Napi Online
Programozóból lett üzletember a Nexon vezetője
Készített játék- és KRESZ-oktató programokat is, de a sikert a bérügyviteli programjával alapozta meg Ocskay Szilárd, aki a piacgazdaság hajnalán alapította vállalkozását. A Nexon Kft. mára kétmilliárdos bevételű céggé nőtte ki magát.
- Szinte az első adandó alkalommal, vagyis 1989-ben megalapította a Nexon Kft.-t. Vállalkozó típus, vagy a kényszer szülte ezt a lépését annak idején?
- Inkább azt mondhatom, hogy szerencsés helyzet adódott számunkra 1989-ben. A vállalkozásunk nem a nulláról indult akkor; én még 1985-ben kezdtem el fejleszteni azt a bérügyviteli programot, amely aztán a Nexon tevékenységének alapja lett. A cég megalapítása előtt három évig szabadfoglalkozású voltam, ami elég különleges kategória volt abban a rendszerben, viszont nagyon jó keretet adott ahhoz, hogy az ember maga dolgozhasson és sikereket érhessen el. Szerencsés és sikeres programozó voltam, aki aztán a tevékenysége folytán egy céget alapított, amely szerves módon fejlődött.
- Ön programozó matematikus. Miért éppen a bérügyvitellel kapcsolatos programmal indult a Nexon? Netán a piacgazdaság hajnalán a nagy piaci lehetőséget látta meg ebben?
- Ez is inkább a véletlen műve, ugyanis korábban számos területen írtam programokat, például készítettem játékszoftvert vagy német megrendelésre KRESZ-oktató programot. Az egyik alkalommal egy bérszámfejtő program elkészítésére kaptam megbízást. Ez olyan sikeres termék lett, hogy hosszú távon is megfogott, és azt gondoltam, hogy ezzel érdemes foglalkozni.
- A szerencsés véletlen azóta is végigkíséri szakmai útján?
- Azt gondolom, hogy igen, de a sikerekért nagyon meg kellett dolgozni. Soha sem "utaztunk" hátszélben. A Nexon egy saját erejéből épülő cég, vagyis soha semmilyen támogatást nem kaptunk. Mindent a magunk erejéből tudtunk elérni, így nyugodtan mondhatom, hogy nekünk az első milliót sem kell szégyellnünk.
- Akkor értelmetlenül feszegetem, hogy a nagyszerű üzleti lehetőség víziója indította-e el ezen az úton?
- Nagyon szép volna, ha azt mondhatnám, hogy ilyen előrelátással terveztem a cég életét, de a klasszikust idézve: "Gondolta a fene!". Az volt az elképzelésem, hogy elegendő a piacon a fejlődéshez, ha egy viszonylag kis létszámú cég a lehető leghatékonyabb és legjobb termékkel áll elő. Abban a pillanatban azonban, hogy céggé alakultunk kiderült: a vállalkozás más jellegű munka, mint a programfejlesztés. Ezután komoly szemléletváltásra volt szükség, és a saját bőrünkön kellett megtapasztalni, miként kell egy céget működtetni és a fejlődésével járó feladatokkal folyamatosan megbirkózni.
Mai eszemmel látom, hogy sok mindent jobban csinálhattam volna, de ezzel együtt büszke vagyok a Nexonra és a munkánkra. A cég folyamatosan évi 30-40 százalékos gyarapodást produkált az elmúlt tizenhat évben. Ezt nemcsak az árbevételre és a gazdasági mutatókra értem, de hasonló dinamizmus jellemzi a létszám növekedését is. Így lett az egykori családiasnak mondható vállalkozásból mára egy közel 200 főt foglalkoztató cég. Bevételünk pedig az idén várhatóan eléri a kétmilliárd forintot, s 150-200 millió forintos adózás előtti nyereségre számítunk.
- Az első millió "megtermelése" volt nehezebb, vagy napjaink milliárdjáé?
