MTI
Tiltakozás a szerb Mobi63 privatizációja ellen
A szerb szakszervezetek a Mobi63 (Mobtel) privatizációjának azonnali leállítását követelik.
Szerbia szabad szakszervezeteinek szövetsége a Mobi63 (korábban Mobtel) mobilszolgáltató privatizációjának azonnali leállítását követelte a kormánynak írt levélben, mert állításuk szerint a tervezett magánosítás ellentétben áll a törvény előírásaival. A szakszervezeti szövetség arra hivatkozik, hogy a privatizációs törvény értelmében egy adott állami vállalatnak 70 százalékát lehet eladni, 15 százalékát térítésmentesen át kell adni a vállalat dolgozóinak, 15 százalékot pedig fel kell ajánlani a lakosságnak. A szakszervezetek nagyobb átláthatóságot, a pályázati kiírás részleteinek nyilvánosságra hozatalát is sürgetik.
A szerb mobilszolgáltató megvételére május közepén tíz külföldi távközlési vállalat adott szándéknyilatkozat: a norvég Telenor, a Deutsche Telekom, a France Télécom, a Mobilkom Austria, a svéd TeliaSonera és a Tele2, az egyiptomi Orascom, az izraeli Cellcom, az Egyesült Arab Emírségek-beli Etisalat és a moszkvai székhelyű OJSC.
A szerb állam és az osztrák Schlaff Group konzorcium kezében lévő Mobi63 április 4-én alakult a legnagyobb szerb mobiltelefon-szolgáltató, a Mobtel romjain, amelytől tavaly decemberben vonta meg a működési jogot a szerb kormány. A vállalat vitatott többségi tulajdonát nagyjából egy éve vette meg az osztrák befektető a moszkvai BK Trade vállalattól, amely a politikai babérokra pályázó, és emiatt "kegyvesztetté" vált Bogoljub Karic szerbiai milliomos tulajdonában lévő, BK-vállalatbirodalomhoz tartozott.
A Mobi63-ban 70 százaléka van a szerb államnak, a többi az osztrák befektetőcsoporté lett. A vállalat teljes egészében átvette a Mobtel műszaki berendezéseit, az osztrák befektető pedig vállalta, hogy kifizeti a kisebbségi tulajdonos állami postának a 34 millió eurós elmaradt osztalékot. A Mobi63-nak becslések szerint 1,9 millió ügyfele van. Adózott eredménye tavaly 300 millió euró körül volt.
Szerbia szabad szakszervezeteinek szövetsége a Mobi63 (korábban Mobtel) mobilszolgáltató privatizációjának azonnali leállítását követelte a kormánynak írt levélben, mert állításuk szerint a tervezett magánosítás ellentétben áll a törvény előírásaival. A szakszervezeti szövetség arra hivatkozik, hogy a privatizációs törvény értelmében egy adott állami vállalatnak 70 százalékát lehet eladni, 15 százalékát térítésmentesen át kell adni a vállalat dolgozóinak, 15 százalékot pedig fel kell ajánlani a lakosságnak. A szakszervezetek nagyobb átláthatóságot, a pályázati kiírás részleteinek nyilvánosságra hozatalát is sürgetik.
A szerb mobilszolgáltató megvételére május közepén tíz külföldi távközlési vállalat adott szándéknyilatkozat: a norvég Telenor, a Deutsche Telekom, a France Télécom, a Mobilkom Austria, a svéd TeliaSonera és a Tele2, az egyiptomi Orascom, az izraeli Cellcom, az Egyesült Arab Emírségek-beli Etisalat és a moszkvai székhelyű OJSC.
A szerb állam és az osztrák Schlaff Group konzorcium kezében lévő Mobi63 április 4-én alakult a legnagyobb szerb mobiltelefon-szolgáltató, a Mobtel romjain, amelytől tavaly decemberben vonta meg a működési jogot a szerb kormány. A vállalat vitatott többségi tulajdonát nagyjából egy éve vette meg az osztrák befektető a moszkvai BK Trade vállalattól, amely a politikai babérokra pályázó, és emiatt "kegyvesztetté" vált Bogoljub Karic szerbiai milliomos tulajdonában lévő, BK-vállalatbirodalomhoz tartozott.
A Mobi63-ban 70 százaléka van a szerb államnak, a többi az osztrák befektetőcsoporté lett. A vállalat teljes egészében átvette a Mobtel műszaki berendezéseit, az osztrák befektető pedig vállalta, hogy kifizeti a kisebbségi tulajdonos állami postának a 34 millió eurós elmaradt osztalékot. A Mobi63-nak becslések szerint 1,9 millió ügyfele van. Adózott eredménye tavaly 300 millió euró körül volt.