Berta Sándor

Automatikus segélyhívás az autókból

Szakemberek becslése szerint évente átlagosan 2500 emberi életet lehetne megmenteni, ha minden Európában forgalmazott gépkocsiban lenne automatikus vészhívó rendszer.

A képlet egyszerű: amennyiben baleset történik, a fedélzeti számítógép irányítása alá tartozó segélyhívó rendszer automatikusan felhívja a 112-es számot, a műholdas navigációs adatok alapján közli a baleset pontos helyét, és segítséget kér. A központ rögzíti a hívást és azonnal riasztja a legközelebbi mentőegységet. Mindez hamarosan már nemcsak álom, hanem valóság lehet. A megoldás előnyei vitathatatlanok: jelentősen csökkenhet a mentési idő, a tűzoltó vagy a rohamkocsiknak nem kell bolyonganiuk a baleset helyszínét keresve, ezáltal jelentősen nőnek a sérültek túlélési esélyei.

Az európai uniós tagállamok és az autógyártók képviselői már 2005-ben megállapodtak egy egységes európai segélyhívó rendszer alapjainak lefektetésében. A rendszer neve eCall lett. Az eredeti tervek szerint 2009-től már minden Európában piacra kerülő új személygépkocsiba kötelező lenne az eCallt támogató kiegészítő hardver- és szoftverelemeket beszerelni. A program azonban akadozik. Ennek oka elsősorban az, hogy a támogató nyilatkozatot eddig csupán a tagországok egyharmada írta alá, ami a projekt milliárdos költségeire vezethető vissza. A fejlesztések alapvetően megdrágítanák az új autók árát, ami miatt kevesebben vennének új személygépkocsit, vagyis az elképzelés ezen a ponton ütközik mind a gyártók, mind a vásárlók érdekeivel.

A német kormány vonatkozó dokumentumából kiderül, hogy eddig Németország mellett csupán Ausztria, Ciprus, Finnország, Görögország, Litvánia, Olaszország, Svédország, Szlovénia, valamint három nem EU-tagállam, Izland, Norvégia és Svájc írta alá az eCall támogatásáról szóló tervezetet. Hiányzik tehát a papírról Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia képviselőjének aláírása, hogy a magyar szignóról már ne is beszéljünk. Szerencsére az eCall támogatói, köztük például Wolfgang Tiefensee német közlekedési miniszter nem ülnek tétlenül és kampányba kezdtek, és egy berlini szakmai konferencián figyelemfelhívásként kiadtak egy közös nyilatkozatot (Memorandum of Understanding for Realisation of Interoperable In-Vehicle eCall).

A németek és partnereik mindenesetre nem várnak, az új határidő 2010. Amennyiben a projekt megvalósul, minden újonnan piacra dobott európai személygépkocsiba kötelező lenne egy GPS vagy Galileo adó- és vevőegységet, és egy GSM-modult beszerelni. Utóbbinak köszönhetően megállapítható lenne a balesetben érintett jármű rendszáma, tulajdonosának neve. A rendszer beállításai között szerepelni fog, hogy automatikusan riasszon például a légzsákok aktiválásakor, vagy manuális lehetőségként. Wolfgang Tiefensee elmondta, hogy a szükséges hardverelemek ára kevesebb lenne, mint 100 euró. Szakemberek szerint viszont egy megfelelő segélyhívásra is képes fedélzeti rendszer legalább 400 euróba kerül jelenlegi árakon. Mindenesetre érdekes, hogy egyáltalán felmerülhet a kérdés: nem ér ennyit az azonnali segítség?

A projekt mellé felsorakozott a Bosch, a Siemens VDO, a Continental, a Motorola, a Sagem, a Peiker és az Allianz AG. Utóbbi biztosító számára azért vonzó a program, mert így teljesen új és korszerű biztosításokat köthetne az autósokkal. Az Uniqua Ausztriában már teszteli a NoVi nevű hasonló elven működő megoldást. A biztosítási tarifa attól függ, hogy az autó melyik úton, melyik napszakban hány kilométert tesz meg. Az adatokat GPS segítségével hívják le és a mobil hálózaton keresztül továbbítják. A beérkező információkat a központi számítógép összehasonlítja a digitális térképekkel, így jönnek ki a végső számok.

Ausztriában egyébként más tekintetben is a tettek mezejére léptek. Tavaly július és szeptember között száz önkéntes bevonásával eCall-tesztet végeztek. A gépkocsijaikat GPS/GSM-egységgel, egy ütközést érzékelő szenzorral és egy manuális segélyhívó gombbal látták el. Az adatok és a riasztások továbbítása a Mobilcom Austria rendszerén keresztül valósult meg.

A résztvevőknek legalább tízszer kellett tesztelniük a megoldást. A rendszer minden esetben egy SMS-t küldött vagy élő segélyhívást tett lehetővé. Kiderült, hogy az esetek 72 százalékában két perc vagy annál is kevesebb, 12 százalékában pedig legfeljebb 4 perc telt el a riasztások rögzítéséig. Ugyan ezek az időtartamok nagyon soknak tűnnek, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a mentők vagy a tűzoltók úgy indulhattak útnak, hogy tudták, nemcsak baleset történt, de azt is, pontosan hol, és ki a kocsi tulajdonosa. Mindez pedig jelentősen lerövidítheti a helyszínre érkezésig eltelő időt, és akár életet is menthet. Persze más jövőképek szerint az intelligens járművek megakadályozzák a baleseteket, de azért megnyugtató lenne, ha minden gépkocsiban lenne egy eCall.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #18
    Amen!
  • Epikurosz #17
    "nézd meg hogyan hajtank a suhancok meg az ukrán/román "üzletemberek" az utakon."

