SG.hu
Rákként terjednek a csaló call centerek világszerte
Ami korábban főként Délkelet-Ázsiában volt komoly probléma ma már az egész világot érinti. Az ENSZ és az Interpol 2021-ben kezdte el nyomon követni a jelenséget, és most gyors terjeszkedésről számoltak be.
Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a csalásokkal foglalkozó telefonos ügyfélszolgálatok helyzete globális fordulóponthoz érkezett, mivel ez a tevékenység egyre nagyobb méreteket ölt és egyre jobban terjed. A Kelet- és Délkelet-Ázsiában ipari méretekben gyökeret vert csalóközpontok tevékenységüket megengedőbb régiókba helyezik át. Az ENSZ folyamatosan nyomon követi az átveréses telefonközpontok üzemeltetőit, mert ezekben általán kiszolgáltatott embereket dolgoznak. A szervezet egyre több olyan műveletet tár fel, amelyek szerint az ezzel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok (organized criminal groups, OCG-k) Délkelet-Ázsián kívüli régiókban is megjelennek.
Korábbi ENSZ-jelentések olyan régiókban mutattak ki növekvő tevékenységet, mint Dél-Amerika és a Közel-Kelet. A legutóbbi frissített jelentés ezt a kört kibővíti, razziákra és bizonyítékokra hivatkozik Afrikában, egyes csendes-óceáni szigeteken, valamint a kapcsolódó bűnügyi szolgáltatásokhoz - például pénzmosáshoz és toborzáshoz - kapcsolódó szálakról számoltak be, amelyek Európáig, Észak-Amerikáig és azon túl is elérnek. Az ENSZ legújabb jelentése szerint ezek a „spillover site-ok” - ahogy az ENSZ nevezi őket - lehetővé teszik az ázsiai maffia számára, hogy a nyelvtudással rendelkező helyiek felbérlésével/kereskedelemmel bővítsék áldozataik körét, és „drámaian megnöveljék a nyereséget”.
"A kelet- és délkelet-ázsiai szervezett bűnözői csoportok globális terjeszkedését látjuk” - mondta Benedikt Hofmann, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC, United Nations Office on Drugs and Crime) Délkelet-Ázsiáért és a csendes-óceáni térségért felelős megbízott regionális képviselője. "Ez egyrészt természetes terjeszkedést tükröz; ahogy az iparág növekszik új üzleti lehetőségeket és helyeket keres, másrészt pedig a jövőbeli kockázatokat akarják minimalizálni, amennyiben a régióban folytatódnak és fokozódnak a zavargások.” Korábban az ilyen típusú tevékenységek gócpontjai olyan helyeken voltak, mint Mianmar, Kambodzsa, a Fülöp-szigetek és Laosz.
"Úgy terjed, mint egy rákos daganat” - tette hozzá Hofmann. "A hatóságok egy-egy területen kezelik, de a gyökerei sosem tűnnek el, egyszerűen csak elvándorolnak. Ez olyan helyzetet eredményezett, amelyben a régió lényegében egy összekapcsolt ökoszisztémává vált, amelyet kifinomult szindikátusok irányítanak, szabadon kihasználva a sebezhetőségeket, veszélyeztetve az állami szuverenitást, valamint torzítva és korrumpálva a politikai döntéshozatali folyamatokat és más kormányzati rendszereket és intézményeket.” Az ENSZ szerint ezek a csalóbandák jellemzően olyan joghatóságokba települnek át, ahol gyenge a kormányzás, ami lehetővé teszi számukra, hogy kiterjesszék tevékenységüket. A munkaerő nagyságán és az egy csalóra jutó átlagos bevételen alapuló becslések szerint évente 27,4 és 36,5 milliárd dollár közötti összeget kaszáljanak.
Az UNODC megjegyzi, hogy a Délkelet-Ázsiához kötődő csalási műveletek több afrikai országban is felbukkantak, ahol a helyi bűnüldöző szervek razziákat indítottak, amelyek során letartóztatták a csalásban és számítógépes bűnözésben részt vevő feltételezett külföldi állampolgárokat. Az ENSZ-szervezet szerint 2024 áprilisában 77 gyanúsítottat tartóztattak le egy zambiai szindikátus elleni rajtaütés során. Az elfogottak között 22 kínai állampolgár volt, akiket később akár 11 évre is elítéltek. Hasonló jelenetek játszódtak le Angolában, Nigériában és máshol is.
