Berta Sándor
Ausztriában bevezetnék az elektronikus lábbilincset
Csütörtökön először láttak el elektronikus bilinccsel az osztrák hatóságok börtönből szabadult személyeket - kísérletképpen. A lábra szerelt eszközök a GPS- és a mobiltechnológia segítségével méteres pontossággal képesek meghatározni a két személy tartózkodási helyét és az adatokat továbbítják az ÖWD magán biztonsági őrszolgálatnak.
Az osztrák szakemberek szerint, amennyiben a módszer beválik, enyhíteni lehetne a börtönök túlzsúfoltságán, ezáltal a rabok emberhez méltó körülmények között tölthetnék le a börtönbüntetéseiket. A cél azonban nem a ló túloldalára való átesés, vagyis a fegyházak kipucolása, hanem a kisebb bűncselekményekért elítélt rabok ilyen módon való szabadon bocsátása. A módszer alkalmazható lehetne például a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben is, hiszen hazánkban szintén nagy problémát jelent a börtönök túlzsúfoltsága.
A két osztrák férfit kisebb vagyon elleni bűncselekményekért ítélték el. A büntetésükből elengedtek 4, illetve 6 hónapot, így akár dolgozhatnak is, újra beilleszkedhetnek a társadalomba. Amikor a büntetésük letelik, lekerül a lábukról az elektronikus bilincs. Addig szabályosan meghatározott órarend szerint kell élniük, de ha elhagyják kijelölt területüket, megszakad a jel és azonnal riadóztatják az ÖWD vagy a rendőrség egységeit.
A módszer előnye a megbízhatóságában és az olcsóságában rejlik. Az elektronikus bilincset gyakorlatilag nem lehet kijátszani, időtlen időkig eláll az elítélt lábán. Az illető dolgozhat anélkül, hogy látnák rajta börtönlakó mivoltát. Így a delikvens bizonyos értelemben mégis csak szabadnak érezheti magát és amíg egy fogva tartott napi eltartási költsége hagyományos őrzéssel és ellátással 80 euróba kerül, addig ebben az esetben ez az összeg csupán 21 euró. Azonban ez még nem minden. A büntetés-végrehajtásban is szerepet kapna a biometria, hogy olyan esetek ne fordulhassanak elő, mint tavaly, amikor egy pénzhamisításért elítélt rab a saját ügyvédjének öltözve szökött meg.
A látogatók például chipkártyát kapnának, ami tartalmazná az előzetesen beszkennelt arc- és ujjlenyomatukat, kifelé pedig újra összevetnék a chipkártyán tárolt adatokat az illető személy arcával és ujjaival. Így zárnák ki az esetleges személycseréket. Mindez persze sok pénzbe kerül és néhány törvényt is módosítani kellene. Az ötlet támogatói azzal érvelnek, hogy a kisebb bűncselekményeket elkövető személyek afféle digitális háziőrizetbe kerülnének, de nem kellene őrizni őket, ami újabb megtakarítást jelentene az államnak.
Az elektronikus bilincsek alkalmazásának ötlete nem újkeletű. Korábban már tesztelték a módszert Ausztriában és Hessen német szövetségi tartományban is. A végeredmény azonban felemás lett, így Hessenben egyelőre nem folytatták a programot.
Az osztrák szakemberek szerint, amennyiben a módszer beválik, enyhíteni lehetne a börtönök túlzsúfoltságán, ezáltal a rabok emberhez méltó körülmények között tölthetnék le a börtönbüntetéseiket. A cél azonban nem a ló túloldalára való átesés, vagyis a fegyházak kipucolása, hanem a kisebb bűncselekményekért elítélt rabok ilyen módon való szabadon bocsátása. A módszer alkalmazható lehetne például a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben is, hiszen hazánkban szintén nagy problémát jelent a börtönök túlzsúfoltsága.
A két osztrák férfit kisebb vagyon elleni bűncselekményekért ítélték el. A büntetésükből elengedtek 4, illetve 6 hónapot, így akár dolgozhatnak is, újra beilleszkedhetnek a társadalomba. Amikor a büntetésük letelik, lekerül a lábukról az elektronikus bilincs. Addig szabályosan meghatározott órarend szerint kell élniük, de ha elhagyják kijelölt területüket, megszakad a jel és azonnal riadóztatják az ÖWD vagy a rendőrség egységeit.
A módszer előnye a megbízhatóságában és az olcsóságában rejlik. Az elektronikus bilincset gyakorlatilag nem lehet kijátszani, időtlen időkig eláll az elítélt lábán. Az illető dolgozhat anélkül, hogy látnák rajta börtönlakó mivoltát. Így a delikvens bizonyos értelemben mégis csak szabadnak érezheti magát és amíg egy fogva tartott napi eltartási költsége hagyományos őrzéssel és ellátással 80 euróba kerül, addig ebben az esetben ez az összeg csupán 21 euró. Azonban ez még nem minden. A büntetés-végrehajtásban is szerepet kapna a biometria, hogy olyan esetek ne fordulhassanak elő, mint tavaly, amikor egy pénzhamisításért elítélt rab a saját ügyvédjének öltözve szökött meg.A látogatók például chipkártyát kapnának, ami tartalmazná az előzetesen beszkennelt arc- és ujjlenyomatukat, kifelé pedig újra összevetnék a chipkártyán tárolt adatokat az illető személy arcával és ujjaival. Így zárnák ki az esetleges személycseréket. Mindez persze sok pénzbe kerül és néhány törvényt is módosítani kellene. Az ötlet támogatói azzal érvelnek, hogy a kisebb bűncselekményeket elkövető személyek afféle digitális háziőrizetbe kerülnének, de nem kellene őrizni őket, ami újabb megtakarítást jelentene az államnak.
Az elektronikus bilincsek alkalmazásának ötlete nem újkeletű. Korábban már tesztelték a módszert Ausztriában és Hessen német szövetségi tartományban is. A végeredmény azonban felemás lett, így Hessenben egyelőre nem folytatták a programot.