    Menj el Romániába (Erdélybe), és nézd meg hogy hajtanak a magyarok az utakon!

    Az a helyzet kis koma, hogy amikor az ember 1000 km-es útra indul, akkor igyekszik minden percet kihasználni. Így van ezzel mindenki, én is. (Ezért volt balesetem Királyhágó után :-)

    Amúgy, ha felmész az autópályára, mindjárt látod, hogy ki az, aki hosszú útra megy: mert hajt, mint az őrült. Ennek lassan vége lesz, persze, mert kamerázzák be az utakat lassan mindenütt (M1-en aszem már minden 20 km-en van. Március 15-én még nem volt. Emlékszem, jöttem hazafelé Bécsből, nyugodt menet, szépen betartva a sebhatárokat. Amint átlépte a kocsisor az A-Hu határt, a magyarjaink őrült száguldásba kezdtek. Hirtelen mindenkinek sürgős elintéznivalója akadt otthon. Odaát ez még nem volt így, tartottuk a tempót :-).

    ON:
    Én mindennek tapsolok, ami növeli a biztonságot, ennek a segélyhívó rendszernek is. Nem beszélve arról, hogy kombinálni lehetne egyebekkel: betörésvédelem, infarktusvédelem stb.
  • Commandante #16
    "ha nem sietnének, nem érnek oda időben, pénztől esnek el"

    Menj le Nyiregyháza környékére, nézd meg hogyan hajtank a suhancok meg az ukrán/román "üzletemberek" az utakon. Mindenki biztosan a lóvét hajtja annyira... hogy az ittas vezetöket, a hülye politikusokat, az esztelenül száguldozó motorosokat, vagy motoroskat sz@rba se vevö autósokat említsem...
  • winnie #15
    "ha az emberek normálisan közlekednének az utakon. Megoldás költsége 0,00€ / autó."

    ott vannak a gyorshajtók, akik tényleg sietnek. ha nem sietnének, nem érnek oda időben, pénztől esnek el. az is pénztől esik el, akik 2 óra helyett 3 órát autózik.

    nem nulla euró/autó, nehogy azt hidd.
  • RealPainKiller #14
    Ennyi erővel csinálják az össze kocsit titánium ötvözetből azt ha karambolozol a kocsin se látszik meg :D Ez hülyeség mennyit ér meg az emberélet...
  • Commandante #13
    Évente 25.000 ember életét lehetne megmenteni, ha az emberek normálisan közlekednének az utakon. Megoldás költsége 0,00€ / autó.
  • savior #12
    ez a 2500 emberi elet igy eleg tulzas. ahhoz hogy minden kocsiban ez legyen kell vagy 10 ev. akkorra kb lecserelodnek a kocsik, szoval 2020-ra altalanos lesz ez a rendszer. csakhogy addigra lesznek sokkal fejletteb dolgok(de valoszinuleg joval hamarabb is).
    a masik dolog meg az hogy ha van egy baleset akkor azt latni is szoktak. szoval a 400eu-s gep dolgat ugyanugy megoldjak most is a kornyeken levo emberek. de az az eset is marha ritka lehet amikor a kocsiban ulo/ulok nem halnak meg es mind olyan allapotban vannak hogy kepteleneg segitseget hivni, raadasul lakatlan helyen tortenik a baleset, ahol nem is lathatja oket senki, es kibirjak azt a hosszadalmas idot, amig a mento odaaer(nyilvan a varostol tobb km-re levo baleset helyere nem fognak 5p alatt odaerni)
  • sztechnika #11
    lökháritó után 5cm re rakják be ezeket ha odaáig betörik vagy oldalt 3 cm ig akkor hivja is
  • Taxy01 #10
    Jelenleg nagykerben egy Bluetooth GPS 10000 körül van nettó. De ebben már elég sok a sallang, tehát maga a GPS egység legyen felfelé kerekítve 7000. Egy GSM modul mondjuk szintén ennyi, mivel nem kell se HSDPA, se kijelző, se semmi. Írni kell rá sw-t, kell egy CAN vezérlő, felfelé kerekítve is bele kellene férnie a 100 Euro-ba. Főleg, ha minden kocsiba beleteszik, a fejlesztési költségek se nagyok egy darabra vetítve.

    Itt valaki nagyon jól akar járni.
  • eax #9
    "És honnan tudja majd a cucc, hogy kis kocc volt vagy nagy kocc volt?"
    Pl. legzsak, de az accelerometerek sem tul dragak manapsag.

    "Egy komolyabb baleset után kétlem, hogy a számítógép működőképes maradna, az nem egy fekete doboz mintájára megtervezett valami. Na és a rádió? Az is kibír ilyeneket? Hát ez így szerintem nem járható út. (Ki találta vajon ezt ki? Van mérnöki végzettsége??)"
    Beteszik a cuccot az ules ala, ha ott nem marad egyben, akkor jo esellyel mar nem kell mentot hivni (egyebkent meg gondolom, hogy azert kerul 400 euroba, mert ugy tervezik, hogy kibirjon 1-2 dolgot).