MTI
Sikeres és vitatott a tízéves Google
Tíz éve született a Google internetes keresőprogram, amely úton van afelé, hogy az ismeretek nemzetközi keresztútjává váljon, több tucat milliárd honlap, fotó, könyv és videó listázásával, olyan egyetemes jelenléttel, amely sokakat már nyugtalanít.
1997. szeptember 15-én Larry Page és Sergey Brin, a kaliforniai Stanford egyetem két 24 éves diákja jegyeztette be a "google.com" domainnevet, amely a 10 századik hatványát jelölő googol szó betűinek egy változata.
A két barát egy évvel később, 1998. szeptember 7-én hozta létre egy garázsban a Google céget. A szolgáltatás olyan jól működött, a kulcsszavak megadása nyomán oly gyorsan szolgáltatta az elérhetőségeket, hogy az interneten általánossá vált a használata. A kereső motor létrehozói kezdettől fogva nagy hangsúlyt helyeztek a világhálón való kutatásra. Ehhez állandóan kapcsolatba kell lépni a webhelyekkel és memorizálni kell őket: a Google óriási és állandóan megújuló adatbázisában a kulcsszavak révén történik a kutatás.
Hamar a Google lett az a kereső "motor", amely a legtöbb honlapot "magába szívja": számukat ma több tucat milliárdra becsülik. A szolgáltatás többnyelvű, és Kínát, Japánt és Oroszországot kivéve mindenütt a legfőbb keresőprogrammá vált. A Google 2000-ben kezdett a kulcsszavakhoz kapcsolódó hirdetéseket forgalmazni, és miközben számos más internetes cég csődbe ment, ez a vállalkozás jövedelmezővé vált. 2004 augusztusában a Google a tőzsdére ment, részvényét 85 dollárért lehetett jegyezni - ma árfolyama 525 dollár és részvényeinek teljes forgalmi értéke 164 milliárd dollár (30 099 milliárd forint).
2006-ban üzleti forgalma 13,4 milliárd dollár volt, ez az internetes hirdetések világforgalmának egyharmada, tiszta jövedelme pedig 3,7 milliárd dollár. A Google-nak jelenleg 13 700 alkalmazottja van, az informatika legkülönbözőbb területeivel foglalkozik. Nagy hangsúlyt helyez az újításra, minden alkalmazottjától elvárja, hogy idejének egyötödében egyéni projektekkel foglalkozzék.
A Google mindent számon tart: blogokat, a Földről készült műholdas fotókat, a könyvek és cikkek millióit olvasta be a világ nagy könyvtáraiban és a lapok archívumaiban. 2006-ban megvásárolta a legnagyobb videófeltöltési honlapot, a YouTube-ot, majd az egyik legfontosabb internetes hirdetőt, a DoubleClick-et. Foglalkozik ingyen letölthető számítógépes programokkal, konkurenciát támasztva a Microsoft informatikai óriásnak is.
A két alapító ma egyenként 16 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Csoportjuknak, amelynek vezérigazgatója Eric Schmidt, 500 millió "látogatója" van havonta, három internetező közül kettő rákattint a Google-ra. Ám belső jelszava (Ne árts!) és igen sokoldalú használhatósága ellenére mindentudásra való törekvése mind több ellenséges reakciót vált ki a Google. Az internetes óriás és leányvállalata, a YouTube ellen perek indultak, azzal vádolja őket számos médium, hogy tartalmukat elorozzák - jegyezte meg születésnapi méltatásában az AFP francia hírügynökség.
A kutatási témákhoz és az emailek tartalmához igazított hirdetései aggodalmat keltenek, a magánéleti szféra megsértésével vádolják őket, különösen azért, mert a Google az ilyen témák tárolását tervezi. Bírálták azt a kezdeményezését is, hogy fotótérképet készít a városok utcáiról - másrészt a projekt nagy elismerést aratott és igen sokan használják.
