BSA: tizből négy szoftver illegális

A BSA közleménye szerint Magyarországon 2005-ben a személyi számítógépekre telepített üzleti szoftverek 42%-a volt illegális, ami mintegy 106 millió dollár (22,2 milliárd forint) kárt okozott a szoftveriparnak.

A 2 százalékpontos javulás a tavalyi, hasonló arányú romlás után következett be, vagyis a jelenlegi arány a 2003-ban mért 42%-kal egyezik meg. Tekintettel arra, hogy az illegalitás aránya mind nemzetközileg, mind pedig Nyugat-Európában 35%, így a gazdasági szereplők és a kormányzat számára egyaránt kívánatos felzárkózás érdekében sok még a tennivaló. Többek között ezt állapította meg az a kutatás, amelyet az IDC, a világ vezető információ technológiai kutató cége végzett, és amelyet a vezető szoftvergyártókat tömörítő Business Software Alliance (BSA, Üzleti Szoftver Szövetség) ma tett közzé.


A kalózszoftverek használatának aránya régiók szerinti bontásban
“Egyrészt örülünk annak, hogy ha kis mértékben is, de csökkent az illegálisan telepített szoftverek aránya." - mondta Sarlós Gábor, a BSA Magyarország szóvivője. "Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha nem folytatódnak azok az erőfeszítések, amelyek az illegális szoftverhasználat visszaszorítását célozzák, akkor ez a pozitív tendencia könnyen megfordulhat, és újból távolabb kerülünk a nyugat-európai átlagtól. Senkinek sem szabad abba belenyugodni, hogy 10 új szoftverből 4 illegálisan kerül a vállalatok számítógépeire, ilyen helyzetet semmilyen iparág nem tolerálna".

Az illegális szoftverek aránya a vizsgált 97 ország közül 51 esetében csökkent. A magyarországi csökkenés több tényezőnek tulajdonítható. A szervezet szerint jelentős szerepet játszik benne a NagyVizIT program, amelyet a BSA 2005. októberében indított, és amelynek során a szervezet képviselői személyes látogatások keretében tájékoztatják a cégek vezetőit a legális és racionális szoftvergazdálkodás elemeiről. Az eddig elsősorban Győr-Moson-Sopron és Pest megyében, illetve Budapesten lebonyolított több mint 200 látogatás során kiderült, hogy bár a cégek jelentős része jogkövető magatartást kíván folytatni, mégsincs tisztában a legális szoftverhasználat elemeivel.


A bal oldali országokban a legmagasabb az illegális szoftverhasználat, jobb oldaliaknál pedig a legalacsonyabb
"Meglepett minket, hogy a cégek egy része például nem ismeri azt az adóhatósági állásfoglalást sem, miszerint csak azokat a számítógépeket lehet a cég eszközei között nyilvántartani, melyeken kizárólag legális szoftverek futnak. Azzal a jelenséggel is nem egyszer találkoztunk, hogy a vezetők nem ismerik a licencszerződések előírásait, és nem tudják, hány számítógépre is szól egy adott licencszerződés. Volt olyan első számú vezető is, akinek a beszélgetés során vált világossá, hogy a cég szoftvergazdálkodásáért ő tartozik elsődleges felelősséggel, nem pedig a cég számítástechnikai vezetője." - mondta Sarlós Gábor.

Az elmúlt év pozitív fejleménye, hogy a gazdasági élet szereplői egyre szélesebb körben ismerik fel az illegális szoftverhasználat kockázatait, amiben a kormányzat lépései is jelentős szerepet játszanak. Tavaly a rendőrség több mint 37 000 esetben bukkant - természetesen nemcsak a szoftverekre vonatkozó - szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére irányuló bűncselekményre, a Vám- és Pénzügyőrség valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet pedig szigorította ellenőrzési tevékenységét.


Szoftverkalózkodás a régióban - a 2005-ös, 2004-es és 2003-as adatok
A szellemi tulajdon világnapján a szerzői jogok védelmét szolgáló szervezetek közösen hívták fel a figyelmet az iparágakat és egyben a társadalom és a gazdaság egészét sújtó károkra. "Az illegális szoftverekből következően csak a mi iparágunkat tavaly több mint 22 milliárd forint veszteség érte. Ennél talán még lényegesebb az a veszteség, amely az államot az elmaradt adó- és járulékbefizetés, a vállalatokat pedig a nem kellő támogatással és éppen ezért nem kellő hatékonysággal üzemeltett szoftverek miatt érte" - mondta Sarlós Gábor.

A szoftverillegalitási arány további csökkentése érdekében a BSA folytatja a NagyVizIT kampányt, hírlevele, honlapja és a különböző fórumok révén tájékoztatja a vállalatokat, a hasonló szervezetekkel történő összefogás, illetve a különböző állami szervezeteknek nyújtott szakmai támogatás révén pedig segíti a legális szoftverhasználat elterjedését.