SG.hu·
Gyors internetet épít Kína
A kommunista állam is kiépítette a következő generációs hálózatot, amely elsőként oktatási intézményeket és nagyvárosokat köt össze. A szakemberek 2010-re várják az IPv6 gyorsabb térnyerését.
A China Daily jelentése szerint a CERNET2 névre keresztelt hálózat nem csak a sebességben, a biztonságban és az IP-címek kiosztásában jelent előrelépést, de tovább csökkenti a függést az amerikai cégektől és az Egyesült Államoktól, amire Kína különösen érzékeny. Az internet protokoll jelenleg használt 4-es verziója ugyanis többek között ezt jelenti az ország számára, és a generációs váltás fokozottabb megindulása csak az évtized végére várható.
Az elkövetkező években oktatási intézmények és nagyvárosok csatlakozhatnak az új nagy sebességű hálózathoz, amely tehát IPv6-ra épül. Erről már 2004-ben megszületett a döntés, ám csak mostanra készült el a 25 egyetemet és 20 várost összekötő információs sztráda. A sebesség másodpercenként 2,5-10 GB között mozog, új biztonsági funkciók jelentek meg az adatcsomagok védelmére, az IP-címek kiosztásával kapcsolatos problémák pedig eltűntek, hiszen ezek száma az új protokoll révén sokszorosára ugrott. A jelenlegi 4 darab max. 0-255-ig terjedő szám összesen 4,3×109 (4,3 milliárd) kombinációt tett lehetővé, míg az IPv6 esetében az IP címek 128 bitesek lesznek, a kiosztható címmennyiség pedig 3,4x1036 darab.
Hasonló, elsősorban tudományos célokra szánt hálózatok már az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is működnek, előbbin még fájlcserélő hálózat is működött, amely gyorsan ki is váltotta a kiadók figyelmét. Az optimistább jóslatok szerint a globális generációváltás 2010-ben kezdődhet meg nagyobb léptékkel, vagyis az ultragyors internet valamikor a következő évtized elején jelenhet meg a háztartásokban.
Kínában természetesen még egy fontos hatással számolnak, ez pedig a nyugati országoktól, elsősorban az USA-tól való függés. A jelenlegi IPv4 esetében használt szoftverek és hardvereszközök főként innen származnak, míg a következő generációra felkészülő hazai cégek növekvő ütemben lesznek képesek kielégíteni az igényeket. Jelenleg öt szolgáltató, köztük a China Telecom és a China Mobile vesz részt a projektben, a gyártók pedig saját megoldásokon dolgoznak, amelyek idővel kiváltják majd a nyugati fejlesztéseket.
A China Daily jelentése szerint a CERNET2 névre keresztelt hálózat nem csak a sebességben, a biztonságban és az IP-címek kiosztásában jelent előrelépést, de tovább csökkenti a függést az amerikai cégektől és az Egyesült Államoktól, amire Kína különösen érzékeny. Az internet protokoll jelenleg használt 4-es verziója ugyanis többek között ezt jelenti az ország számára, és a generációs váltás fokozottabb megindulása csak az évtized végére várható.
Az elkövetkező években oktatási intézmények és nagyvárosok csatlakozhatnak az új nagy sebességű hálózathoz, amely tehát IPv6-ra épül. Erről már 2004-ben megszületett a döntés, ám csak mostanra készült el a 25 egyetemet és 20 várost összekötő információs sztráda. A sebesség másodpercenként 2,5-10 GB között mozog, új biztonsági funkciók jelentek meg az adatcsomagok védelmére, az IP-címek kiosztásával kapcsolatos problémák pedig eltűntek, hiszen ezek száma az új protokoll révén sokszorosára ugrott. A jelenlegi 4 darab max. 0-255-ig terjedő szám összesen 4,3×109 (4,3 milliárd) kombinációt tett lehetővé, míg az IPv6 esetében az IP címek 128 bitesek lesznek, a kiosztható címmennyiség pedig 3,4x1036 darab.
Hasonló, elsősorban tudományos célokra szánt hálózatok már az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is működnek, előbbin még fájlcserélő hálózat is működött, amely gyorsan ki is váltotta a kiadók figyelmét. Az optimistább jóslatok szerint a globális generációváltás 2010-ben kezdődhet meg nagyobb léptékkel, vagyis az ultragyors internet valamikor a következő évtized elején jelenhet meg a háztartásokban.
Kínában természetesen még egy fontos hatással számolnak, ez pedig a nyugati országoktól, elsősorban az USA-tól való függés. A jelenlegi IPv4 esetében használt szoftverek és hardvereszközök főként innen származnak, míg a következő generációra felkészülő hazai cégek növekvő ütemben lesznek képesek kielégíteni az igényeket. Jelenleg öt szolgáltató, köztük a China Telecom és a China Mobile vesz részt a projektben, a gyártók pedig saját megoldásokon dolgoznak, amelyek idővel kiváltják majd a nyugati fejlesztéseket.