Berta Sándor
Európában nem félnek az identitáslopástól
A hálózat csapdájában című film volt talán az első mű, amelyik igazán komolyan foglalkozott a személyiséglopás kérdésével, és bemutatta, hogy a mai ember komolyan gondba kerülhet, ha ellopják személyes adatait.
Bár azóta eltelt jó néhány év, az emberek aggodalma továbbra sem csökkent, sőt inkább fokozatosan nő, senki nem akar egy identitáslopásos bűncselekmény áldozatává válni. Tavalyig Európában viszonylagos nyugalom honolt, aztán az első komolyabb online támadások után az átlagember is kénytelen volt hamar megtanulni az olyan fogalmakat, mint a phishing (adathalászat) vagy az online csalás. Napjainkban sokan már szabályosan rettegnek attól, hogy lába kélhet az intézményekben (például a bankokban) elektronikusan tárolt személyes adataiknak és a nem rettegők is minimum érdeklődéssel kevert aggodalommal figyelik, hogy vajon őket érinti-e egy újabb bűncselekmény.
Érdekes információkra derült fény az Unisys által nyolc országban, 8339 háztartásban élők bevonásával készített felmérésből. Európában leginkább a britek félnek attól, hogy egyik pillanatról a másikra elevszíthetik személyes adataikat. A szigetországban lakók 11 százaléka ismerte el a nemrég elvégzett felmérés elkészítésekor, hogy már legalább egy esetben érintettje volt egy online csalási vagy személyiséglopási ügynek. Franciaországban ugyanez az érték 8, Németországban csak 3 százalék.
Az online csalók ellen való legjobb védekezési módszernek a felhasználók 40 százaléka a bankok rendszeres váltását tartja. A biztonságos pénzügyi ügyletekért az európaiak 30 százaléka lenne hajlandó akár plusz pénzt, illetéket is fizetni. Németországban ez az arány 41 százalék, Nagy-Britanniában 30, míg Franciaországban 20 százalék. Van néhány adat a világ más országaira vonatkozóan is. Az úgynevezett ID-lopástól az Egyesült Államokban az emberek 23 százaléka tart, míg Brazíliában ez az arány 70, Mexikóban pedig 78 százalék. Vagyis általánosságban véve minél szegényebb, fejletlenebb egy ország, annál jobban ragaszkodnak az emberek személyes adataikhoz.
Bár azóta eltelt jó néhány év, az emberek aggodalma továbbra sem csökkent, sőt inkább fokozatosan nő, senki nem akar egy identitáslopásos bűncselekmény áldozatává válni. Tavalyig Európában viszonylagos nyugalom honolt, aztán az első komolyabb online támadások után az átlagember is kénytelen volt hamar megtanulni az olyan fogalmakat, mint a phishing (adathalászat) vagy az online csalás. Napjainkban sokan már szabályosan rettegnek attól, hogy lába kélhet az intézményekben (például a bankokban) elektronikusan tárolt személyes adataiknak és a nem rettegők is minimum érdeklődéssel kevert aggodalommal figyelik, hogy vajon őket érinti-e egy újabb bűncselekmény.
Érdekes információkra derült fény az Unisys által nyolc országban, 8339 háztartásban élők bevonásával készített felmérésből. Európában leginkább a britek félnek attól, hogy egyik pillanatról a másikra elevszíthetik személyes adataikat. A szigetországban lakók 11 százaléka ismerte el a nemrég elvégzett felmérés elkészítésekor, hogy már legalább egy esetben érintettje volt egy online csalási vagy személyiséglopási ügynek. Franciaországban ugyanez az érték 8, Németországban csak 3 százalék.
Az online csalók ellen való legjobb védekezési módszernek a felhasználók 40 százaléka a bankok rendszeres váltását tartja. A biztonságos pénzügyi ügyletekért az európaiak 30 százaléka lenne hajlandó akár plusz pénzt, illetéket is fizetni. Németországban ez az arány 41 százalék, Nagy-Britanniában 30, míg Franciaországban 20 százalék. Van néhány adat a világ más országaira vonatkozóan is. Az úgynevezett ID-lopástól az Egyesült Államokban az emberek 23 százaléka tart, míg Brazíliában ez az arány 70, Mexikóban pedig 78 százalék. Vagyis általánosságban véve minél szegényebb, fejletlenebb egy ország, annál jobban ragaszkodnak az emberek személyes adataikhoz.