A Privacy International nevű társaság elemzése szerint a magánszféra tiszteletben tartását illetően "a Google tevékenysége a legjobb esetben kétes, a legrosszabb esetben pedig ellenséges".
1997. szeptember 15-én Larry Page és Sergey Brin, a kaliforniai Stanford egyetem két 24 éves diákja jegyeztette be a "google.com" domainnevet, amely a 10 századik hatványát jelölő googol szó betűinek egy változata.
A két barát egy évvel később, 1998. szeptember 7-én hozta létre egy garázsban a Google céget. A szolgáltatás olyan jól működött, a kulcsszavak megadása nyomán oly gyorsan szolgáltatta az elérhetőségeket, hogy az interneten általánossá vált a használata. A kereső motor létrehozói kezdettől fogva nagy hangsúlyt helyeztek a világhálón való kutatásra. Ehhez állandóan kapcsolatba kell lépni a webhelyekkel és memorizálni kell őket: a Google óriási és állandóan megújuló adatbázisában a kulcsszavak révén történik a kutatás.
Hamar a Google lett az a kereső "motor", amely a legtöbb honlapot "magába szívja": számukat ma több tucat milliárdra becsülik. A szolgáltatás többnyelvű, és Kínát, Japánt és Oroszországot kivéve mindenütt a legfőbb keresőprogrammá vált. A Google 2000-ben kezdett a kulcsszavakhoz kapcsolódó hirdetéseket forgalmazni, és miközben számos más internetes cég csődbe ment, ez a vállalkozás jövedelmezővé vált. 2004 augusztusában a Google a tőzsdére ment, részvényét 85 dollárért lehetett jegyezni - ma árfolyama 525 dollár és részvényeinek teljes forgalmi értéke 164 milliárd dollár (30 099 milliárd forint).
2006-ban üzleti forgalma 13,4 milliárd dollár volt, ez az internetes hirdetések világforgalmának egyharmada, tiszta jövedelme pedig 3,7 milliárd dollár. A Google-nak jelenleg 13 700 alkalmazottja van, az informatika legkülönbözőbb területeivel foglalkozik. Nagy hangsúlyt helyez az újításra, minden alkalmazottjától elvárja, hogy idejének egyötödében egyéni projektekkel foglalkozzék.
A Google mindent számon tart: blogokat, a Földről készült műholdas fotókat, a könyvek és cikkek millióit olvasta be a világ nagy könyvtáraiban és a lapok archívumaiban. 2006-ban megvásárolta a legnagyobb videófeltöltési honlapot, a YouTube-ot, majd az egyik legfontosabb internetes hirdetőt, a DoubleClick-et. Foglalkozik ingyen letölthető számítógépes programokkal, konkurenciát támasztva a Microsoft informatikai óriásnak is.
A két alapító ma egyenként 16 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Csoportjuknak, amelynek vezérigazgatója Eric Schmidt, 500 millió "látogatója" van havonta, három internetező közül kettő rákattint a Google-ra. Ám belső jelszava (Ne árts!) és igen sokoldalú használhatósága ellenére mindentudásra való törekvése mind több ellenséges reakciót vált ki a Google. Az internetes óriás és leányvállalata, a YouTube ellen perek indultak, azzal vádolja őket számos médium, hogy tartalmukat elorozzák - jegyezte meg születésnapi méltatásában az AFP francia hírügynökség.
A kutatási témákhoz és az emailek tartalmához igazított hirdetései aggodalmat keltenek, a magánéleti szféra megsértésével vádolják őket, különösen azért, mert a Google az ilyen témák tárolását tervezi. Bírálták azt a kezdeményezését is, hogy fotótérképet készít a városok utcáiról - másrészt a projekt nagy elismerést aratott és igen sokan használják.
A Privacy International nevű társaság elemzése szerint a magánszféra tiszteletben tartását illetően "a Google tevékenysége a legjobb esetben kétes, a legrosszabb esetben pedig ellenséges".