SG.hu·
Érdektelen a zöld informatika Magyarországon
A környezetvédelem világnapján tette közzé a hazai Sun képviselet a GKIeNet-tel készítettett kutatását, melyben azt vizsgálja, vajon mennyire környezettudatosak a hazai vállalatok IT részlegei. A kutatás első nekifutásra a pénzügyi szektort vette górcső alá, ahol is kiderült: a villanyszámla még nem szempont a fejlesztések nagy részénél.
A környezetvédelem divattá válásával nem maradhat ki egyetlen terület sem ebből a témából, így szép lassan a táplálkozásunk és a közlekedésünk után arra is oda illik figyelni, hogy a számítástechnikai eszközeink mennyire környezetbarátak. A divaton túl viszont a fenntarthatóság kialakítása több okból is igen fontos az IT területen, hiszen a csendesen susogó számítógépek előállítása és üzemeltetése már ma kétszer annyi (1 milliárd tonna/év) széndioxidot juttat a légkörbe, mint a polgári légiforgalom. Másrészt a versenyképesség okán is egyre égetőbb olyan eszközöket hadrendbe állítani, amik beérik kevesebb elektromos árammal, hiszen az energiaárak szakadatlanul növekszenek és a rezsiköltségek hosszú távon is meredeken ívelnek majd felfelé. Éppen ezért a vezető gyártók egyre több figyelmet fordítanak környezettudatos szerverek és kliensek előállítására, annak ellenére, hogy a piac még nem igényli ezt.
A Sun az elmúlt két évben két komoly szabványt, illetve direktívát is magáévá tett, mellyel elkötelezte magát a fent említett irányba. A globális szinten működő WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment Directive - elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó irányelv) és a csak Európában érvényes ROHS (Restriction of Hazardous Substances Directive - veszélyes anyagok használatának korlátozása az eszközökben) befogadásával már egy apró lépést tettek annak irányába, hogy egy kicsit zöldebb, egy kicsit környezetbarátabb világban éljünk. Az utóbbi irányelv a különböző elektronikai termékeknél tiltja, korlátozza az ólom, higany, kadmium, egyes krómok és bizonyos a műanyag gyártáskor használt gyúlékonyság csökkentő anyagok használatát.
Az általános trendek mellett az informatika területén az üzemeltetés közbeni energiafelhasználás is kiemelt terület, hiszen az újabb processzorok/szerverek nagyobb teljesítménye okán áramfelvételük jóval nagyobb, mint pár évvel ezelőtt. Sőt mivel ezeket a termeket hűteni kell, ezért mivel a megnövelt teljesítmény nagyobb hőkibocsátást is jelent, adott esetben duplán növeli az energiaigényt.
A Sun szerint a XXI. század a vékony kliensek korszaka lesz, ahol legalább az asztalokon nem egy 150-300W teljesítményű rendszer fog üzemelni, hanem jóval hatékonyabb menedzselhetőség mellett közös szervereket állítanak be, hiszen egy hatékony vékonykliens akár 4W teljesítménnyel is beéri szerintük. A másik megoldás a vállalati szektorban az otthoni munka preferálása lenne, ami főleg nem a villanyszámla csökkentésben jelentene igazi előnyt, hanem a dolgozók megspórolhatják a napi munkába járás benzinköltségét, a városok pedig az ezzel termelt kipufogógázokat.
A globális nagy ideák mellett persze a valóság még messze nem jár itt. A GKIeNet kutatásában a hazai bankok és biztosítók közül közel 25-öt kérdeztek meg mélyinterjús formában arról, hogyan is állnak hozzá a környezettudatos informatika kérdéséhez. Meglepő, de a legtöbb cég azt állította, hogy élnek ilyen elvekkel és fontosnak tartják a kérdést, ugyanakkor egyik válaszadó sem tudta elmondani magáról, hogy a cége stratégiai szinten foglalkozna ezzel. A hulladékok megfelelő kezelése és az előállítás környezetbarát mivolta gyakorlatilag senkit nem érdekel, sőt a bankoknak csupán 30%-a nyilatkozott úgy, hogy figyelembe veszik az új hardvereszközök vásárlásakor a várható áramfelvételt, mint költségtényezőt.
