Napi Online
Itthon a platformok versenye következik
A korábbi kormányzat több erőfeszítést is tett a szélessávú internet terjedésének elősegítésére, de mindez nem volt elegendő, hiszen az internet-hozzáférés és -használat terén Magyarországot szinte mindegyik környező ország megelőzi.
Úgy látszik, hiába költött az elmúlt években milliókat a kormányzat a széles sávú internet népszerűsítésére - s tette ezt a közelmúltban is -, hazánkban a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér csak hozzá az világhálóhoz. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalékuk tekinthető tényleges internetfelhasználónak, azaz olyannak, aki havonta legalább egyszer csatlakozik a hálóra - állapította meg az osztrák Fessel-GfK 2005 végén.
Egy másik felmérés hasonló megállapításra jutott, amikor azt találta, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya Magyarországon a 2003-as 12 százalékról tavaly 22 százalékra emelkedett, de s ezzel a mezőny alsó szélén helyezkedik el az ország, az EU-15-ök átlaga ugyanis a 2003-as 32 százalék után 2005-ben 39 százalékra nőtt.
Az elmúlt évek növekedésében, ahogyan a 2005-2006 eleje közöttiben is, a mikrovállalatok vállaltak jelentékeny szerepet, s a további növekedés lehetősége is ebben a körben keresendő, hiszen az 1-9 főt foglalkoztató cégek 63,1 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, míg egy évvel korábban 58,3 százalék volt ez az arány, vagyis 3 százalékpont körüli növekedést ért el ez a szegmens. Ugyanilyen mértékű gyarapodás következett be a 10-49 főt foglalkoztató kisvállalatoknál is, (így itt 85,1 százalékos a penetráció), míg a középvállalatok körében egy százalékpontos volt a gyarapodás, s ezzel már majdnem 100 százalékossá vált a "lefedettség".
A nagyvállalatok esetében évek óta szintén ez tapasztalható. Így tehát érthető, hogy a 10 főnél többet foglalkoztató cégek átlagában 2005 elejéről 2006 elejére "csupán" 2,7 százalékos az internetpenetráció növekedése. A gyarapodás tartalékai tehát a mikrovállalati körben a legnagyobbak.
A gyarapodás gátja ugyanakkor a PC-k hiánya, illetve az érdektelenség, ez utóbbin igazán a reklámok sem sokat segítettek, s a számítógépek beszerzése - főleg a mikrovállatoknak - gondot okozhat, vagyis a kilátások nem mondhatók rózsásaknak. Kóka jános, az informatikai területeket is felügyelő miniszter a szélessávú internetpenetráció növelését tartja egyik legfontosabb feladatának az informatika terén.
Magyarországon az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya ugyan nőtt az elmúlt években, ám ez az ellátottság sem elegendő. Napjainkban a lakosság 85 százalékának biztosított a szélessávú internethez való hozzáférés lehetősége, és további egymillió embernek kell még lehetővé tenni ezt. Ők a háromezer lakosúnál kisebb településeken élnek. Az előző és az új kormány tervei között is szerepel, hogy 2010-re minden magyarországi háztartásnak lehetősége legyen a széles sávú internethez való csatlakozásra. Az ehhez szükséges beruházás költsége mintegy 200 milliárd forint, amelyet jórészt uniós forrásokból igyekeznek előteremteni.
Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke elmondása szerint az NHH jövőképe szerint a vezetékes telefonhálózatokon, a kábeltelevíziós hálózatokon és mobilhálózatokon egyaránt megvalósul a hang, az adat és a televíziós szolgáltatás - azaz mindhárom platformon elérhető lesz mindhárom általuk alapvetőnek tekintett szolgáltatás. A telefonhálózaton jelenleg is van már a hang mellett széles sávú internetszolgáltatás és hamarosan megjelenik a televízió is, mivel lassan elindulnak az IPTV szolgáltatások. A kábelhálózatokon a televíziózás az alap, de itt valósult meg Magyarországon elsőként a triple-play szolgáltatási modell.
A kábeltelevíziós hálózaton volt elérhető tehát elsőként az alapszolgáltatás mellett a másik kettő, azaz a széles sávú internetszolgáltatás és a hang is. A mobilhálózatokon a 3G-nek és a többi új technológiánk köszönhetően egyre inkább vannak széles sávú szolgáltatások és előbb-utóbb lesz televízió is. A három platform együttesen biztosítani fogja az NHH jövőképe szerint azt, hogy mindenki hozzáférhessen ezekhez a szolgáltatásokhoz és legyen lehetősége a választásra is, azaz élhessen a szolgáltatók és az infrastruktúrák közötti verseny nyújtotta előnyökkel.
