Fiatalkorúakat ítéltek el a pedofíliatörvény alapján

Néhány napja hazánkban is felmerült is a gyermekpornográfiával kapcsolatos törvény módosítása, az elképzelések nagy vitát váltottak ki. Az Egyesült Államokban viszont egy abszurd per osztja meg a társadalmat.

Nemrég az USA-ban gyermekpornográf anyagok készítése és terjesztése miatt ítéltek el egy párt. A hírben nem lenne semmi meglepő, egyre többször hallani hasonló ügyekről. A probléma csak az, hogy a két vádlott a saját együttlétükről készített felvételeket, amelyeket egyikük e-mail címére küldtek el - mindössze 16, illetve 17 évesek voltak.

Az ominózus esetre még 2004 márciusában került sor. A 16 éves Amber H. és a 17 éves Jeremy G. W. 117 digitális fotót készített együttlétükről és egymás testéről. Az Amber házában készített felvételeket átküldték Jeremy e-mail címére is, vagyis rajtuk kívül senki nem látta azokat. Ezután derült égből villámcsapásként érte a két fiatalt, amikor letartóztatták őket. Az nem derült ki, hogy a fotókról hogy szerzett tudomást a rendőrség, pedig ez lehetne az első kérdés.

Mindez ráadásul azért is érdekes, mert Floridában nem tilos, ha két fiatalkorú személy szexuális viszonyt folytat egymással. Az ügyész szerint azonban bűncselekményt követtek el azzal, hogy az együttlétükről fotókat készítettek, majd ezeket terjesztették (sicc), pedig tudták, hogy a felvételek "egy gyermek szexuális viselkedését mutatják be". J.-t ezenkívül megvádolták azzal, hogy gyermekpornográf anyagok voltak a birtokában, amikor azokat elküldték neki. Első fokon mindkét személyt elítélték, mivel Floridában a gyermekpornográfia ellenes törvény nagyon szigorú.

Amber H. 2005 októberében fellebbezett a döntés ellen. A floridai bíróság ítéletének indoklása szerint az ügy felderítése "állami érdek volt", azért, hogy "megvédjék a fiatalkorúakat a szexuális kizsákmányolástól" és "hogy megakadályozzák, hogy gyermekpornográf anyagokat gyárthassanak és terjeszthessenek". A. H. szerint viszont a határozat alkotmányellenes, hiszen a fotókat nem adták tovább harmadik személynek és a barátja szintén fiatalkorú volt, ráadásul a rendőrség megsértette a magánélethez fűződő jogaikat. Ezt azonban a bíróság 2:1 arányban elutasította. Vagyis paradox módon az egymással szeretkező fiatalkorúakat önmaguktól, mint pedofiloktól (?) kell(ett) megvédeni!

A fellebbviteli bíróság döntésében úgy értékelte az esetet, hogy a felvételeket később bárki láthatja, vagy bárkinek eladhatják, esetleg illetéktelenül is megszerezhetik, terjeszthetik. Ráadásul a fiatalok kapcsolata általában nem hosszú életű, így ennek (mármint a fotók rossz kezekbe kerülésének) a veszélye nagy. Az ügy pikantériája, hogy a testület álláspontja ismertetésekor pont az Abu Grabi börtönben az amerikai katonák által készített fotókra hivatkozott. Így a fellebbviteli bíróságnak sikerült még az elsőfokú testületet is túlszárnyalnia, azonban nem elégedett meg ennyivel.

A másodfokú ítélet indoklása szerint a fiatalok ráadásul amúgy is túl fiatalok, hogy értelmesen eldönthessék, szeretkezzenek-e valakivel vagy sem és erről készítsenek-e fotókat emlékbe. A fotók pedig később, felnőtt életük során sok bajt okozhatnak nekik, akár komoly traumát is elszenvedhetnek. A bíróság azt is a két fiatal szemére vetette, hogy a fotókat egyikük számítógépről az internet segítségével küldték át a másikra, így bárki megszerezhette ezeket a felvételeket.

Ja, hogy ez pont a rendőrség volt? - tehetnénk fel a kérdést. Az úgy tűnik, mindegy a bíróságoknak. Vagyis mindebből az következik, hogy az emberek internetes forgalmának megfigyelése nem beavatkozás a magánéletükbe, hanem teljesen normális és elfogadott dolog, ami ráadásul a mi saját védelmünkben történik, hogy az állam megvédhessen minket elsősorban önmagunktól. Ezt is megéltük.