, a hatékonyság biztosítását akár a jelenlegi szervezeti keretek között, akár új szervezet létrehozásával, az egységes jogalkotás fokozására alkalmas módszer kidolgozását, azaz konzisztenciát, politikailag működőképes megoldás születését, továbbá olyan intézményi felépítést, amelynél az átláthatóság és a beszámoltathatóság megvalósul. Az említett elvekben mind a 27 EU-tagország egyetértett - emelte ki Pataki Dániel. Fontosnak tartotta azt is, hogy ha új szervezet jön létre - mint azt az Európai Bizottság javasolja - , annak az európai jog keretein belül kell felállnia, nem pedig a magánjog alapján.
A brüsszeli bizottság novemberben hozta nyilvánosságra javaslatait a távözlési ágazat reformjára. Az ERG már akkor jelezte: jelenlegi formájában nem ért egyet azzal az elképzeléssel, miszerint a bizottság nemcsak a jelentős piaci erejű szolgáltatók kiválasztásakor élhet vétójogával, hanem akkor is, amikor ezen szolgáltatókra kötelezettségeket rónak. Nem értenek egyet azzal sem, hogy egy európai hatóság felállítását tervezik, ugyanakkor el tudják képzelni a jelenleg elsősorban koordinációs szerepet betöltő, informális jelleggel működő ERG hatáskörének bővítését.
A szerdai ülésen egyértelművé vált, hogy az összes szereplő - köztük az ERG is - egyetért abban, hogy a reformok fő célja az európai piac továbbfejlesztése. Nyilvánvaló volt azonban, hogy a képviselőket is komolyan foglalkoztatja, vajon a bizottsági javaslat-e a jó megoldás. Egybehangzó nyilatkozatok szerint többségben voltak azok, akik szerint érdemes újra átgondolni a vétójog kiterjesztését, illetve a bizottság javasolta új hatóság felállítását. A képviselők elsősorban a nemzeti hatóságok függetlenségét féltették. Kételyeiknek adtak hangot az ágazat cégei is egy új testület létrehozásának hasznosságát illetően.
Viviane Reding távközlési EU-biztos azonban szerdán kiállt a bizottsági tervek mellett. Felszólalásában egyebek között azt hangoztatta, hogy a nemzeti hatóságok szerepkörének erősítésére egy uniós hatóság a legalkalmasabb, és nem lehet ugyanazt az eredményt elérni az ERG jogkörének bővítésével. Jelenleg a szabályozócsoport csak kevéssé képes az árak csökkentésének és a verseny növelésének irányában terelni az ágazatot - vélte a biztos.
Sajtótájékoztatóján Pataki és a brit hatóságot képviselő Ed Richards tagadta, hogy harc folyna a bizottság és az ERG között az említett témákban. Arra helyezték a hangsúlyt, hogy mindkét szereplőnek közös érdeke az ágazat hatékonyabb működését és a fogyasztók érdekeinek jobb szolgálatát biztosító reform kidolgozása. Pataki Dániel méltatta, hogy az Európai Parlament szoros határidőket tűzött ki, és ezeket mindenki igyekszik tartani. Hozzátette: lát politikai akaratot arra, hogy a folyamatot a többi érintett szerv, köztük a tagországok szakminisztereit magában foglaló tanács is végigvigye. A cél, hogy a javaslatokat még ebben a parlamenti ciklusban, legkésőbb jövő tavasszal meg tudják szavazni. Első olvasatban az EP várhatóan júniusban szavaz a témáról.
A brüsszeli bizottsági tervek között szerepel még az úgynevezett rugalmas spektrummenedzsment, benne az, hogy ezt követően a frekvencia birtokosa szabadon megválaszthatja, mire használja a frekvenciát. A távközlési infrastruktúra működtetését és a szolgáltatások nyújtását Brüsszel szerint szét kellene választaniuk a cégeknek, mert ezáltal az árak csökkennének, a hálózatok fejlesztésére fordított összegek pedig nőnének. A szétválasztást ellenző szolgáltatók szerint viszont egy ilyen lépés visszafogná a jövőbeni befektetéseket.
