SG.hu
Tilos e-mail címeket árulni
Az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt azoknak az állampolgári beadványoknak a száma, amelyek magánszemélyek e-mail címeit tartalmazó adatállományok áruba bocsátásáról szólnak. A vételre felkínált adatállomány terjedelmes, hét-nyolcszázezer elektronikus levélcímet foglal magába.
Az adatállományok "forgalomba hozatala" nem ismeretlen jelenség hazánkban sem, azonban különös súllyal esik latba az a körülmény, hogy ez a kereskedelem részben személyes adatok átadására és átvételére irányul. A társadalom polgárainak magánélethez és személyes adatok védelméhez való joga megköveteli az információs társadalom szereplőitől, hogy szükségtelenül és jogellenesen ne zavarják az egyének magánéletét.
Az adatvédelmi biztos közleménye szerint az elektronikus levélcímek összegyűjtése, adatállományba rendezése, "kereskedelmi forgalomba hozatala" és marketing célokra történő felhasználása nem mentes a jogszabályi előírásoktól. A hirdetőnek tisztában kell lennie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről, valamint a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvények rendelkezéseivel.
E jogszabályi előírások szerint az érintett előzetes, tájékozott beleegyezése szükséges ahhoz, hogy elektronikus levélcíme bekerüljön egy adatállományba, az adatkezelő elektronikus úton, hirdetések küldése céljából elektronikus levélcímét felhasználja, a címét harmadik személynek vagy szervnek marketing célra az adatkezelő átadja. A szóban forgó üzleti ajánlat tehát sértheti mindazon személyek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, akik a kérdéses ajánlatot kéretlenül megkapták, illetve azokét is, akiknek személyes adata az adatállományban hozzájárulásuk nélkül szerepel, és az adásvételnek köszönhetően később kéretlen ajánlatok célpontjaivá válnak maguk is.
Az adatállomány összeállítása és kereskedelme az adatkezelésre vonatkozó törvényi rendelkezések sérelmét jelenti, ha az adatkezelő az érintettek beleegyezése nélkül szerezte meg az e-mail címeket, majd azokat - akár ingyenesen akár visszterhesen - adja át harmadik személynek vagy szervnek. Amennyiben az adatkezelő az adatállományt a fent elmondottak értelmében jogellenesen kezeli, majd azt másoknak felkínálja, ajánlatával megsérti a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokat is. Általános reklámtilalom ugyanis, hogy tilos közzétenni olyan reklámot, amely a személyes adatok védelméhez való jogot sérti.
Az elektronikus hirdetésre vonatkozó törvényi előírások megszegése miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az elektronikus hirdetéssel összefüggő reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jár el. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában az eset körülményeire, a fogyasztók érdekeinek a sérelmére tekintettel ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki. Az állampolgárok magánélete védendő érték, ezért az egyént védeni kell attól, hogy közvetlen üzletszerzés céljából elektronikus úton érkező nem kívánt közlések zavarják magánéletét.
A biztos ezért nyomatékosan felhívja az elektronikus hirdetők figyelmét arra, hogy csak jogszerűen megszerzett és kezelt elektronikus e-mail címek használhatók fel direkt marketing célokra, és az adatállomány "áruba bocsátása" is csak törvényes keretek között történhet. Ugyanakkor az adatállomány vevőjének azt kell szem előtt tartania, hogy maga is jogellenesen jár el, ha olyan adatokat vesz át, kezel és használ marketing célokra, melyekhez az érintett hozzájárulását nem adta.
Az adatállományok "forgalomba hozatala" nem ismeretlen jelenség hazánkban sem, azonban különös súllyal esik latba az a körülmény, hogy ez a kereskedelem részben személyes adatok átadására és átvételére irányul. A társadalom polgárainak magánélethez és személyes adatok védelméhez való joga megköveteli az információs társadalom szereplőitől, hogy szükségtelenül és jogellenesen ne zavarják az egyének magánéletét.
Az adatvédelmi biztos közleménye szerint az elektronikus levélcímek összegyűjtése, adatállományba rendezése, "kereskedelmi forgalomba hozatala" és marketing célokra történő felhasználása nem mentes a jogszabályi előírásoktól. A hirdetőnek tisztában kell lennie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről, valamint a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvények rendelkezéseivel.
E jogszabályi előírások szerint az érintett előzetes, tájékozott beleegyezése szükséges ahhoz, hogy elektronikus levélcíme bekerüljön egy adatállományba, az adatkezelő elektronikus úton, hirdetések küldése céljából elektronikus levélcímét felhasználja, a címét harmadik személynek vagy szervnek marketing célra az adatkezelő átadja. A szóban forgó üzleti ajánlat tehát sértheti mindazon személyek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, akik a kérdéses ajánlatot kéretlenül megkapták, illetve azokét is, akiknek személyes adata az adatállományban hozzájárulásuk nélkül szerepel, és az adásvételnek köszönhetően később kéretlen ajánlatok célpontjaivá válnak maguk is.
Az adatállomány összeállítása és kereskedelme az adatkezelésre vonatkozó törvényi rendelkezések sérelmét jelenti, ha az adatkezelő az érintettek beleegyezése nélkül szerezte meg az e-mail címeket, majd azokat - akár ingyenesen akár visszterhesen - adja át harmadik személynek vagy szervnek. Amennyiben az adatkezelő az adatállományt a fent elmondottak értelmében jogellenesen kezeli, majd azt másoknak felkínálja, ajánlatával megsérti a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokat is. Általános reklámtilalom ugyanis, hogy tilos közzétenni olyan reklámot, amely a személyes adatok védelméhez való jogot sérti.
Az elektronikus hirdetésre vonatkozó törvényi előírások megszegése miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az elektronikus hirdetéssel összefüggő reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jár el. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában az eset körülményeire, a fogyasztók érdekeinek a sérelmére tekintettel ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki. Az állampolgárok magánélete védendő érték, ezért az egyént védeni kell attól, hogy közvetlen üzletszerzés céljából elektronikus úton érkező nem kívánt közlések zavarják magánéletét.
A biztos ezért nyomatékosan felhívja az elektronikus hirdetők figyelmét arra, hogy csak jogszerűen megszerzett és kezelt elektronikus e-mail címek használhatók fel direkt marketing célokra, és az adatállomány "áruba bocsátása" is csak törvényes keretek között történhet. Ugyanakkor az adatállomány vevőjének azt kell szem előtt tartania, hogy maga is jogellenesen jár el, ha olyan adatokat vesz át, kezel és használ marketing célokra, melyekhez az érintett hozzájárulását nem adta.
Fél nap múlva már törölve voltam. 