SG.hu·
Egyre több munkahelyen korlátozzák a magánlevelezést
A felmérések szerint világszerte egyre több munkahelyen korlátozzák az alkalmazottak magánjellegű levelezését, amely a vállalatok szerint megosztja a dolgozók figyelmét és rontja a teljesítményt.
A Proofpoint legfrissebb tanulmánya arra világít rá, hogy az ezer főnél több dolgozót foglalkoztató amerikai nagyvállalatok 63 százaléka, tahát csaknem kétharmada korlátozza, vagy tervezi a magánjellegű levelezés korlátozását, mégpedig a kimenő üzenetek átvizsgálásával. Az óriáscégek - a 20 ezer főt foglalkoztató vállalatok - esetében még ennél is egyértelműbb a kép: 40 százalékuk jelenleg is alkalmaz valamilyen ellenörző eljárást, további 32 százalék pedig tervezi ennek bevezetését.
A felmérés szerint a vállalatok négy fő ok miatt határozták el magukat a lépésre. A döntő tényező az ipari kémkedéstől való félelem, de ugyanilyen fontos a levelezéssel kapcsolatos szabályok betartása, a pénzügyi információk korlátozása, valamint a belső használatra szánt jelentések bizalmas kezelése. A 332 megkérdezett nagyvállalat tehát érdekes módon nem tart attól, hogy az alkalmazottak privát ügyeik intézésére fordítják a munkaidőt, és kizárólag a bizalmas információk kiszivárgását szeretnék megelőzni. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, miszerint a felmérésben részt vett válallatok egyharmada az elmúlt egy évben már kénytelen volt belső vizsgálatot indítani ilyen jellegű információk kiszivárgása miatt, és 27 százalékuk legalább egy alkalmazottat elbocsátott a szabályok megsértése miatt.
A ClearSwift által februárban elkészített felmérés ugyanakkor eltérő indokkal magyarázta a vállalatok szigorúságát: a 4500 alkalmazott megkérdezésével végzett tanulmány megállapította, hogy a magánjellegű levelezés mellőzésével mintegy hét százalékkal növelhetnék a termelékenységet, és a jelenleginél hatékonyabban használhatnák fel a rendelkezésre álló munkaidőt. A háttérben tehát mégiscsak jelen van a munkaidő elherdálásával kapcsolatos félelem, kérdés viszont, hogy a munkáltatók mennyiben tudják ellenőrizni az alkalmazottak levelezését személyi jogaik megsértése nélkül.
A hazai vállalatoknál például különbséget kell - kellene - tenni a munkahelyen használt személyes elektronikus postafiókok, illetve a vállalati ügyintézésnél használt postafiókok között, a kettő ugyanis eltérő elbírálás alá esik. Az adatvédelmi biztos tájékoztatása kihangsúlyozza, hogy "a munkavállaló személyes használatára adott, esetleg a nevét, vagy nevének töredékét is tartalmazó" postafiókon keresztül történő levelezést ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes jellegű levelezést, míg "a cég ügyeinek intézését" szolgáló postafiókot a munkáltató bármikor, korlátozás nélkül ellenőrizheti, és ezen postafiókok esetében még a magánjellegű levelezésbe is betekinthet.
Elméletben tehát a magyar munkavállalók akár munkaidőben is szabadon levelezgethetnek, az már természetesen más lapra tartozik, hogy az adott vállalat mennyiben teszi ezt lehetővé. A BKV tavalyi tiltakozása is mutatja, hogy kényes témáról van szó, és a jövőben még sok konfliktus forrása lesz a munkahelyen folytatott levelezés.
A Proofpoint legfrissebb tanulmánya arra világít rá, hogy az ezer főnél több dolgozót foglalkoztató amerikai nagyvállalatok 63 százaléka, tahát csaknem kétharmada korlátozza, vagy tervezi a magánjellegű levelezés korlátozását, mégpedig a kimenő üzenetek átvizsgálásával. Az óriáscégek - a 20 ezer főt foglalkoztató vállalatok - esetében még ennél is egyértelműbb a kép: 40 százalékuk jelenleg is alkalmaz valamilyen ellenörző eljárást, további 32 százalék pedig tervezi ennek bevezetését.
A felmérés szerint a vállalatok négy fő ok miatt határozták el magukat a lépésre. A döntő tényező az ipari kémkedéstől való félelem, de ugyanilyen fontos a levelezéssel kapcsolatos szabályok betartása, a pénzügyi információk korlátozása, valamint a belső használatra szánt jelentések bizalmas kezelése. A 332 megkérdezett nagyvállalat tehát érdekes módon nem tart attól, hogy az alkalmazottak privát ügyeik intézésére fordítják a munkaidőt, és kizárólag a bizalmas információk kiszivárgását szeretnék megelőzni. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, miszerint a felmérésben részt vett válallatok egyharmada az elmúlt egy évben már kénytelen volt belső vizsgálatot indítani ilyen jellegű információk kiszivárgása miatt, és 27 százalékuk legalább egy alkalmazottat elbocsátott a szabályok megsértése miatt.A ClearSwift által februárban elkészített felmérés ugyanakkor eltérő indokkal magyarázta a vállalatok szigorúságát: a 4500 alkalmazott megkérdezésével végzett tanulmány megállapította, hogy a magánjellegű levelezés mellőzésével mintegy hét százalékkal növelhetnék a termelékenységet, és a jelenleginél hatékonyabban használhatnák fel a rendelkezésre álló munkaidőt. A háttérben tehát mégiscsak jelen van a munkaidő elherdálásával kapcsolatos félelem, kérdés viszont, hogy a munkáltatók mennyiben tudják ellenőrizni az alkalmazottak levelezését személyi jogaik megsértése nélkül.
A hazai vállalatoknál például különbséget kell - kellene - tenni a munkahelyen használt személyes elektronikus postafiókok, illetve a vállalati ügyintézésnél használt postafiókok között, a kettő ugyanis eltérő elbírálás alá esik. Az adatvédelmi biztos tájékoztatása kihangsúlyozza, hogy "a munkavállaló személyes használatára adott, esetleg a nevét, vagy nevének töredékét is tartalmazó" postafiókon keresztül történő levelezést ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes jellegű levelezést, míg "a cég ügyeinek intézését" szolgáló postafiókot a munkáltató bármikor, korlátozás nélkül ellenőrizheti, és ezen postafiókok esetében még a magánjellegű levelezésbe is betekinthet.
Elméletben tehát a magyar munkavállalók akár munkaidőben is szabadon levelezgethetnek, az már természetesen más lapra tartozik, hogy az adott vállalat mennyiben teszi ezt lehetővé. A BKV tavalyi tiltakozása is mutatja, hogy kényes témáról van szó, és a jövőben még sok konfliktus forrása lesz a munkahelyen folytatott levelezés.