SG.hu·

Működik az első kvantumszámítógép

A kanadai Vancouver közelében lévő Burnaby kutatóközpont bejelentése szerint elkészítették az első működőképes kvantumkomputert.

Ez a technológia azt ígéri, hogy a jelenlegi számítógépekhez képest drámaian lerövidíti a nagy számításigényű feladatok megoldási idejét. A tipikus példája az ilyen problémáknak az úgynevezett utazó ügynök szituáció, amikor a különböző városok, címek közötti legrövidebb utat kell megtalálni. Ez exponenciálisan fogósabb kihívássá válik, ahogy nő a felkeresendő címek listája, ugyanis a legjobb út megtalálása céljából minden lehetőséget végig kell zongorázni, és ezt előröl kell kezdeni minden egyes új cím bekapcsolódósával.

A kvantumkomputer szubatomi részecskéket tesz meg a számítástechnika alapelemei, bitjei képviselőinek. Ezek - szemben a hagyományos chipek alapelemeivel, amelyek vagy a kettes számrendszer nulláját vagy az egyesét személyesítik meg - gyakorlatilag egyszerre mutatnak nullát és egyest. Így egyidejűleg számtalan számítási variációt tudnak megjeleníteni. A kvantumkomputernek ugyanakkor van egy nagy hátránya: nem igazán irodabarát.

A kanadaiak Orion névre keresztelt szerkezete például az abszolút nulla (-273 Celsius-fok) hőmérsékletnél csak éppen hogy kevésbé "melegebb", folyékony héliumban úszik. Ha valaki mégis használni szeretné, az a saját gépéről távolról rákapcsolódhat - de azt ne persze gondoljuk, hogy holnaptól kvantumkomputeren élvezhetjük a Csillagok Háborújának legújabb videojáték változatát - írja a The Economist.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Quantizs2008. 04. 30.. 13:23||#19

© dez2007. 04. 12.. 02:22||#18
Ez nem egy (nagy) gép, hanem egy chip, és állítólag csak egy demó példány, és ha ráharapnak, csinálnak majd jóval több qubiteset is.
© archelf2007. 04. 10.. 11:58||#17
16 qbit azért nem rengeti meg nagyon a világot (titkosítási sempontból persze). Egy 128 bit-es NP számításból csinál 112 bit-es NP-t. 2 db 111-et, 4 db 110-et... Nem lehet 7 db ilyen géppel on-the-fly feltörni a 128-bit-et.
© dez2007. 04. 04.. 03:16||#16
Egyelõre talán elég lesz ez is... 😊
© JeD2007. 04. 02.. 17:02||#15
Hát, ahogy vesszük. Ha jól vettem ki, akkor nemdeterminisztikus polinomiális (NP) számításokat tud kezelni polinomiális idõben, de a magasabb rendûekbe ugyanúgy beletörik a bicskája... nem?
© dez2007. 04. 02.. 03:33||#14
"ez túl szép, hogy igaz legyen már 😄"

Ezzel mit akarsz mondani?
© Spica2007. 03. 31.. 16:19||#13
tehát lényegében, a gép már nem csak polinomiális algoritmusokat tud kezelni, ez túl szép, hogy igaz legyen már 😄
© m4G1c2007. 03. 30.. 17:35||#12
Ez igaz, sajnos elég sokk cikknél fordul elõ :/

Amúgy ideje lenne ezt minél elõbb kiterjeszteni és popularizálni, legalább azon réteg számára, amelynek valóban igénye lenne egy ilyen (vagy több ilyen) gépszörny alkalmazására.(és nem elb*szni holmi csoda-sakkgépre)
Végre eljöhetne az idõ, amikor nem az adatokat kell a gép számára leegyszerûsíteni.

Mellesleg az M.I.-kutatásban is jelentõs elõrelépést jelenthet, mert amilyen eszközökkel próbálják utánozni az agyunkat, azok bizony igen gyengék és teljesen más úton járnak.(persze kérdéses, hogy minek leutánozni, ha megvan már maga a cél, az emberi agy - fotorealisztikus mûalkotások kontra fénykép)
Különben nekem az az érzésem ezzel kapcsolatban, hogy hasonló folyamat fog lejátszódni, mint régen a kezdeti sámítógépeknél - jópár évig visszatartják még a néptõl. (addig "jó nekünk" a jelenlegi architektúra)
© Csaba422007. 03. 30.. 15:49||#11
Azaz, kössünk bele a hírbe, ha már semmi értelmeset nem tudunk hozzászólni, ugye?!
© 0Speed02007. 03. 30.. 14:46||#10
"...de azt ne persze gondoljuk,..." értelmes...