SG.hu·

Nagyvállalatokkal szövetkezik a DivX

A napokban újabb partnerekkel szerződött a hatékony kodekjéről ismertté vált cég: a szórakoztató-elektronikai termékek piacán a JVC és a Pioneer, míg a világhálón a Google révén erősíti meg pozícióját.

Nem viccel a kiscég: a CES 2006 első napjain három új megállapodást jelentettek be, amelyek ismét növelhetik súlyát a lejátszószoftverek és hardverek terén. Elsőként a Pioneer rántotta le a leplet tervéről, amely az asztali készülékekkel, illetve házimozi rendszerekkel kapcsolatos. Új termékeik szintén támogatják a DivX formátumot, és tovább bővítik a kompatibilis lejátszók listáját, amelyekből eddig világszerte mintegy 50 millió darabot szállítottak le.

Ezzel egy időben adta hírül a JVC, hogy új autóba szerelhető DVD lejátszókkal egészíti ki portfólióját, amelyek a DivX-et is támogatják. Ezek a készülékek nevükhöz híven utazás közben felelősek a szórakoztatásért: az általában 3-4 hüvelykes kijelzőkön nézhetünk filmeket, koncerteket, vagy hallgathatunk zenét. Más kérdés, hogy a 100-150 ezer forintos ár kinek éri meg, pláne, hogy a vezető a saját érdekében mellőzni kénytelen ezt az élményt. Mindenesetre az "Autó DVD" termékek nagyobb testvéreikhez hasonlóan folyamatosan terjednek, és a DivX a JVC személyében fontos szövetségesre lelt.



A legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentés a Google nevéhez fűződik. A keresőcég ugyanis szintén megállapodott a vállalattal, mégpedig a Google Video szolgáltatás kiterjesztéséről. Az együttműködés révén az internetes oldalon kínált tartalom a különböző hordozható eszközökön, lejátszókon is elérhetővé válik, és ezáltal a Google is jóval szélesebb rétegeket érhet el. A szerződő felek sajnos nem nyilatkoztak a részletekről, mindössze a remélt előnyökről ejtettek szót. A DivX ezzel egy időben Hollywoodhoz fűződő kapcsolatán is igyekszik javítani: Christopher McGurk, a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió korábbi ügyvezető igazgatója csatlakozott a cég igazgatótanácsához, és biztosra vehető, hogy személye fontos összekötő kapocs lesz a filmstúdiók felé.