Dél-Amerikáról nehezebb megbízható adatokhoz jutni, de az ENSZ egyre több jel utal arra, hogy egyes ázsiai bűnözői csoportok a régiót célzó online csalási és szerencsejáték-infrastruktúrát építenek ki - a helyi kábítószer-kereskedő hálózatokkal való pénzmosási partnerségek kialakítására irányuló erőfeszítések mellett. Néhány elszigetelt esetben még fizikai csalási műveleteket is sikerült létrehozniuk a helyszínen. Európában a kiberbűnözéshez sajátosan kötődő Oroszország mellett az utóbbi időben Grúzia és Törökország is a digitális csalások gócpontjaivá váltak. Egy 2025 márciusában leleplezett tbiliszi call center 2022 májusa óta több mint 35 millió dollárt szedett be több mint 6000 áldozattól világszerte, bár az ENSZ megjegyzi, hogy korlátozott bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy ez a konkrét művelet ázsiai bűnszövetkezethez kötődik.
A jelentés szerint a kelet-ázsiai bűnszövetkezetek "az elmúlt években stabil jelenlétet alakítottak ki Grúziában”, különösen a tengerparti Batumi városában, amely ma a kiberalapú csalások és a kétes online szerencsejáték-műveletek egyik gócpontja. A kínai nagykövetség is figyelmeztetést adott ki az állampolgároknak, hogy ne hagyják magukat rászedni a grúziai csaló munkára, mivel az OCG-k gyakran Telegramon keresztül toboroznak úgynevezett „ügyfélszolgálati ügynököket”. Sokan kifejezetten kínai vagy kínaiul beszélő újoncokat keresnek.
A grúz határ túloldalán található Törökország, ahol a kiberbűnözéssel kapcsolatos bűnüldözés egyre nagyobb mértékben növekszik. A helyi hatóságok az online szerencsejátékoktól kezdve a kiberalapú csalásokig és a mindkettőhöz kapcsolódó pénzmosásig mindenféle problémára lecsaptak. Az ázsiai bűnözői csoportokat a törökországi kibercsalási műveletekkel összekötő közvetlen bizonyítékok szintén korlátozottak. Az ENSZ azonban megjegyzi, hogy több, máshol hasonló bűncselekmények miatt őrizetbe vett kínai állampolgárnak sikerült török állampolgárságot szereznie, köztük a szingapúri pénzmosási ügy egyik kulcsfigurájának.
Vitathatatlan, hogy az ENSZ legnagyobb nyilvánosságot kapott munkája a csaló telefonközpontokkal, valamint a kapcsolódó pénzmosással és emberkereskedelemmel kapcsolatos. Azonban a bűnözés más formái is megjelennek, amelyeket az átverő oldalakból származó bevételekből finanszíroznak. A csendes-óceáni szigeteken az ázsiai OCG-k a jogtalanul szerzett nyereségükből olyan helyeken vetették meg a lábukat, mint a Fidzsi-szigetek, Palau, Tonga, Vanuatu és az Északi-Mariana-szigeteki Közösség (CNMI). A bandák látszólag törvényesnek tűnő vállalkozásokat hoztak létre szállodák, kaszinók és utazási irodák formájában, de ezeket arra használják, hogy elrejtsék máshol folytatott bűncselekményeiket, például az illegális online szerencsejátékot, a kábítószer- és emberkereskedelmet, a migránscsempészetet és a pénzmosást.
Azért telepednek meg ezeken a kis szigeteken, mert a kiszorításukkal megbízott hivatalok és szervezetek gyakran személyzeti és technikai szempontból alulfelszereltek, így bőséges teret biztosítanak számukra, hogy korlátozott felügyelet vagy zavarás mellett működhessenek. Az UNODC jelentése számos ajánlást fogalmazott meg a kormányok számára, hogy segítsen mérsékelni ezen OCG-k terjedését. Ezek közé tartozik a politikai tudatosság növelése, a szabályozási keretek megerősítése, valamint a hatóságok felszerelése a megfelelő emberekkel és eszközökkel a különböző bűncselekmények mechanizmusának megzavarására.
Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a csalásokkal foglalkozó telefonos ügyfélszolgálatok helyzete globális fordulóponthoz érkezett, mivel ez a tevékenység egyre nagyobb méreteket ölt és egyre jobban terjed. A Kelet- és Délkelet-Ázsiában ipari méretekben gyökeret vert csalóközpontok tevékenységüket megengedőbb régiókba helyezik át. Az ENSZ folyamatosan nyomon követi az átveréses telefonközpontok üzemeltetőit, mert ezekben általán kiszolgáltatott embereket dolgoznak. A szervezet egyre több olyan műveletet tár fel, amelyek szerint az ezzel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok (organized criminal groups, OCG-k) Délkelet-Ázsián kívüli régiókban is megjelennek.
Korábbi ENSZ-jelentések olyan régiókban mutattak ki növekvő tevékenységet, mint Dél-Amerika és a Közel-Kelet. A legutóbbi frissített jelentés ezt a kört kibővíti, razziákra és bizonyítékokra hivatkozik Afrikában, egyes csendes-óceáni szigeteken, valamint a kapcsolódó bűnügyi szolgáltatásokhoz - például pénzmosáshoz és toborzáshoz - kapcsolódó szálakról számoltak be, amelyek Európáig, Észak-Amerikáig és azon túl is elérnek. Az ENSZ legújabb jelentése szerint ezek a „spillover site-ok” - ahogy az ENSZ nevezi őket - lehetővé teszik az ázsiai maffia számára, hogy a nyelvtudással rendelkező helyiek felbérlésével/kereskedelemmel bővítsék áldozataik körét, és „drámaian megnöveljék a nyereséget”.
"A kelet- és délkelet-ázsiai szervezett bűnözői csoportok globális terjeszkedését látjuk” - mondta Benedikt Hofmann, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC, United Nations Office on Drugs and Crime) Délkelet-Ázsiáért és a csendes-óceáni térségért felelős megbízott regionális képviselője. "Ez egyrészt természetes terjeszkedést tükröz; ahogy az iparág növekszik új üzleti lehetőségeket és helyeket keres, másrészt pedig a jövőbeli kockázatokat akarják minimalizálni, amennyiben a régióban folytatódnak és fokozódnak a zavargások.” Korábban az ilyen típusú tevékenységek gócpontjai olyan helyeken voltak, mint Mianmar, Kambodzsa, a Fülöp-szigetek és Laosz.
"Úgy terjed, mint egy rákos daganat” - tette hozzá Hofmann. "A hatóságok egy-egy területen kezelik, de a gyökerei sosem tűnnek el, egyszerűen csak elvándorolnak. Ez olyan helyzetet eredményezett, amelyben a régió lényegében egy összekapcsolt ökoszisztémává vált, amelyet kifinomult szindikátusok irányítanak, szabadon kihasználva a sebezhetőségeket, veszélyeztetve az állami szuverenitást, valamint torzítva és korrumpálva a politikai döntéshozatali folyamatokat és más kormányzati rendszereket és intézményeket.” Az ENSZ szerint ezek a csalóbandák jellemzően olyan joghatóságokba települnek át, ahol gyenge a kormányzás, ami lehetővé teszi számukra, hogy kiterjesszék tevékenységüket. A munkaerő nagyságán és az egy csalóra jutó átlagos bevételen alapuló becslések szerint évente 27,4 és 36,5 milliárd dollár közötti összeget kaszáljanak.
Az UNODC megjegyzi, hogy a Délkelet-Ázsiához kötődő csalási műveletek több afrikai országban is felbukkantak, ahol a helyi bűnüldöző szervek razziákat indítottak, amelyek során letartóztatták a csalásban és számítógépes bűnözésben részt vevő feltételezett külföldi állampolgárokat. Az ENSZ-szervezet szerint 2024 áprilisában 77 gyanúsítottat tartóztattak le egy zambiai szindikátus elleni rajtaütés során. Az elfogottak között 22 kínai állampolgár volt, akiket később akár 11 évre is elítéltek. Hasonló jelenetek játszódtak le Angolában, Nigériában és máshol is.