Szathmári Géza, a GTS Datanet vezérigazgatója szerint ma már nem a széles sávú internet ára az, ami korlátozza annak további elterjedését, hisz az elérte a lélektaninak tartott havi ötezer forintot, inkább az igény hiánya, valamint a számítógépes ellátottság korlátozza az internet további elterjedését. "A következő években is megmarad az a trend, amely szerint a vezetékes kommunikációs tarifák hozzáférés típusúvá válnak, vagyis általánossá válik, hogy bizonyos havidíjért kvázi korlátozás nélküli szolgáltatást - vezetékes vagy mobiltelefonálást, széles sávú internetelérést - vehetnek igénybe az ügyfelek" - tette hozzá.
Ez minden szolgáltatónál megfigyelhető a későbbiekben. Az is várható, hogy "az összerakott csomagok" - amelyek például magukban foglalják a vezetékes telefonálást és az ADSL-szolgáltatást - díja csökkenni fognak, s az új csomagokban új szolgáltatások - például az IPTV - jelennek meg, de az nem biztos, hogy az egyes szolgáltatások - például a vezetékes telefonálásért fizetendő havi összeg - mérséklődik. Szathmári elmondta még, hogy Magyarországon a szélessávú internet esetén az átlagos, valós letöltési sebesség lényegesen jobb, mint Nyuga-Európa több országában. A vezérigazgató ugyanakkor kiemelte, hogy az internetszolgáltatók a következő években nagyon sok pénzt fordítanak infrastruktúra fejlesztésére, annak érdekében, hogy új, szélessávú internettechnológiát építsenek ki.
Szűcs László, az UPC Magyarország szóvivője elmondta, hogy a szélessávú internet terén kétféle tendencia volt megfigyelhető az elmúlt két évben: egyrészt a szélessávú internet ára - azonos sávszélesség mellett - felére, esetenként harmadára mérséklődött, ugyanakkor ugyanazért az árért ötször annyi sávszélességet kap ma az ügyfél, mint két évvel korábban. Szűcs szerint ez a két tendencia a következő években is folytatódni fog, hisz nagyon erős a verseny a szélessávú-piacon, s közben a technológia is fejlődik, miközben az előfizetői igények is rohamosan növekednek.
Az is megfigyelhető volt az utóbbi években, hogy az ügyfelek egyre többféle hozzáférési csomag közül választhattak, attól függően, milyen magas az előfizető felhasználási igénye. Szűcs szerint a vezetékes szélessávú internet még hosszú ideig meghatározó lesz, mert a nagy sávszélességet igénylő tartalmat - mint például a multimédia - helyhez kötötten lehet élvezni, s a vezeték nélküli széles sávú internet ennek kiegészítőjeként szolgálhat.
Somlyai Dóra, a Pannon kommunikációs igazgatója elmondta, hogy néhány tízezer ügyfél veszi már igénybe a Pannon 3G-s hálózatát, amely jelenleg a lakosságra vetítve az ország mintegy 20 százalékán hozzáférhető, míg a teljes mobilszélessáv-hálózatot - amely a lakosság több mint 65 százaléka számára elérhető, így a legnagyobb mobil széles sávú lefedettséget jelenti hazánkban - már több százezer ügyfelünk veszi igénybe. A mobil internethasználat folyamatosan nő, a 3G-specifikus videotelefonálás is egyre népszerűbb, ahogyan bővül a hálózat.
Bodon Ildikó, a T-Mobile stratégiai üzletfejlesztési igazgató-helyettese elmondta, hogy a 3G-t az országban elsőként bevezető T-Mobile 3G-s szolgáltatásait - így az egyre népszerűbb videotelefonálást is - jelenleg a lakosság mintegy 20 százaléka érheti el. Nagy lépést jelent a mobil-adatátvitelben, hogy a T-Mobile a napokban, elsőként a piacon, elindította a 3G gyorsabb változatát is, a már kezdetben 1,5 Mbps internetezési lehetőséget kínáló úgynevezett HSDPA-t, amellyel a számítógépes videoletöltés vagy az internetes tévézés mellett akár a weben népszerű videochat is igénybe vehető.
Az elmúlt egy évben jelentősen mérséklődött - a korábbi egy évhez képest - a magyarországi üzleti szféra internetellátottságának növekedési üteme. A BellResearch 2006 elején végzett kutatásai szerint a vállalkozások teljes körében 66,6 százalékos volt az internetpenetráció, míg a 2005 eleji adatok 62,1 százalékról szóltak, vagyis 4,5 százalékpontos gyarapodást regisztráltak a kutatók. Ezzel szemben 2004 elején 53,7 százalékot mértek, vagyis ekkor egy év alatt 8,4 százalékpontos volt a gyarapodás.
