SG.hu
Törvény született az elektronikus információszabadságról
Az Országgyűlés mai ülésnapján elfogadta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által benyújtott, az elektronikus információszabadságról szóló törvényt.
Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter kijelentette, a törvénnyel olyan új szabadságjog született, amely Magyarországot a világ és Európa élvonalába emeli a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében. A minisztérium közleménye szerint az elektronikus információszabadságról szóló törvény elsődleges célja az átlátható állam megteremtéséhez szükséges jogi feltételek kialakítása volt. A törvény ennek érdekében előírja a tételesen meghatározott közérdekű adatok interneten történő közzétételét, a jogszabálytervezetek, jogszabályok és részben a bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, továbbá az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadatkereső rendszer kialakítását. A törvény arra is kötelezi a minisztériumokat és önkormányzatokat, hogy a világhálóra feltett jogszabálytervezeteikhez véleményezési lehetőséget biztosítsanak honlapjukon, mely lehetővé teszi az állampolgárok közvetlen beleszólását a törvényalkotási folyamatba.
A jogbiztonság érvényesüléséhez nem elegendő, ha csupán a Magyar Közlöny bárki számára ingyenesen hozzáférhető, mivel sok esetben egy-egy jogszabály számos más jogszabályt - akár eltérő hatálybalépéssel - módosít, ami a polgárok számára áttekinthetetlenné, ezért követhetetlenné teszi a jogrendszert. Ezért a törvény rendelkezik a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye felállításáról, mely az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegét egységes szerkezetben tartalmazza.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény több lépcsőben lép hatályba. 2006. január 1-jétől kezdi meg működését a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye. Ezen a napon lép hatályba a főbb közigazgatási szervek elektronikus közzétételi kötelezettsége, s ugyancsak ekkorra kell megvalósítani a jogszabálytervezetek és jogszabályok interneten való közzétételét is.
2007. január 1-jétől kötelesek adataikat közzétenni a megyei önkormányzatok, valamint az 50 ezer főnél nagyobb városok önkormányzatai, míg a táblabíróságoknak és a Legfelsőbb Bíróságnak anonimizált ítéleteiket 2007. július 1-jétől kell nyilvánosságra hozniuk. Az 50 ezer főnél kisebb települések önkormányzatai, továbbá az egyéb közfeladatokat ellátó szervek 2008. július 1-ével kötelezettek az adatközlésre.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta: "az elektronikus információszabadságról szóló törvény az állam átláthatóbbá tétele, a közérdekű adatok biztosítása, valamint a jogbiztonság elősegítése révén a demokrácia megerősödését eredményezi. Növeli az állampolgárok bizalmát az állami és önkormányzati intézményekben és elősegíti az ügyintézés egyszerűsödését." A miniszter hangsúlyozta, "a törvény jelentős lépés a közszféra társadalmi kontrolljának megerősödéséhez." Kovács Kálmán végül megköszönte, hogy a törvénytervezet elfogadását számos neves közéleti személyiség aláírásával is támogatta.
Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter kijelentette, a törvénnyel olyan új szabadságjog született, amely Magyarországot a világ és Európa élvonalába emeli a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében. A minisztérium közleménye szerint az elektronikus információszabadságról szóló törvény elsődleges célja az átlátható állam megteremtéséhez szükséges jogi feltételek kialakítása volt. A törvény ennek érdekében előírja a tételesen meghatározott közérdekű adatok interneten történő közzétételét, a jogszabálytervezetek, jogszabályok és részben a bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, továbbá az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadatkereső rendszer kialakítását. A törvény arra is kötelezi a minisztériumokat és önkormányzatokat, hogy a világhálóra feltett jogszabálytervezeteikhez véleményezési lehetőséget biztosítsanak honlapjukon, mely lehetővé teszi az állampolgárok közvetlen beleszólását a törvényalkotási folyamatba.
A jogbiztonság érvényesüléséhez nem elegendő, ha csupán a Magyar Közlöny bárki számára ingyenesen hozzáférhető, mivel sok esetben egy-egy jogszabály számos más jogszabályt - akár eltérő hatálybalépéssel - módosít, ami a polgárok számára áttekinthetetlenné, ezért követhetetlenné teszi a jogrendszert. Ezért a törvény rendelkezik a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye felállításáról, mely az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegét egységes szerkezetben tartalmazza.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény több lépcsőben lép hatályba. 2006. január 1-jétől kezdi meg működését a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye. Ezen a napon lép hatályba a főbb közigazgatási szervek elektronikus közzétételi kötelezettsége, s ugyancsak ekkorra kell megvalósítani a jogszabálytervezetek és jogszabályok interneten való közzétételét is.
2007. január 1-jétől kötelesek adataikat közzétenni a megyei önkormányzatok, valamint az 50 ezer főnél nagyobb városok önkormányzatai, míg a táblabíróságoknak és a Legfelsőbb Bíróságnak anonimizált ítéleteiket 2007. július 1-jétől kell nyilvánosságra hozniuk. Az 50 ezer főnél kisebb települések önkormányzatai, továbbá az egyéb közfeladatokat ellátó szervek 2008. július 1-ével kötelezettek az adatközlésre.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta: "az elektronikus információszabadságról szóló törvény az állam átláthatóbbá tétele, a közérdekű adatok biztosítása, valamint a jogbiztonság elősegítése révén a demokrácia megerősödését eredményezi. Növeli az állampolgárok bizalmát az állami és önkormányzati intézményekben és elősegíti az ügyintézés egyszerűsödését." A miniszter hangsúlyozta, "a törvény jelentős lépés a közszféra társadalmi kontrolljának megerősödéséhez." Kovács Kálmán végül megköszönte, hogy a törvénytervezet elfogadását számos neves közéleti személyiség aláírásával is támogatta.