A legtöbben azt gondolják, hogy a számítógépek áramfogyasztása nem jelentős költséghányad, pedig a mai magyar 37 000 Gwatt/óra éves fogyasztás 1,1%-át teszik ki a vállalatok által használt szerverek. A megkérdezett cégeket annyira nem foglalkoztatja ez a kérdés, hogy a számítógépeket is csupán biztonsági óvintézkedések miatt kapcsolják ki éjszakára és nem az áramfogyasztás csökkentésére. Ehhez képest néhány nyugat-európai ország áramszolgáltatója már kedvezményeket ad az olyan nagyvállalatoknak, akik hatékonyan képesek csökkenteni a fogyasztásukat.
A helyzet itthon jelenleg azért ennyire elszomorító, mert mindezidáig nem sikerült befogadnunk egyetlen irányelvet sem a hazai makroszabályozásba, pedig még a Kiotói Egyezményt elutasító Bush is kötelezővé tette a fent említett két direktívát (illetve annak amerikai megfelelőjét) minden ottani vállalatra. Egyelőre a gyártók is hiába promotálják az ilyen típusú termékeiket, a piaci szereplők nem érzik motiváltnak magukat abban, hogy ezt le is nyeljék. (Nyilván valamiféle többletköltséget jelent a környezettudatos működés, az pedig a profit kárára megy.)
A legnagyobb probléma pedig, hogy az IT beszerzésekért felelős vállalati vezetők sohasem felelnek a rezsiköltségekért vagy az egyéb ide kapcsolódó feladatokért. Rajtuk kizárólag azt kérik számon, hogy a rendszernek milyen a rendelkezésre állási ideje, mekkora volt a beszerzési költség és mennyire megbízható. A Sun reményei szerint viszont hosszú távon versenyképességi előnyt kell, hogy jelentsen a környezettudatosság, bár szerintünk ez kizárólag akkor fog megtörténni, ha az energiaárak végleg az egekbe szöknek.
A környezetvédelem divattá válásával nem maradhat ki egyetlen terület sem ebből a témából, így szép lassan a táplálkozásunk és a közlekedésünk után arra is oda illik figyelni, hogy a számítástechnikai eszközeink mennyire környezetbarátak. A divaton túl viszont a fenntarthatóság kialakítása több okból is igen fontos az IT területen, hiszen a csendesen susogó számítógépek előállítása és üzemeltetése már ma kétszer annyi (1 milliárd tonna/év) széndioxidot juttat a légkörbe, mint a polgári légiforgalom. Másrészt a versenyképesség okán is egyre égetőbb olyan eszközöket hadrendbe állítani, amik beérik kevesebb elektromos árammal, hiszen az energiaárak szakadatlanul növekszenek és a rezsiköltségek hosszú távon is meredeken ívelnek majd felfelé. Éppen ezért a vezető gyártók egyre több figyelmet fordítanak környezettudatos szerverek és kliensek előállítására, annak ellenére, hogy a piac még nem igényli ezt.
A Sun az elmúlt két évben két komoly szabványt, illetve direktívát is magáévá tett, mellyel elkötelezte magát a fent említett irányba. A globális szinten működő WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment Directive - elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó irányelv) és a csak Európában érvényes ROHS (Restriction of Hazardous Substances Directive - veszélyes anyagok használatának korlátozása az eszközökben) befogadásával már egy apró lépést tettek annak irányába, hogy egy kicsit zöldebb, egy kicsit környezetbarátabb világban éljünk. Az utóbbi irányelv a különböző elektronikai termékeknél tiltja, korlátozza az ólom, higany, kadmium, egyes krómok és bizonyos a műanyag gyártáskor használt gyúlékonyság csökkentő anyagok használatát.