Úgy látszik, hiába költött az elmúlt években milliókat a kormányzat a széles sávú internet népszerűsítésére - s tette ezt a közelmúltban is -, hazánkban a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér csak hozzá az világhálóhoz. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalékuk tekinthető tényleges internetfelhasználónak, azaz olyannak, aki havonta legalább egyszer csatlakozik a hálóra - állapította meg az osztrák Fessel-GfK 2005 végén.
Egy másik felmérés hasonló megállapításra jutott, amikor azt találta, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya Magyarországon a 2003-as 12 százalékról tavaly 22 százalékra emelkedett, de s ezzel a mezőny alsó szélén helyezkedik el az ország, az EU-15-ök átlaga ugyanis a 2003-as 32 százalék után 2005-ben 39 százalékra nőtt.
Az elmúlt évek növekedésében, ahogyan a 2005-2006 eleje közöttiben is, a mikrovállalatok vállaltak jelentékeny szerepet, s a további növekedés lehetősége is ebben a körben keresendő, hiszen az 1-9 főt foglalkoztató cégek 63,1 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, míg egy évvel korábban 58,3 százalék volt ez az arány, vagyis 3 százalékpont körüli növekedést ért el ez a szegmens. Ugyanilyen mértékű gyarapodás következett be a 10-49 főt foglalkoztató kisvállalatoknál is, (így itt 85,1 százalékos a penetráció), míg a középvállalatok körében egy százalékpontos volt a gyarapodás, s ezzel már majdnem 100 százalékossá vált a "lefedettség".
A nagyvállalatok esetében évek óta szintén ez tapasztalható. Így tehát érthető, hogy a 10 főnél többet foglalkoztató cégek átlagában 2005 elejéről 2006 elejére "csupán" 2,7 százalékos az internetpenetráció növekedése. A gyarapodás tartalékai tehát a mikrovállalati körben a legnagyobbak.
A gyarapodás gátja ugyanakkor a PC-k hiánya, illetve az érdektelenség, ez utóbbin igazán a reklámok sem sokat segítettek, s a számítógépek beszerzése - főleg a mikrovállatoknak - gondot okozhat, vagyis a kilátások nem mondhatók rózsásaknak. Kóka jános, az informatikai területeket is felügyelő miniszter a szélessávú internetpenetráció növelését tartja egyik legfontosabb feladatának az informatika terén.
Magyarországon az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya ugyan nőtt az elmúlt években, ám ez az ellátottság sem elegendő. Napjainkban a lakosság 85 százalékának biztosított a szélessávú internethez való hozzáférés lehetősége, és további egymillió embernek kell még lehetővé tenni ezt. Ők a háromezer lakosúnál kisebb településeken élnek. Az előző és az új kormány tervei között is szerepel, hogy 2010-re minden magyarországi háztartásnak lehetősége legyen a széles sávú internethez való csatlakozásra. Az ehhez szükséges beruházás költsége mintegy 200 milliárd forint, amelyet jórészt uniós forrásokból igyekeznek előteremteni.
Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke elmondása szerint az NHH jövőképe szerint a vezetékes telefonhálózatokon, a kábeltelevíziós hálózatokon és mobilhálózatokon egyaránt megvalósul a hang, az adat és a televíziós szolgáltatás - azaz mindhárom platformon elérhető lesz mindhárom általuk alapvetőnek tekintett szolgáltatás. A telefonhálózaton jelenleg is van már a hang mellett széles sávú internetszolgáltatás és hamarosan megjelenik a televízió is, mivel lassan elindulnak az IPTV szolgáltatások. A kábelhálózatokon a televíziózás az alap, de itt valósult meg Magyarországon elsőként a triple-play szolgáltatási modell.
A kábeltelevíziós hálózaton volt elérhető tehát elsőként az alapszolgáltatás mellett a másik kettő, azaz a széles sávú internetszolgáltatás és a hang is. A mobilhálózatokon a 3G-nek és a többi új technológiánk köszönhetően egyre inkább vannak széles sávú szolgáltatások és előbb-utóbb lesz televízió is. A három platform együttesen biztosítani fogja az NHH jövőképe szerint azt, hogy mindenki hozzáférhessen ezekhez a szolgáltatásokhoz és legyen lehetősége a választásra is, azaz élhessen a szolgáltatók és az infrastruktúrák közötti verseny nyújtotta előnyökkel.
