SG.hu
Az EU javítani akarja a tagállamok bíróságai közötti videóhívások minőségét
A különböző nemzeti rendszerek gyakran nem tudnak összekapcsolódni, ami megnehezíti a határokon átnyúló meghallgatásokat.
Az Európai Bizottság megpróbálja javítani a határokon átnyúló videohívások minőségét az európai bíróságokon - jelentették be a digitális igazságszolgáltatási stratégia részeként. Bár az uniós jog már engedélyezi az ilyen hívásokat bizonyos esetekben - például egy bűncselekmény másik országban tartózkodó tanúinak kihallgatásához -, ez nem jelenti azt, hogy ezek a hívások technikai problémák nélkül zajlanak. A Bizottság szerint a fő ok egyértelmű: a különböző országok által használt rendszerek nem működnek elég jól együtt. „Az interoperabilitás hiánya megnehezíti, ha nem lehetetlenné teszi a távoli tárgyalások lefolytatását” - áll a stratégiában. A dokumentum szerint egy lehetőség az lenne, ha jobban összehangolnák az ilyen rendszerek fejlesztését vagy beszerzését uniós szinten.
Az EU végrehajtó szerve 2027 végéig önkéntes közös műszaki előírásokat kíván előterjeszteni a videohívó-szoftverekre vonatkozóan, és további lehetőségekről döntenek majd a probléma megoldása érdekében. Megfontolják továbbá a digitális eszközök határokon átnyúló használatának engedélyezését olyan esetekben, ahol ez jelenleg nem megengedett. "A nemzeti és az uniós szintű erőfeszítéseket össze kell fogni, hogy elérjük a közös célt, az igazságszolgáltatás digitalizálásának sikerét” - nyilatkozta Michael McGrath, az EU igazságügyi biztosa.
A stratégia kiemeli azt is, hogy az országok pénzt pazarolnak azzal, hogy nemzeti szinten új fejlesztéseket végeznek, miközben a meglévő eszközöket újra lehetne használni. „Például nem szükséges és nem is hatékony, hogy a tagállamok 27 különböző szoftverrendszert alkalmazzanak a bíróságokon végzett jogi kutatásokhoz” - áll a dokumentumban. Ennek megoldására a Bizottság létrehoz egy informatikai eszközkészletet, valamint egy „élő adattárat” a jogi szektor számára, amelynek középpontjában az MI-alapú rendszerek állnak. A stratégia konkrét példaként említi a Németországban kifejlesztett mesterséges intelligencia eszközt, amelyet a dízel-botrány nyomán tömeges kártérítési igények kezelésére fejlesztettek ki, és amely jól illusztrálja a technológia potenciálját.
Annak érdekében, hogy a fővárosok további forrásokat kapjanak jogrendszereik digitalizálására, a Bizottság azt is javasolta, hogy a közelgő többéves költségvetés keretében terjesszék ki az uniós finanszírozást a nemzeti jogi technológiai rendszerekre is, ami jelenleg nem megengedett.
Az Európai Bizottság megpróbálja javítani a határokon átnyúló videohívások minőségét az európai bíróságokon - jelentették be a digitális igazságszolgáltatási stratégia részeként. Bár az uniós jog már engedélyezi az ilyen hívásokat bizonyos esetekben - például egy bűncselekmény másik országban tartózkodó tanúinak kihallgatásához -, ez nem jelenti azt, hogy ezek a hívások technikai problémák nélkül zajlanak. A Bizottság szerint a fő ok egyértelmű: a különböző országok által használt rendszerek nem működnek elég jól együtt. „Az interoperabilitás hiánya megnehezíti, ha nem lehetetlenné teszi a távoli tárgyalások lefolytatását” - áll a stratégiában. A dokumentum szerint egy lehetőség az lenne, ha jobban összehangolnák az ilyen rendszerek fejlesztését vagy beszerzését uniós szinten.
Az EU végrehajtó szerve 2027 végéig önkéntes közös műszaki előírásokat kíván előterjeszteni a videohívó-szoftverekre vonatkozóan, és további lehetőségekről döntenek majd a probléma megoldása érdekében. Megfontolják továbbá a digitális eszközök határokon átnyúló használatának engedélyezését olyan esetekben, ahol ez jelenleg nem megengedett. "A nemzeti és az uniós szintű erőfeszítéseket össze kell fogni, hogy elérjük a közös célt, az igazságszolgáltatás digitalizálásának sikerét” - nyilatkozta Michael McGrath, az EU igazságügyi biztosa.
A stratégia kiemeli azt is, hogy az országok pénzt pazarolnak azzal, hogy nemzeti szinten új fejlesztéseket végeznek, miközben a meglévő eszközöket újra lehetne használni. „Például nem szükséges és nem is hatékony, hogy a tagállamok 27 különböző szoftverrendszert alkalmazzanak a bíróságokon végzett jogi kutatásokhoz” - áll a dokumentumban. Ennek megoldására a Bizottság létrehoz egy informatikai eszközkészletet, valamint egy „élő adattárat” a jogi szektor számára, amelynek középpontjában az MI-alapú rendszerek állnak. A stratégia konkrét példaként említi a Németországban kifejlesztett mesterséges intelligencia eszközt, amelyet a dízel-botrány nyomán tömeges kártérítési igények kezelésére fejlesztettek ki, és amely jól illusztrálja a technológia potenciálját.
Annak érdekében, hogy a fővárosok további forrásokat kapjanak jogrendszereik digitalizálására, a Bizottság azt is javasolta, hogy a közelgő többéves költségvetés keretében terjesszék ki az uniós finanszírozást a nemzeti jogi technológiai rendszerekre is, ami jelenleg nem megengedett.