A cég legutóbb a nyáron robbantott, mégpedig a DivX 6-os verziójával. A fejlesztő ekkor is nagyobb teljesítményt és több vonzó újdonságot ígért, miközben a visszafelé-kompatibilitás sem szenvedett sérelmeket: minden hatos verziójú DivX film simán lejátszható régebbi lejátszókon is, legfeljebb az új funkciókat kell nélkülöznünk.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Capra Ibex2006. 01. 09.. 18:54||#13
Gondolom nem formátumot akartál írni... Olvasd el shabba hozzászólását (#14) itt...
© Caro2006. 01. 09.. 14:08||#12
Én tömörítettem mostanában Theorába, sajnos normális encoder nincs, a VLC-nél néha mûxik, néha nem, meg van egy ffmpeg2theora neveztû program is, de ott meg szétcsúszik a kép meg a hang...
Na mindegy, nem ez a lényeg, jobb lett a DivX-nél!
Bár igaz itt a belinkelt oldalon is az XviD-et rosszabnak írják, de a vizuális összehasonlításban mégiscsak jobb :)
© ubuntu2006. 01. 09.. 13:34||#11
A Theora eredetileg az ON2 VP3 koereskedelmi codecje volt. A különlegessége, hogy teljesen saját fejlesztés ezért nem sért semmilyen szabadalmat sem. Ez a tengeretúlon jelenleg fontos mostanában, sajnos. A várható nagy profit miatt számtalan cég fejlesztett saját audio video codecet, a 90-es évek derekától. De csak kevés volt az, ami el tudott terjedni és tényleges bevételt tudott hozni.
Az ON2 átadta a VP3-mat a Free (BSD licenszû) codeceket fejlesztõ xiph.org-nak. Õk felfüggesztették az általuk fejlesztett, de még gyerekcipõben sem járó Tarkin codecük fejlesztését, és teljesen a VP3-ra koncentráltak. Ebbõl lett a Theora. Bár a VP3 már eleve mûködõ codec volt, ezért a fõ feladat a en-decoder optimalizációja és az ogg kapszulaformátumba való beilleszése volt. A Theora nem a leghatékonyabb ma fellelhetõ videocodec. Maga az egyelõre félbehagyott Tarkin is jóval fejlettebb koncepciót valósítana meg, waveletet. Minõségében a Divx és természetesen az Xvid is jobb. Viszont a Theora teljesen szabad codec. Ez jelenleg egyetlen másik video codecrõl sem mondható el. Hiába GPL az Xvid, ha egy televízió azt használná online netes adásához, jogdíjat követelhetne magának az MPEG Group. Természetesen azon el lehet vitatkozni, jogászokkal, hogy a copyright vagy a szabadalom ill. MPEG csoport lefektetett paperjei tekinthetõek-e márvadónak egy jogdíj vita esetében. De ezt egy senki sem vállalja fel ha üzletérõl van szó. Az informatika és különösen a digitális média ma jogi aknamezõ.
Jelenleg a nagytöbbség fizeti a licenszdíjat, vagy a realnak ill. applenek a quicktimért, vagy a microsoftnak a windows mediaért. Divxet eddig csak leginkább csak ponrócégek használtak az üzleteikben.
Az egyértelmû, hogy ha valahol értenének is a döntéshozók a témához, kizárólag Theora/Vorbis codeceket használnának. Az így megspórolt licenszdíjból pedig, bõven futná akár egy java medialejátszóra, hogy elég egyszerû legyen használnia az átlag felhasználónak is. Õ úgysem veszi észre sem az apró minõségi, sem azt milyen beágyazott alkalmazás játsza le a böngészõjében az adott videostreamet. A Theora és Vorbis valóban szabad, ráadásul a GPL-nél is liberálisabb BSD licensz alá esik.
Technikailag viszont az Xvid jobb csak jogilag nem szerencsés. A Vobis audio viszont valóban minõségében is veri az MP3-mat.
© mrzed0012006. 01. 09.. 11:10||#10
Ha belegondolunk, hogy az elsõ DivX-ek még kalóz termékek voltak, az aktuális MS codec feljavított törései, hova jutottunk: A warez hivatalos lett
Remélem ez lesz a P2P letöltéssel is :))
© Caro2006. 01. 09.. 09:02||#9
A H.264 a Blu-Ray formátuma.
© zakika2006. 01. 09.. 08:39||#8
pontosan. es meg az is, hogy a hardveres lejaccok altalaban mp3/wma es divx/xvid kompatibilisak. elvetve egy-egy kivetellel
© k0zi2006. 01. 09.. 07:13||#7
Én is Xvidbe tömörítek, az free és open source :)
© noss2006. 01. 09.. 01:35||#6
1@értek
© assdf2006. 01. 08.. 23:35||#5
Azért azt se felejtsd el hogy ha ma felmész a netre és le akarsz tölteni valami zenét az 90%ban mp3ként lesz meg.És ez már egy létezõ dolog, ide nehéz betörni más ingyenes termékkel is.Divxel majdnem ugyanez a helyzet bár ott az xvid már terjedõben van. A másik két codecról annyit hogy még sosem hallottam róluk pedig infos vok, szval akkor a mezei user mégkevésbé, tehát soká fog elterjedni.
© Caro2006. 01. 08.. 23:00||#4
Ja, igen az 264 akart lenni :)
A Theroáért kár, az alpha 5 képe már nagyon szép a bitrátához képest.
Talán majd ha kijönnek a véglegessel.