- Az indulás olajozott volt. Megvolt a tudásunk, a jó termékünk, a lelkesedésünk, vagyis számos dolog együtt állt ahhoz, hogy sikert faraghassunk. A minőségnek nagy szerepe volt abban, hogy piacvezetővé válhattunk. Az utóbbi évek kellemetlen tapasztalata viszont, hogy ma már a minőség és az ár - vagyis azok a klasszikus dolgok, amelyekről azt gondolnánk, hogy elősegítik egy termék értékesítését - kezdenek teljesen a háttérbe szorulni.
Területünkön a külföldi cégek lobbiereje, illetve a kormányzat tevékenysége kifejezetten negatívan hat. A központosított illetményszámfejtés bevezetése nyomán - amely a teljes közszférát érinti - például sok száz ügyfelünket veszítettük el egy tollvonással. Sok olyan nehézség van tehát, ami korábban nem volt, pedig a piaci környezet sosem volt teljesen rózsás. Egyre nagyobb a verseny, de vezető szerepünk és állandó fejlesztéseink biztos alapot adnak a további fejlődésünkhöz. Az első milliárd eléréséhez 13 év, a második milliárdhoz pedig már csak három esztendő kellett.
- Az újítások embere, így nem meglepő, hogy élenjárók a Magyarországon még gyerekcipőben járó társadalmi felelősségvállalás terén.
- Mindig fontosnak tartottam, hogy olyan környezet legyen nálunk, amelyben a munkatársaink is jól érzik magukat, s amelyben közösen tudunk célokat megfogalmazni. Talán ennek is következménye, hogy 1997 óta egyetlen vezető munkatársunk sem távozott.
Emellett egy sikeres cégnek egyre többet kell fordítania arra, hogy tevékenységi körén túl is hasznos tagja lehessen a társadalomnak. Ennek szellemében támogatjuk például a kisközösségek sporttevékenységét. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére fejlesztettünk ki egy olyan programot, amelyet térítésmentesen adunk át az ilyen alkalmazottakat foglalkoztatóknak. Legutóbb pedig a felsőoktatás különböző képzéseit, illetve az azokhoz szükséges eszközök beszerzését kezdtük el támogatni, elsősorban szakmai területünkön, azért, hogy hozzájárulhassunk a humánerőforrás-képzés sikeréhez. Ennek érdekében a közelmúltban írtunk alá egy megállapodást a Budapesti Gazdasági Főiskolával.
- Szinte az első adandó alkalommal, vagyis 1989-ben megalapította a Nexon Kft.-t. Vállalkozó típus, vagy a kényszer szülte ezt a lépését annak idején?
- Inkább azt mondhatom, hogy szerencsés helyzet adódott számunkra 1989-ben. A vállalkozásunk nem a nulláról indult akkor; én még 1985-ben kezdtem el fejleszteni azt a bérügyviteli programot, amely aztán a Nexon tevékenységének alapja lett. A cég megalapítása előtt három évig szabadfoglalkozású voltam, ami elég különleges kategória volt abban a rendszerben, viszont nagyon jó keretet adott ahhoz, hogy az ember maga dolgozhasson és sikereket érhessen el. Szerencsés és sikeres programozó voltam, aki aztán a tevékenysége folytán egy céget alapított, amely szerves módon fejlődött.
- Ön programozó matematikus. Miért éppen a bérügyvitellel kapcsolatos programmal indult a Nexon? Netán a piacgazdaság hajnalán a nagy piaci lehetőséget látta meg ebben?
- Ez is inkább a véletlen műve, ugyanis korábban számos területen írtam programokat, például készítettem játékszoftvert vagy német megrendelésre KRESZ-oktató programot. Az egyik alkalommal egy bérszámfejtő program elkészítésére kaptam megbízást. Ez olyan sikeres termék lett, hogy hosszú távon is megfogott, és azt gondoltam, hogy ezzel érdemes foglalkozni.
- A szerencsés véletlen azóta is végigkíséri szakmai útján?
- Azt gondolom, hogy igen, de a sikerekért nagyon meg kellett dolgozni. Soha sem "utaztunk" hátszélben. A Nexon egy saját erejéből épülő cég, vagyis soha semmilyen támogatást nem kaptunk. Mindent a magunk erejéből tudtunk elérni, így nyugodtan mondhatom, hogy nekünk az első milliót sem kell szégyellnünk.
