Napi Online
Adatbankkal az üzleti tolvajok ellen
Belgiumban a boltok dézsmálása évente közel egymilliárd euró kárt okoz, ami négy nap átlagos forgalmának felel meg. A legnépszerűbb cikkek a ruhaneműk és a márkás illatszerek, az egyik "legkeresettebb" árucikk a borotva.
Viszonylag pontos becslések szerint a kár valamivel több mint a felét, 540 millió eurót a tolvaj vevők okozzák. Az enyveskezű bolti személyzet zsákmánya több mint 340 millió, a fuvarozók sápja további 60 milliót tesz ki. Európai összehasonlításként: tavaly körülbelül 25 milliárd euró értékben lopták meg az EU kiskereskedőit, akiknek a kárához még hozzájön az a nyolcmilliárd euró, amennyibe a különféle biztonsági berendezések és megoldások kerültek. Ezek meglehetős széles választékot kínálnak, az üzemi kamerától az áruházi detektíven át az aktív chipig.
Az egyik legkreatívabb védekezést alighanem a holland Hema áruház találta ki: a titkos kamerával tetten ért vásárlót a rádiótelefonon instruált detektív lefülelte, majd a megdöbbent tolvajt - egy húszas évei elején lévő hölgyet - pezsgővel és tortával köszöntötték, mondván, ő a bolt tízezredik tolvaja, és az eseményt igazi stáb is megörökítette. Az ő kedvét bizonyára egy életre elvette a lopástól a megszégyenítő leleplezés.
Belgiumban azonban a tettenérést nem akarják a véletlenre bízni. Adatbankot hoznak létre, amely a következő feltételekkel működik. Az elkapott tolvajról a boltos adatlapot vesz fel, amelyen az időpont, a delikvens személyazonossága és az árucikk szerepel. Ha a tolvaj nem akarja magát igazolni, akkor a boltos rendőrt hívhat. Az adatokat továbbítják a központi adatbanknak, amelyhez minden boltból két előre megadott személy férhet hozzá, továbbá a hatóság nevében a vizsgálóbírák. Ha egy tolvajról három alkalommal vesznek fel adatokat, automatikusan ügyészi eljárás indul ellene.
Az adatbankban részt vevő kereskedők évente húsz euróval járulnak hozzá a fenntartási költséghez. Cserébe arról is értesítést kapnak, hogy melyik portékából lopnak a legtöbbet, mely napokon a legaktívabbak és milyen módszerrel dolgoznak a tolvajok. A rendszer húsvét után indul.
Viszonylag pontos becslések szerint a kár valamivel több mint a felét, 540 millió eurót a tolvaj vevők okozzák. Az enyveskezű bolti személyzet zsákmánya több mint 340 millió, a fuvarozók sápja további 60 milliót tesz ki. Európai összehasonlításként: tavaly körülbelül 25 milliárd euró értékben lopták meg az EU kiskereskedőit, akiknek a kárához még hozzájön az a nyolcmilliárd euró, amennyibe a különféle biztonsági berendezések és megoldások kerültek. Ezek meglehetős széles választékot kínálnak, az üzemi kamerától az áruházi detektíven át az aktív chipig.
Az egyik legkreatívabb védekezést alighanem a holland Hema áruház találta ki: a titkos kamerával tetten ért vásárlót a rádiótelefonon instruált detektív lefülelte, majd a megdöbbent tolvajt - egy húszas évei elején lévő hölgyet - pezsgővel és tortával köszöntötték, mondván, ő a bolt tízezredik tolvaja, és az eseményt igazi stáb is megörökítette. Az ő kedvét bizonyára egy életre elvette a lopástól a megszégyenítő leleplezés.
Belgiumban azonban a tettenérést nem akarják a véletlenre bízni. Adatbankot hoznak létre, amely a következő feltételekkel működik. Az elkapott tolvajról a boltos adatlapot vesz fel, amelyen az időpont, a delikvens személyazonossága és az árucikk szerepel. Ha a tolvaj nem akarja magát igazolni, akkor a boltos rendőrt hívhat. Az adatokat továbbítják a központi adatbanknak, amelyhez minden boltból két előre megadott személy férhet hozzá, továbbá a hatóság nevében a vizsgálóbírák. Ha egy tolvajról három alkalommal vesznek fel adatokat, automatikusan ügyészi eljárás indul ellene.
Az adatbankban részt vevő kereskedők évente húsz euróval járulnak hozzá a fenntartási költséghez. Cserébe arról is értesítést kapnak, hogy melyik portékából lopnak a legtöbbet, mely napokon a legaktívabbak és milyen módszerrel dolgoznak a tolvajok. A rendszer húsvét után indul.