Dél-Amerikáról nehezebb megbízható adatokhoz jutni, de az ENSZ egyre több jel utal arra, hogy egyes ázsiai bűnözői csoportok a régiót célzó online csalási és szerencsejáték-infrastruktúrát építenek ki - a helyi kábítószer-kereskedő hálózatokkal való pénzmosási partnerségek kialakítására irányuló erőfeszítések mellett. Néhány elszigetelt esetben még fizikai csalási műveleteket is sikerült létrehozniuk a helyszínen. Európában a kiberbűnözéshez sajátosan kötődő Oroszország mellett az utóbbi időben Grúzia és Törökország is a digitális csalások gócpontjaivá váltak. Egy 2025 márciusában leleplezett tbiliszi call center 2022 májusa óta több mint 35 millió dollárt szedett be több mint 6000 áldozattól világszerte, bár az ENSZ megjegyzi, hogy korlátozott bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy ez a konkrét művelet ázsiai bűnszövetkezethez kötődik.
A jelentés szerint a kelet-ázsiai bűnszövetkezetek "az elmúlt években stabil jelenlétet alakítottak ki Grúziában”, különösen a tengerparti Batumi városában, amely ma a kiberalapú csalások és a kétes online szerencsejáték-műveletek egyik gócpontja. A kínai nagykövetség is figyelmeztetést adott ki az állampolgároknak, hogy ne hagyják magukat rászedni a grúziai csaló munkára, mivel az OCG-k gyakran Telegramon keresztül toboroznak úgynevezett „ügyfélszolgálati ügynököket”. Sokan kifejezetten kínai vagy kínaiul beszélő újoncokat keresnek.
A grúz határ túloldalán található Törökország, ahol a kiberbűnözéssel kapcsolatos bűnüldözés egyre nagyobb mértékben növekszik. A helyi hatóságok az online szerencsejátékoktól kezdve a kiberalapú csalásokig és a mindkettőhöz kapcsolódó pénzmosásig mindenféle problémára lecsaptak. Az ázsiai bűnözői csoportokat a törökországi kibercsalási műveletekkel összekötő közvetlen bizonyítékok szintén korlátozottak. Az ENSZ azonban megjegyzi, hogy több, máshol hasonló bűncselekmények miatt őrizetbe vett kínai állampolgárnak sikerült török állampolgárságot szereznie, köztük a szingapúri pénzmosási ügy egyik kulcsfigurájának.
Vitathatatlan, hogy az ENSZ legnagyobb nyilvánosságot kapott munkája a csaló telefonközpontokkal, valamint a kapcsolódó pénzmosással és emberkereskedelemmel kapcsolatos. Azonban a bűnözés más formái is megjelennek, amelyeket az átverő oldalakból származó bevételekből finanszíroznak. A csendes-óceáni szigeteken az ázsiai OCG-k a jogtalanul szerzett nyereségükből olyan helyeken vetették meg a lábukat, mint a Fidzsi-szigetek, Palau, Tonga, Vanuatu és az Északi-Mariana-szigeteki Közösség (CNMI). A bandák látszólag törvényesnek tűnő vállalkozásokat hoztak létre szállodák, kaszinók és utazási irodák formájában, de ezeket arra használják, hogy elrejtsék máshol folytatott bűncselekményeiket, például az illegális online szerencsejátékot, a kábítószer- és emberkereskedelmet, a migránscsempészetet és a pénzmosást.
Azért telepednek meg ezeken a kis szigeteken, mert a kiszorításukkal megbízott hivatalok és szervezetek gyakran személyzeti és technikai szempontból alulfelszereltek, így bőséges teret biztosítanak számukra, hogy korlátozott felügyelet vagy zavarás mellett működhessenek. Az UNODC jelentése számos ajánlást fogalmazott meg a kormányok számára, hogy segítsen mérsékelni ezen OCG-k terjedését. Ezek közé tartozik a politikai tudatosság növelése, a szabályozási keretek megerősítése, valamint a hatóságok felszerelése a megfelelő emberekkel és eszközökkel a különböző bűncselekmények mechanizmusának megzavarására.