Szathmári Géza, a GTS Datanet vezérigazgatója szerint ma már nem a széles sávú internet ára az, ami korlátozza annak további elterjedését, hisz az elérte a lélektaninak tartott havi ötezer forintot, inkább az igény hiánya, valamint a számítógépes ellátottság korlátozza az internet további elterjedését. "A következő években is megmarad az a trend, amely szerint a vezetékes kommunikációs tarifák hozzáférés típusúvá válnak, vagyis általánossá válik, hogy bizonyos havidíjért kvázi korlátozás nélküli szolgáltatást - vezetékes vagy mobiltelefonálást, széles sávú internetelérést - vehetnek igénybe az ügyfelek" - tette hozzá.
Ez minden szolgáltatónál megfigyelhető a későbbiekben. Az is várható, hogy "az összerakott csomagok" - amelyek például magukban foglalják a vezetékes telefonálást és az ADSL-szolgáltatást - díja csökkenni fognak, s az új csomagokban új szolgáltatások - például az IPTV - jelennek meg, de az nem biztos, hogy az egyes szolgáltatások - például a vezetékes telefonálásért fizetendő havi összeg - mérséklődik. Szathmári elmondta még, hogy Magyarországon a szélessávú internet esetén az átlagos, valós letöltési sebesség lényegesen jobb, mint Nyuga-Európa több országában. A vezérigazgató ugyanakkor kiemelte, hogy az internetszolgáltatók a következő években nagyon sok pénzt fordítanak infrastruktúra fejlesztésére, annak érdekében, hogy új, szélessávú internettechnológiát építsenek ki.
Szűcs László, az UPC Magyarország szóvivője elmondta, hogy a szélessávú internet terén kétféle tendencia volt megfigyelhető az elmúlt két évben: egyrészt a szélessávú internet ára - azonos sávszélesség mellett - felére, esetenként harmadára mérséklődött, ugyanakkor ugyanazért az árért ötször annyi sávszélességet kap ma az ügyfél, mint két évvel korábban. Szűcs szerint ez a két tendencia a következő években is folytatódni fog, hisz nagyon erős a verseny a szélessávú-piacon, s közben a technológia is fejlődik, miközben az előfizetői igények is rohamosan növekednek.
Az is megfigyelhető volt az utóbbi években, hogy az ügyfelek egyre többféle hozzáférési csomag közül választhattak, attól függően, milyen magas az előfizető felhasználási igénye. Szűcs szerint a vezetékes szélessávú internet még hosszú ideig meghatározó lesz, mert a nagy sávszélességet igénylő tartalmat - mint például a multimédia - helyhez kötötten lehet élvezni, s a vezeték nélküli széles sávú internet ennek kiegészítőjeként szolgálhat.
Somlyai Dóra, a Pannon kommunikációs igazgatója elmondta, hogy néhány tízezer ügyfél veszi már igénybe a Pannon 3G-s hálózatát, amely jelenleg a lakosságra vetítve az ország mintegy 20 százalékán hozzáférhető, míg a teljes mobilszélessáv-hálózatot - amely a lakosság több mint 65 százaléka számára elérhető, így a legnagyobb mobil széles sávú lefedettséget jelenti hazánkban - már több százezer ügyfelünk veszi igénybe. A mobil internethasználat folyamatosan nő, a 3G-specifikus videotelefonálás is egyre népszerűbb, ahogyan bővül a hálózat.
Bodon Ildikó, a T-Mobile stratégiai üzletfejlesztési igazgató-helyettese elmondta, hogy a 3G-t az országban elsőként bevezető T-Mobile 3G-s szolgáltatásait - így az egyre népszerűbb videotelefonálást is - jelenleg a lakosság mintegy 20 százaléka érheti el. Nagy lépést jelent a mobil-adatátvitelben, hogy a T-Mobile a napokban, elsőként a piacon, elindította a 3G gyorsabb változatát is, a már kezdetben 1,5 Mbps internetezési lehetőséget kínáló úgynevezett HSDPA-t, amellyel a számítógépes videoletöltés vagy az internetes tévézés mellett akár a weben népszerű videochat is igénybe vehető.
Az elmúlt egy évben jelentősen mérséklődött - a korábbi egy évhez képest - a magyarországi üzleti szféra internetellátottságának növekedési üteme. A BellResearch 2006 elején végzett kutatásai szerint a vállalkozások teljes körében 66,6 százalékos volt az internetpenetráció, míg a 2005 eleji adatok 62,1 százalékról szóltak, vagyis 4,5 százalékpontos gyarapodást regisztráltak a kutatók. Ezzel szemben 2004 elején 53,7 százalékot mértek, vagyis ekkor egy év alatt 8,4 százalékpontos volt a gyarapodás.