Menedzsment Fórum

A BigMac babérjaira tör az iPod

A világ pénzügyi piacaira is bevonult az Apple iPodja, az egyik legjelentősebb ausztrál pénzintézet, a Commonwealth Bank ugyanis ezt a terméket használta arra, hogy az egyes országok vásárlóerő-paritását összehasonlítsa. Korábban hasonló célokat szolgált az Economist által életrehívott BigMac-index.

Úgy tűnik az mp3-as lejátszó újabb állomáshoz ért diadalútján, az ausztrál Commonwealth Bank értékmérőként használta. Az elemzők a két gigás tárhellyel rendelkező iPodot vették alapul, és ehhez mérték az egyes országok vásárlóerő-paritását, illetve valutájuk relatív erejét kívánták sorrendbe állítani. A 26 vizsgált ország közül a legtöbbe Brazíliában kerül a készülék (327 dollárba), míg a második legrosszabb helyzetben az összehasonlítás alapján India van (222 dollár). Hazánk nem szerepel a listán, az iPod egyébként nagyjából 194 dollárba kerül.

Nano iPod vásárlás szempontjából (a harminc gigás tárhellyel rendelkező kütyü mp4-et játszik le és zenehallgatás mellett filmet is nézhetünk rajta) a legjobb helyzetben Kanada (144 dollár), Hong-Kong és Japán van (mindkettő 147 dollár) - idézi az eredményeket a Reuters. Őket az Egyesült Államok (149 dollár) követi, amely a szakértők szerint azt jelzi, hogy a dollár relatív erős a világ valutáinak többségéhez képest, és az amerikai fogyasztók egységnyi dollárért több árut kapnak, mint általában a világ más részén élő fogyasztók.

A szakértők a módszer kapcsán megjegyzik ugyanakkor, hogy a kereskedelemben tapasztalható verseny vagy az egyes piacok méretében lévő különbség éppen úgy hozzájárulhat az eltérő árszintekhez, mint az országok közötti vásáróerők között mérhető különbségek. Ezeket figyelembe véve nem szabad túlértékelni az eredményeket, ám a fő trendek a mostani felmérés is tükrözi.

Az Economist című lap által immár húsz éve rendszeresen publikált BigMac-index hasonló eredményekre jut, a legutóbbi tanúsága szerint Tokióban és New Yorkban került az embereknek a legkisebb erőfeszítésébe egy emeletes hamburger megszerzése, míg a legrosszabb helyzetben a dél-kelet ázsiai nagyvárosok (Dzsakarta és Manila) vannak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bakagaijin #3
    Eztet nem értem, épp azért használják a BigMac-et mérőként, mert azt helyi munkaerő helyi nyersanyagokból készítve állítja elő. Helyi bérleti díjat és munkabért fizetve helyieknek adja el. Tehát egyértelműen a _helyi valuta_ vásárlóerejét mutatja. Miért mutatná egy Kínában előállított amerikai jogvédők által védett izé egy adott valuta vásárlóerejét, amihez igazából semmi köze. Ha így mérjük akkor az EU és a US egy szinten van, hiszen általában 1:1-es váltás szokott lenni elektronikai eszközöknél a dollár és az euró ár között. (A BigMac index, és a dollár-euró árfolyam egyébként teljesen mást mutat.) Vagy welcome to globalizé? Esetleg én nem érteni elég jól közgazdaságtan, ami meglehet csak valaki magyarázza el :).
  • Warton #2
    Nekem iPodom.
  • ssdb #1
    lol... iPod-index... mi nem lex még?!