- Akkor értelmetlenül feszegetem, hogy a nagyszerű üzleti lehetőség víziója indította-e el ezen az úton?
- Nagyon szép volna, ha azt mondhatnám, hogy ilyen előrelátással terveztem a cég életét, de a klasszikust idézve: "Gondolta a fene!". Az volt az elképzelésem, hogy elegendő a piacon a fejlődéshez, ha egy viszonylag kis létszámú cég a lehető leghatékonyabb és legjobb termékkel áll elő. Abban a pillanatban azonban, hogy céggé alakultunk kiderült: a vállalkozás más jellegű munka, mint a programfejlesztés. Ezután komoly szemléletváltásra volt szükség, és a saját bőrünkön kellett megtapasztalni, miként kell egy céget működtetni és a fejlődésével járó feladatokkal folyamatosan megbirkózni.
Mai eszemmel látom, hogy sok mindent jobban csinálhattam volna, de ezzel együtt büszke vagyok a Nexonra és a munkánkra. A cég folyamatosan évi 30-40 százalékos gyarapodást produkált az elmúlt tizenhat évben. Ezt nemcsak az árbevételre és a gazdasági mutatókra értem, de hasonló dinamizmus jellemzi a létszám növekedését is. Így lett az egykori családiasnak mondható vállalkozásból mára egy közel 200 főt foglalkoztató cég. Bevételünk pedig az idén várhatóan eléri a kétmilliárd forintot, s 150-200 millió forintos adózás előtti nyereségre számítunk.
- Az első millió "megtermelése" volt nehezebb, vagy napjaink milliárdjáé?
- Az indulás olajozott volt. Megvolt a tudásunk, a jó termékünk, a lelkesedésünk, vagyis számos dolog együtt állt ahhoz, hogy sikert faraghassunk. A minőségnek nagy szerepe volt abban, hogy piacvezetővé válhattunk. Az utóbbi évek kellemetlen tapasztalata viszont, hogy ma már a minőség és az ár - vagyis azok a klasszikus dolgok, amelyekről azt gondolnánk, hogy elősegítik egy termék értékesítését - kezdenek teljesen a háttérbe szorulni.
Területünkön a külföldi cégek lobbiereje, illetve a kormányzat tevékenysége kifejezetten negatívan hat. A központosított illetményszámfejtés bevezetése nyomán - amely a teljes közszférát érinti - például sok száz ügyfelünket veszítettük el egy tollvonással. Sok olyan nehézség van tehát, ami korábban nem volt, pedig a piaci környezet sosem volt teljesen rózsás. Egyre nagyobb a verseny, de vezető szerepünk és állandó fejlesztéseink biztos alapot adnak a további fejlődésünkhöz. Az első milliárd eléréséhez 13 év, a második milliárdhoz pedig már csak három esztendő kellett.
- Az újítások embere, így nem meglepő, hogy élenjárók a Magyarországon még gyerekcipőben járó társadalmi felelősségvállalás terén.
- Mindig fontosnak tartottam, hogy olyan környezet legyen nálunk, amelyben a munkatársaink is jól érzik magukat, s amelyben közösen tudunk célokat megfogalmazni. Talán ennek is következménye, hogy 1997 óta egyetlen vezető munkatársunk sem távozott.
Emellett egy sikeres cégnek egyre többet kell fordítania arra, hogy tevékenységi körén túl is hasznos tagja lehessen a társadalomnak. Ennek szellemében támogatjuk például a kisközösségek sporttevékenységét. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére fejlesztettünk ki egy olyan programot, amelyet térítésmentesen adunk át az ilyen alkalmazottakat foglalkoztatóknak. Legutóbb pedig a felsőoktatás különböző képzéseit, illetve az azokhoz szükséges eszközök beszerzését kezdtük el támogatni, elsősorban szakmai területünkön, azért, hogy hozzájárulhassunk a humánerőforrás-képzés sikeréhez. Ennek érdekében a közelmúltban írtunk alá egy megállapodást a Budapesti Gazdasági Főiskolával.