Az általános trendek mellett az informatika területén az üzemeltetés közbeni energiafelhasználás is kiemelt terület, hiszen az újabb processzorok/szerverek nagyobb teljesítménye okán áramfelvételük jóval nagyobb, mint pár évvel ezelőtt. Sőt mivel ezeket a termeket hűteni kell, ezért mivel a megnövelt teljesítmény nagyobb hőkibocsátást is jelent, adott esetben duplán növeli az energiaigényt.
A Sun szerint a XXI. század a vékony kliensek korszaka lesz, ahol legalább az asztalokon nem egy 150-300W teljesítményű rendszer fog üzemelni, hanem jóval hatékonyabb menedzselhetőség mellett közös szervereket állítanak be, hiszen egy hatékony vékonykliens akár 4W teljesítménnyel is beéri szerintük. A másik megoldás a vállalati szektorban az otthoni munka preferálása lenne, ami főleg nem a villanyszámla csökkentésben jelentene igazi előnyt, hanem a dolgozók megspórolhatják a napi munkába járás benzinköltségét, a városok pedig az ezzel termelt kipufogógázokat.
A globális nagy ideák mellett persze a valóság még messze nem jár itt. A GKIeNet kutatásában a hazai bankok és biztosítók közül közel 25-öt kérdeztek meg mélyinterjús formában arról, hogyan is állnak hozzá a környezettudatos informatika kérdéséhez. Meglepő, de a legtöbb cég azt állította, hogy élnek ilyen elvekkel és fontosnak tartják a kérdést, ugyanakkor egyik válaszadó sem tudta elmondani magáról, hogy a cége stratégiai szinten foglalkozna ezzel. A hulladékok megfelelő kezelése és az előállítás környezetbarát mivolta gyakorlatilag senkit nem érdekel, sőt a bankoknak csupán 30%-a nyilatkozott úgy, hogy figyelembe veszik az új hardvereszközök vásárlásakor a várható áramfelvételt, mint költségtényezőt.
A legtöbben azt gondolják, hogy a számítógépek áramfogyasztása nem jelentős költséghányad, pedig a mai magyar 37 000 Gwatt/óra éves fogyasztás 1,1%-át teszik ki a vállalatok által használt szerverek. A megkérdezett cégeket annyira nem foglalkoztatja ez a kérdés, hogy a számítógépeket is csupán biztonsági óvintézkedések miatt kapcsolják ki éjszakára és nem az áramfogyasztás csökkentésére. Ehhez képest néhány nyugat-európai ország áramszolgáltatója már kedvezményeket ad az olyan nagyvállalatoknak, akik hatékonyan képesek csökkenteni a fogyasztásukat.
A helyzet itthon jelenleg azért ennyire elszomorító, mert mindezidáig nem sikerült befogadnunk egyetlen irányelvet sem a hazai makroszabályozásba, pedig még a Kiotói Egyezményt elutasító Bush is kötelezővé tette a fent említett két direktívát (illetve annak amerikai megfelelőjét) minden ottani vállalatra. Egyelőre a gyártók is hiába promotálják az ilyen típusú termékeiket, a piaci szereplők nem érzik motiváltnak magukat abban, hogy ezt le is nyeljék. (Nyilván valamiféle többletköltséget jelent a környezettudatos működés, az pedig a profit kárára megy.)
A legnagyobb probléma pedig, hogy az IT beszerzésekért felelős vállalati vezetők sohasem felelnek a rezsiköltségekért vagy az egyéb ide kapcsolódó feladatokért. Rajtuk kizárólag azt kérik számon, hogy a rendszernek milyen a rendelkezésre állási ideje, mekkora volt a beszerzési költség és mennyire megbízható. A Sun reményei szerint viszont hosszú távon versenyképességi előnyt kell, hogy jelentsen a környezettudatosság, bár szerintünk ez kizárólag akkor fog megtörténni, ha az energiaárak végleg az egekbe szöknek.